2018. április 8., vasárnap

MÁRCIUSI WRAP-UP (WRAP-UP #9.)

Hello Molycik!

Kicsit megkésve, de érkezem a márciusi összefoglalómmal. Képzeljétek el, még mindig tartom a napi minimum 50 oldalt elolvasós kihívásomat! Számomra is meglepő, de még félholtan is igyekszem legalább ennyit elolvasni minden egyes nap. Mondjuk ugye annyi könnyítés van benne, hogy a szakirodalom is számít, de van, amikor ezen felül is simán megvagyok az adott oldalszámmal. Nézzük is, hogy ennek keretében, illetve a Prológusnak köszönhetően mikbe kezdtem bele, miket fejeztem be márciusban. 

Még februárban kezdtem bele Matthew J. Kirby: A New York-i felkelés c. könyvébe, ami a Renegátok hetünkre ment. Azt nem mondom, hogy imádtam, mert nem, de egynek elment. Kicsit olyan semmilyen volt számomra, de itt bővebben részletezem. Majd még mindig projekteknél maradva, filmes hétre Ransom Riggs Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekeinek a folytatását vettem kezembe, de ezzel sem voltam megelégedve. Nem igazán értem a könyv körüli hatalmas hype-t, számomra ez is olyan üresjárat-szerű volt, bár anno az első kötetért sem voltam oda. Bővebben itt olvashatod a véleményemet a könyvről. 

A két kisebb csalódás után valami nagyon jót szerettem volna olvasni, ezért elkezdtem Christelle Dabostól A tél jegyeseit és ÚRISTEN, MENNYIRE JÓ VOLT! Hamarosan írok róla a blogra is, de ahw. Imádtam a hangulatát a könyvnek és körülbelül 2 mondat után magával ragadott. Tény, hogy nem történt benne sok minden, mert lényegében az egész 500+ oldalas könyv egy hosszú és részletes bevezető a világba, a java még csak ezután jön, de nagyon-nagyon tetszett. 

A tél jegyesei után megint átadtam magam a szenvedésnek és a csalódásnak, amikor újra nekivágtam az Illabereknek Tahereh Mafitól. Nem ragoznám túl, itt olvashatjátok a véleményemet. Maradjunk annyiban, hogy régen kínlódtam már ennyit azon, hogy átrágjam magam egy könyvön. Illaberek mellé egy kis ACOMAF is lecsúszott. Annyi történt, hogy kerestem belőle Cassianos idézeteket és véletlenül az egészet letoltam. Gondolom mással is megesett már hasonló... Btw, ugyanígy jártam a Rebel of the Sands fellapozása után is. Áradoztam már erről is eleget :D 

Miután az ACOMAF, a Rebel és A tél jegyesei után nagyon belejöttem az olvasásba, egy kis cukira vágytam és újra elkezdtem a The Plastic Magician-t, ami A papírmágus trilógia spin-off kötete, és halál cuki. Charlie nagyon ért a hangulat teremtéshez, meg a romantikus elemek fantasyval keveréséhez. Egyébként azóta sem fejeztem be, mert tartogatom rosszabb napokra. Fél napos kis történet lenne, de nem akarom, hogy vége legyen, ezért inkább csak pár fejezetet olvasok belőle mindig. 

A hónap végére tartogattuk a Romantikus hetünket Prológuson. A választásom erre a hétre Jasmine Wargatól a Szívem és egyéb fekete lyukakra esett. Elég depis könyv, de közben meg aranyos, és időközben rájöttem, hogy amúgy egyszer én már olvastam ezt. Valószínűleg még anno, amikor megjelent angolul. Csak valahogy elfelejtettem, na mindegy. Értékelés róla itt

Március zárásaként pedig megint Victoria Schwab könyvet emeltem le a polcomról. Ezúttal a This Savage Songot, amit már most imádok. Mondjuk még nem sikerült befejeznem, körülbelül a felénél járhatok most és minden szava egy kincs. Tudtátok, hogy jön júniusban a Könyvhétre magyarul is? Yep, yep, hozza a Fumax :3

Ezeket olvastam márciusban a sok havas, esős és rendkívül hideg napokon. 
Üdv,

ÁPRILISI MEGJELENÉSEK (MEGJELENÉSRE VÁRVA #5.)

Hello Molycik!
Hihetetlen milyen gyorsan telik az idő, már megint az új megjelenésekről írok. Ami viszont még hihetetlenebb, hogy egészen "kevés" megjelenés rabolta el a szívem, ahhoz képest, hogy áprilisban van a Könyvfesztivál. Persze, majd ott helyben úgyis bajban leszek, mint minden évben.

A magyar megjelenésekkel kezdeném a sort, most belőlük van a több. Megjelenési idejük legtöbb esetben a feszt, vagy előtte pár nappal. 

Azt, hogy legeslegjobban melyik megjelenést várom, gondolom már rég kitaláltátok. Igen, Victoria Schwab viciózusa, a Viszály lesz az, amire elsőként lecsapok, úgyhogy megint a Fumaxnál fogom eltölteni minimum a fél napot, mint minden évben. Majd átballagok az Alexandrához vagy valahová, ahol kapható lesz A medve és a csalogány Katherine Ardentől, mert So már annyit, de annyit áradozott róla, hogy el kell olvasnom. Na, meg az a borító... 

Fülszöveg: 
Lehetnek ​szuperképességeid, de attól még nem leszel jobb ember…
Victor és Eli két különc kollégiumi lakótárs, akiket nagyravágyásuk és átlagon felüli intellektusuk egyaránt összeköt. Diplomamunkájukhoz az adrenalin hatásait, és a halálközeli élményeket kutatják, egészen a nyugtalanító eredményig: megfelelő körülmények között bárki szert tehet emberfeletti képességekre. Amikor az elméletet gyakorlattá változtatják, az események nem várt, és borzalmas fordulatot vesznek.
Tíz évvel később Victor megszökik a börtönből, hogy esküdt ellenségévé vált egykori barátja nyomába eredjen. Segítője egy fiatal lány, aki zárkózottságával leplezi bámulatos képességeit. Eközben Eli semmilyen eszköztől nem riad vissza, hogy eltörölje a föld színéről a szuperképességekkel rendelkező egyéneket – kivéve társát, egy vasakarattal bíró, rejtélyes nőt. Az árulás és a veszteség fájdalmától hajtott ősellenségek mindkét oldalon emberfeletti erőkkel felfegyverkezve készülnek beteljesíteni bosszújukat – de vajon melyikük éli túl a végső összecsapást?
A hatalmas népszerűségnek örvendő V. E. Schwab magával ragadó stílusban kelt életre egy jelmezek nélküli, karcos világot, ahol a szupererőtől nem válik valaki automatikusan jófiúvá, és ahol idővel mindenkinek le kell lepleznie igazi indítékait.
Fülszöveg:
Gyilkos ​szél fúj a vad orosz vidéken, messze északon; nagyon rég nem volt ilyen fogcsikorgató hideg. A fák között suttogások, léptek zaja hallatszik. A medve ébredezik, egyre erősebb, és ha eltépi köteleit, talán senki sem állíthatja meg többé.
Vaszilisza zöld szemű, vadóc kislány, aki egy faház kemencéjének melegénél dadája régi időkről szóló meséire alszik el. Napközben lovagol, fára mászik, az erdőket járja; ott érzi igazán otthon magát, az állatok és növények között. De Vászja nem fiú, az a sorsa, hogy nővé érve gyermekeket szüljön és ellássa urát. A kislány már egészen fiatal kora óta tudja, hogy neki nem ezt írták meg, édesanyja nem ezért hozta a világra, mielőtt belehalt volna a szülésbe. Életével együtt különleges tudást adott a kislánynak, olyat, amely megváltoztathatja egész népe sorsát.
Katherine Arden első regénye az orosz mítoszok és népmesék varázslatos világába viszi az olvasót, ahol a csodák mindennaposak, a démonok és manók jelenléte megszokott, ahol ember és természet olyan összhangban élhet együtt, ahogy csak a legendákban lehetséges.
„Ragyogó, sötét és varázslatos tündérmese, de nem csak azoknak, akik szeretik a meséket.”
Library Journal

Ha útba esik, meg ha nem is, az biztos, hogy a Gabo-Ciceró standnál is meg fogok állni, mert kijön végre A papírmágus trilógia záró kötete, A mestermágus. Úristen ez a borító! Nem mellesleg a történet is isteni, már olvastam és imádtam. És ha már Gabo kiadó, akkor vetek egy pillantást Julie Buxbaum új könyvére a Hogyan folytassam?-ra is, mert érdekesnek hangzik. 

Fülszöveg:
Ceony Twill súlyos titkot őriz, amit még tanárával, Emery Thane-nel sem mer megosztani. Miközben olyan kísérleteket végez, amelyeket korábban egy mágus sem tartott lehetségesnek, készül a végső vizsgájára is.
Emery Thane, hogy a részrehajlás látszatát is elkerülje, régi riválisához küldi Ceonyt, hogy ott készüljön fel a sorsdöntő vizsgára, ám a lány nem tudja teljes mértékben a tanulásnak szentelni idejét, múltjából ugyanis felbukkan egy gyilkos bűnöző. Ceony a családját féltve a szökött fegyenc nyomába ered, akinek mágiája talán erősebbnek bizonyul, mint a papírmágustanonc minden képessége együttvéve, bosszúszomja pedig csillapíthatatlan.
Fülszöveg: 
Időnként ​egyetlen új lehetőség elég ahhoz, hogy a világ értelmet nyerjen.
KIT: Nem tudom, miért nem Annie-hez és Violethez ültem le az ebédnél. Nincs itt senki, aki tudná, hogy mi zajlik bennem, hogy min megyek keresztül. Hogy is tudhatnák, hiszen én magam sem értem.
DAVID: Hatszázhuszonkét napja járok már ebbe a gimibe, de Kit Lowell volt az első ember, aki ebédnél odaült az asztalomhoz, szóval egész mostanáig mindig egy szál magamban ücsörögtem. Szóval meghalt az édesapád? – kérdeztem, mert nem sokkal korábban hallottam a hírt.
Amikor váratlanul barátság szövődik a viszonylag népszerű Kit Lowell és a tökéletesen elszigetelt, kiközösített David Drucker között, mindenki megdöbben. Talán Kit és David a leginkább. Kitnek tulajdonképpen tetszik David keresetlen őszintesége, amelyet furcsa módon üdítőnek érez, David pedig hálás Kit figyelméért és időnként zavarba ejtő kíváncsiságáért. Amikor a lány arra kéri, segítsen neki felderíteni édesapja tragikus autóbalesetének körülményeit, David hatalmas lendülettel veti bele magát a feladatba, de egyikük sem látja előre, hogy fog rájönni. Túlélheti-e a barátságuk az igazságot?

A Maxim standját is biztosan meglátogatom valamelyik nap, valószínűleg a hétvégén, amikor a legnagyobb tömeg lesz, mert sajnos csütörtökön és pénteken katalógusos randim van az egyetemen, délután 5-ig. De szombaton szerintem már nyitásra odamegyek és beköltözöm a hétvégére. Adi Alsaid és Mark Manson könyvét még a külföldi megjelenésekor kinéztem magamnak, így adja magát a dolog, hogy ott állok majd felettük, hogy biztosan kellenek nekem? (Spoiler alert: kelleni fognak, mindig ez van). Az Éjjeli napfényt pedig moziban meg szeretném nézni, de előtte el szeretném olvasni. Kicsit a Minden, mindenre emlékeztet engem a film trailere, majd meglátjuk milyen lesz.

Fülszöveg: 
Sose ​randizz a legjobb haveroddal! 

Mindig légy eredeti! 
A szabályok olykor arra valók, hogy megszegjék őket. 
Dave és Julia barátok. Már a középiskola elején eltökélték, hogy sosem válnak sablonos diákokká. Még saját listát is írtak – a sosemek listáját – mindarról, amit semmi szín alatt nem akartak megtenni a középiskolában. A legtöbb szabály könnyen betartható, például az 5.: sosem festjük a hajunkat a szivárvány színei között megtalálható árnyalatra, vagy a 7.: sosem szűrjük össze a levet tanárral. Dave azonban titkot őriz: nem tartja be a 8. szabályt: sosem epekedünk némán valaki után a középiskola egész tartama alatt. Máskülönben ugyanis a 10. szabályt sértené meg, miszerint sosem randizunk a legjobb haverunkkal. Így amikor a szép, vadóc és hirtelen természetű Julia azt javasolja, hogy hajtsák végre mindazt, ami a sosemek listáján szerepel, Dave örömmel megy bele a játékba. Még a haját is hajlandó borzalmas zöld árnyalatúra befesteni. Tréfának indul a dolog, ám azután valami furcsa történik: Dave és Julia fölfedezik, hogy a sablonok mellőzésével tulajdonképpen elszalasztották a középiskolát. Sőt talán a szerelmet is.


Fülszöveg:
Több évtizede mást sem hallunk, csak azt, hogy a gazdag, boldog élet titka a pozitív gondolkodás. „Dugják fel a pozitivitást – mondja Mark Manson, a szupersztár blogger. – Lássuk be, az élet tele van szarral, és ezt tudomásul kell venni.” Manson mindvégig kíméletlenül osztogatja a pofonokat olvasóinak, miközben nyers őszinteséggel, obszcén humorral és látszólagos nyegleséggel kifejti legfőbb elvét: az ember gyarló és korlátolt – „nem lehet mindenki különleges, a társadalomban vannak győztesek és vannak vesztesek, ami valahol tényleg tisztességtelen, és nem a te hibád.” A lesz*rom rafinált művészete Manson ellenmérge a vattába bugyoláló, gügyögő gondolkodásmódra, amely megfertőzte a modern társadalmat, és félrenevelt egy teljes nemzedéket, amikor aranyérmekkel jutalmazta őket csak azért, mert léteznek. A cukormáz és mellébeszélés helyett üdítő érdességgel zúdítja ránk a pőre igazságot, amelyre olyan fájó szükség van napjainkban.

Fülszöveg:
A ​17 éves Katie Price egy ritka betegséggel él együtt: minimális mennyiségű napfény is halálos fenyegetés a számára. Mivel napközben muszáj a házban maradnia, társaságul csupán megözvegyült apja és legjobb (na jó, igazból az egyetlen) barátja szolgál. Katie világa csak azután teljesedik ki, hogy lement a nap: ilyenkor fogja a gitárját, és a helyi pályaudvaron játszik a jövő-menő utasoknak. 
Charlie Reed valaha sztáratléta volt, és az életében most épp nagy változások vannak készülőben – ő az a fiú, akiért Katie a távolból titokban már évek óta rajong. Miután egy este meglátja a gitározó lányt, a sorsaik összeforrnak, és egy csillagokon átívelő szerelem veszi kezdetét. 
Miközben támogatják egymást céljaik elérésében, és egymásba szeretnek a nyári éjszakák leple alatt, Katie és Charlie között olyan szoros összeköttetés alakul ki, ami elég erős ahhoz, hogy megváltoztassa őket – és mindenki mást is körülöttük –, örökre.

A könyv alapján készült film – főszerepben a Disney sztár Bella Thorne-nal és az első főszerepében Patrick Schwarzeneggerrel – már a mozikban!
„Egy szívszorító történet szerelemről, veszteségről és egy majdnem tökéletes nyárról – remek olvasmány a Csillagainkban a hiba és a Love, Simon rajongóinak.” 
Amazon

„Katie szemén keresztül újra átélhetjük az első szerelmet minden szépségével és konfliktusával együtt, a lány helyzete pedig rámutat arra, hogy minden napunkat éljük a lehető legteljesebben. Szívszorítóan szép történet!” 
Book Heaven

Természetesen a Könyvmolyképző sem maradhat ki a felsorolásból. Egyelőre csak Tarryn Fisher Fuck love - Kapd be, szerelem! c. könyvével vagyok olyan viszonyban, hogy nem fogom tudni ott hagyni. Kell nekem és kész! Ha nem olvastatok még az írónőtől, ajánlom az Opportunist c. trilógiáját, mert zseniális. 
Fülszöveg: 
„Tarryn Fisher ezúttal a humorral átszőtt, érzékeny oldalát mutatja meg…” – Willow Aster

Helena Conway szerelmes lesz.
Akaratlanul.
Észrevétlenül.
De nem véletlenül. Kit Isley pontosan az ő ellentéte – rejtélyes, fékezhetetlen és a legkevésbé sem óvatos. Mindez akár remekül is alakulhatna…
Ha nem Helena legjobb barátnőjével találkozgatna. Helena kénytelen dacolni a szívével, helyesen cselekedni, és másokra is gondolni.
Egészen addig, amíg fittyet nem hány az egészre.
Tarryn Fisher, New York Times sikerkönyves szerző lehet, hogy vagányabb nálad, de ezt nem dörgöli az orrod alá. Az első diplomáját a Roxfort Varázsló és Boszorkányképző Szakiskolában szerezte. Az emberi természet nagy tisztelője, egy hús és vér gonosz, mégpedig a Mardekár házból. A szíve sötét, de az olvasóit azért kedveli. Jelenleg Washingtonban él fiával és lányával.
Az év legizgalmasabb regénye a női útkeresésről és a szerelemről.

Korábban említettem, hogy a Fumaxnál szoktam a fél életem eltölteni a Könyvfeszteken és Könyvheteken, és pont mellettük van a Főnix Könyvműhely standja is. Szerintem Sánta Kira borítójának és a Django Wexler könyvnek sem fogok tudni ellenállni. Wexler könyveit jó ideje el szeretném olvasni, és az Ezer név fülszövege (igen, elolvastam! :) igen tetszetős. A River Solomon külseje pedig egyszerűen elvarázsolt. Ez van, én már meg sem lepődök saját magamon. 
Fülszöveg:
Lépj ​be a hősi fantázia világába, amely muskéták dörejétől és acél csengésétől visszhangzik – de ahol az igazi csatát az alattomos, sötét mágia ellen vívják…
Marcus d’Ivoire kapitány, a Vordanai Birodalom egyik gyarmati helyőrségének parancsnoka már beletörődött, hogy egy álmos, világvégi helyen kell kitöltenie a szolgálatát, ám egy lázadás fenekestül felforgatja az életét. Miután elült a lőporfüst, rámaradt egy demoralizált sereg irányítása, amely erőtlenül kapaszkodott egy aprócska erődbe a sivatag peremén.
A múltja elől menekülő Winter Ihernglass férfinak öltözve, közlegényként szolgál a Vordanai Gyarmati Hadseregben, annak a reményében, hogy így elkerüli a feltűnést. Amikor azonban tisztté léptetik elő, el kell nyernie emberei szívét, és olyan csatába vezetni őket, ahol minden esély ellenük szól.
„Teljes szívből ajánlom Az Ezer Nevet, nemcsak a fantasy, de mindenféle katonai fikció rajongóinak. Steven Erikson, David Drake, Glen Cook, Naomi Novik, Tom Kratman, Jack Campbell, David Weber, és John Ringo rajongói, vigyázzatok: új katonaifikció-cowboy jött a városba, és a neve Django.” 
– SFSignal.com

Fülszöveg: 
Aster egy űrhajó alsó fedélzetén, a nyomornegyedben él. A Matilda nemzedékek óta hordozza az emberiség maradékát, hogy eljuttassa őket a mitikus Ígéret Földjére. Az út során a hajó irányítói szigorú morális szabályokat erőltetnek az Asterhez hasonló sötét bőrű utasokra, akiket nem tekintenek teljes értékű embernek, és méltatlanul, szinte rabszolgaként bánnak velük. 
A Matilda uralkodójának boncolása során meglepő kapcsolatra derül fény a férfi halála és Aster édesanyjának negyed századdal korábbi öngyilkossága között. Miután a lány összetűzésbe keveredik egy brutális munkafelügyelővel, rájön, hogy talán lejuthat a hajóról, ha harcolni is hajlandó céljaiért.


Van még öt könyv, ami felkeltette a figyelmem, de közülük egy már úton van felém. Ez pedig nem más, mint Naomi Aldermantól A hatalom. Tudtátok, hogy keménytáblás kiadásban hozza a 21. Század Kiadó? Aztán végre megjelenik J. K. Rowling Harvard Egyetemen elmondott beszéde is Az élet dolgai címen. Harry Potter rajongóként szerintem nem meglepő, hogy szeretném a polcomon tudni, ideális esetben az Utazás a mágia történetébennel együtt. 

Fülszöveg: 
A ​nők a világ minden táján felfedezik, hogy különös erővel rendelkeznek.
Ujjuk egyetlen érintésével képesek szörnyű fájdalmat okozni, sőt: gyilkolni is.
A férfiak pedig rájönnek, hogy kicsúszott a kezükből az irányítás…
Elérkezett a Lányok Napja, de vajon hogyan fog véget érni?
A hatalom az elmúlt évek legnagyobb könyvsikereinek egyike, megjelenése óta megtalálható a legfontosabb sikerlistákon, 15 héten át szerepelt a New York Times mérvadó listáján. Már több, mit két tucat nyelvre lefordították, rendkívüli aktualitásával, melyben egy új, nők irányította jövőt vizionál, jelentős visszhangot váltott ki az irodalmi életben, a közéletben, a sajtóban és a politikában. Sorra kapja a fontos elismeréseket, a New York Times az év tíz legjobb könyve közé választotta, ahogyan Barack Obama is ajánlotta, mint az év egyik legfontosabb könyvét.
„Provokatív, korszak-meghatározó thriller.” (Guardian)
„Az éhezők viadala és A szolgálólány meséje – vegyítve.” (Cosmopolitan)
„Tökéletes. Okos, ijesztő, mulatságos.” (Daily Telegraph)
„Magával ragadó. Minden nőnek el kellene olvasni.” (The Times)
„Dermesztő. Egy irodalmi bomba.” (Financial Times)
„Sokkoló.” (Observer)
Fülszöveg:
J. K. Rowling humorral és mély empátiával átszőtt beszédét – amelyet eredetileg a Harvard Egyetem végzős diákjaihoz intézett – nemcsak azoknak ajánljuk, akik most kezdik felnőttéletüket, hanem bárkinek, aki úgy érzi, fordulóponthoz ért, és szeretne kicsit szebben, bátrabban, szabadabban élni.
„Köszönöm – ezzel szeretném kezdeni. Nemcsak azért, mert a Harvard kivételes megtiszteltetésben részesített, hanem mert a gondolattól, hogy itt avatási beszédet kell mondanom, heteken át összeszorult a gyomrom, így sikerült fogynom egy kicsit. Duplán jól jártam! Most már nincs más hátra, mint mélyeket lélegeznem, a piros zászlókra hunyorognom, és meggyőzni magam, hogy a világ legnagyobb griffendéles találkozóján vagyok.”
Fülszöveg:
A Harry Potter megjelenésének 20. évfordulóját ünnepelve ismerkedj meg a British Library Harry Potter – A mágia története című kiállításán bemutatott varázslatos tárgyakkal! A Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolában oktatott mágiaágakat sorra véve a varázslás több ezer éves múltja tárul fel e könyv lapjain. Ismerd meg az alkímia világát, készíts magadnak saját bájitalt, csodálj meg egy igazi mandragóragyökeret, tudd meg, valóban létezik-e a bezoárkő, böngészd Leonardo da Vinci jegyzetfüzetének lapjait vagy a csillagos ég legrégebbi atlaszát! Ráadásként J.K. Rowling eddig publikálatlan rajzai és kéziratai révén a könyvsorozat megalkotásának folyamatába is bepillantást nyerhetsz!

Az utolsó kettő magyar megjelenés pedig visszatér a poszt elejéhez, meg a Fumaxhoz. Sarah Scribbles Macskapásztor képregénye már benne volt, ha jól emlékszem a márciusi megjelenéses posztomban is, de most jön magyarul is és egy George R. R. Martin antológiával is jönnek a srácok, szóval jajj nekem. Egészen eddig azon panaszkodtam, hogy a magyar megjelenések valahogy nem találnak meg annyira, mint a külföldiek. Visszaszívnám. 

Fülszöveg:
Nem is olyan egyszerű az élet világhírű művészként! Rémisztő határidők, műkajás dobozok halmai a villogó monitor alatt és a kisállatok örökké gyarapodó hordája… Ööö, mindegy – igazából ez mindennapos.
Sarah Andersen képregényeinek és rajzokkal ellátott személyes jegyzeteinek harmadik gyűjteményes kötete a korábbiakra jellemző szellemességgel és eleganciával nyújt túlélési tanácsokat a modern élet őrületéhez: a korán kelő emberek elkerülésén át az internetes trollok elleni védekezésig, egészen a nagytakarítás életet-nem-igazán-megváltoztató haszontalanságáig. Ha minden kötél szakad és összeomlik körülötted a világ, készíts egy forrócsokit, számold a napokat Halloweenig és öleld meg a remény bundás-bolyhos szimbólumát!
Sarah Andersen egy fiatal brooklyni művész. Épp azon dolgozik, hogy csökkentse a reggelente lenyomott szundik számát. Messze még a cél.
Fülszöveg:
Huszonegy ​történet. Tizenkét New York Times-bestseller szerző. Egy teljes George R. R. Martin kisregény Westeros világából!És egy egész hadseregnyi veszélyes amazon.
Kardvívó harcosnők, vadászpilóták, űrhajósok, halálos orgyilkosok, csábító femme fatale-ok, nagyhatalmú varázslónők, lázadók, magándetektívek, az apokalipszis túlélői, hóhérok, rabszolgák és erőskezű királynők – ezek a lányok garantáltan nem várakoznak egy toronyban jajongva, amíg a vitéz lovag levágja a sárkányt, és megmenti őket!
A Trónok harca legendás szerzője, George R. R. Martin és a tizenöt Hugo-díjjal jutalmazott szerkesztő, Gardner Dozois újabb erős antológiával örvendeztetik meg az olvasókat, amelyben krimi, thriller, fantasy és sci-fi egyaránt helyet kapott, így mindenki megtalálja a maga számítását. A sok-sok írást egy közös elem köti össze: olyan erős és karakteres nők a főszereplők, akikről csak ritkán olvashatunk.
Valljuk be: annak ellenére, hogy mennyire veszélyesek is ezek az amazonok, lehetetlen nem szeretni őket!

Térjünk is át a külföldi megjelenésekre, belőlük hál'istennek ezúttal kevés van. Az első pár nap múlva, április 10-én meg is jelenik, hozzám meg már úton is van. Ez nem más, mint az Ace of Shades Amanda Foodytól. Üdv a bűnök városában!

Fülszöveg:
Welcome ​to the City of Sin, where casino families reign, gangs infest the streets…and secrets hide in every shadow.

Enne Salta was raised as a proper young lady, and no lady would willingly visit New Reynes, the so-called City of Sin. But when her mother goes missing, Enne must leave her finishing school—and her reputation—behind to follow her mother’s trail to the city where no one survives uncorrupted.
Frightened and alone, her only lead is a name: Levi Glaisyer. Unfortunately, Levi is not the gentleman she expected—he’s a street lord and a con man. Levi is also only one payment away from cleaning up a rapidly unraveling investment scam, so he doesn't have time to investigate a woman leading a dangerous double life. Enne's offer of compensation, however, could be the solution to all his problems.
Their search for clues leads them through glamorous casinos, illicit cabarets and into the clutches of a ruthless mafia donna. As Enne unearths an impossible secret about her past, Levi's enemies catch up to them, ensnaring him in a vicious execution game where the players always lose. To save him, Enne will need to surrender herself to the city…
And she’ll need to play.

Kinéztem magamnak egy romcsi könyvet is, ami Londonban játszódik, de igazából a borítója vett meg magának, mert ennél skippeltem a fülszöveggel való közelebbi megismerkedést. A Suitors and Sabotage április 17-én jelenik meg. 

Fülszöveg:
Shy aspiring artist Imogene Chively has just had a successful Season in London, complete with a suitor of her father's approval. Imogene is ambivalent about the young gentleman until he comes to visit her at the Chively estate with his younger brother in tow. When her interest is piqued, however, it is for the wrong brother.
Charming Ben Steeple has a secret: despite being an architectural apprentice, he has no drawing aptitude. When Imogene offers to teach him, Ben is soon smitten by the young lady he considers his brother's intended.
But hiding their true feelings becomes the least of their problems when, after a series of „accidents,” it becomes apparent that someone means Ben harm. And as their affection for each other grows—despite their efforts to remain just friends—so does the danger. . .

Madeline Miller nevét már ismerhetik azok is, akik a külföldi megjelenéseket nem követik figyelemmel, ugyanis az Akhilleusz dala nálunk is megjelent még 2014-ben. Bevallom újabb borító alapján történő vásárlás lesz, ha ezt a könyvet beszerzem. A görög mitológia is elég meggyőző azért.  Április 19-én jelenik meg.

Nézzétek csak mennyire gyönyörű:

Fülszöveg:
In ​the house of Helios, god of the sun and mightiest of the Titans, a daughter is born. But Circe is a strange child--not powerful, like her father, nor viciously alluring like her mother. Turning to the world of mortals for companionship, she discovers that she does possess power--the power of witchcraft, which can transform rivals into monsters and menace the gods themselves.
Threatened, Zeus banishes her to a deserted island, where she hones her occult craft, tames wild beasts and crosses paths with many of the most famous figures in all of mythology, including the Minotaur, Daedalus and his doomed son Icarus, the murderous Medea, and, of course, wily Odysseus.
But there is danger, too, for a woman who stands alone, and Circe unwittingly draws the wrath of both men and gods, ultimately finding herself pitted against one of the most terrifying and vengeful of the Olympians. To protect what she loves most, Circe must summon all her strength and choose, once and for all, whether she belongs with the gods she is born from, or the mortals she has come to love.
With unforgettably vivid characters, mesmerizing language and page-turning suspense, Circe is a triumph of storytelling, an intoxicating epic of family rivalry, palace intrigue, love and loss, as well as a celebration of indomitable female strength in a man's world.

Az utolsó két könyv április 24-én fog megjelenni. Laura Sebastian: Ash Princess egy YA fantasy, míg Becky Albertalli: Leah on the Offbeat szintén YA, de sokkal lazább és viccesebb, nem mellesleg van egy kis köze a Simon és a homo-sapiens lobbihoz is.

Fülszöveg:
Theodosia ​was six when her country was invaded and her mother, the Queen of Flame and Fury, was murdered before her eyes. Ten years later, Theo has learned to survive under the relentless abuse of the Kaiser and his court as the ridiculed “Ash Princess.” Pretending to be empty-headed and naive when she's not enduring brutal whippings, she pushes down all other thoughts but one: Keep the Kaiser happy and he will keep you safe.
When the Kaiser forces her to execute her last hope of rescue, Theo can't keep her feelings and memories pushed down any longer. She vows revenge, throwing herself into a plot to seduce and murder the Kaiser's warrior son with the help of a group of magically gifted and volatile rebels. But Theo doesn't expect to develop feelings for the Prinz. Or for her rebel allies to challenge her friendship with the one person who's been kind to her throughout the last hopeless decade: her heart's sister, Cress.
Cornered into impossible choices and unable to trust even those who are on her side, Theo will have to decide how far she's willing to go to save her people and how much of herself she's willing to sacrifice to become queen.
Fülszöveg:
Leah Burke—girl-band drummer, master of deadpan, and Simon Spier’s best friend from the award-winning Simon vs. the Homo Sapiens Agenda—takes center stage in this novel of first love and senior-year angst.
When it comes to drumming, Leah Burke is usually on beat—but real life isn’t always so rhythmic. An anomaly in her friend group, she’s the only child of a young, single mom, and her life is decidedly less privileged. She loves to draw but is too self-conscious to show it. And even though her mom knows she’s bisexual, she hasn’t mustered the courage to tell her friends—not even her openly gay BFF, Simon.
So Leah really doesn’t know what to do when her rock-solid friend group starts to fracture in unexpected ways. With prom and college on the horizon, tensions are running high. It’s hard for Leah to strike the right note while the people she loves are fighting—especially when she realizes she might love one of them more than she ever intended.
Mégsem lett olyan rövid ez a poszt, mint az elején gondoltam. Kicsit előre örültem a medve bőrének, de mit tegyünk, ha ennyi érdekes és szép könyv jelenik meg minden egyes hónapban? 
Üdv,

2018. április 1., vasárnap

JASMINE WARGA: SZÍVEM ÉS EGYÉB FEKETE LYUKAK

Hello Molycik!
Idén ugyebár nagy várólista csökkentő kihívásba fogtam, méghozzá egy olyanba, aminek az a célja, hogy naponta minimum 50 oldalt elolvassak. Ezzel tök jól haladok, de van mellette egy molyos listám is, amin 100 könyv csücsül és igyekszem a számukat minél hamarabb leredukálni nullára. Ennek és a Prológus Romantikus hetének keretében olvastam el Jasmine Warga könyvét, a Szívem és egyéb fekete lyukakat. Legalábbis egészen addig ebben a hitben éltem, amíg már csak 10 oldal maradt a könyvből. De ezt még kicsit bővebben kifejtem a fülszöveg után.

Kb. lehetetlen a könyvről spoilerek nélkül beszélni, főleg úgy, hogy már kapásból a fülszöveg lelő pár dolgot, így nem tartom lehetetlennek, hogy belefuthattok pár olyan dologba, amibe nem kellene, ha még nem olvastátok a történetet. Csak óvatosan, ha nem szeretnél veszélyzónába kerülni, akkor még most elkerülheted, figyelmeztettelek! :D 

Kiadó: Kossuth Kiadó
Kiadás éve: 2016
Oldalszám: 320
Megrendelem!
A recenziós példányért köszönet
a kiadónak! :)
Fülszöveg: 
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A ​tizenhat éves fizikazseni, Aysel az öngyilkosságát tervezi. Minden oka megvan rá. Egy anya, aki összerezzen, ha ránéz. Osztálytársak, akik a háta mögött sugdolóznak. Egy apa, akinek erőszakos bűncselekménye megrázta a kisvárost. Aysel felkészült, hogy helyzeti energiáját megsemmisítse. 

Csak egy gond van: lesz bátorsága egyedül megtenni? Amikor rábukkan egy honlap Öngyilkossági társkereső fórumára, tudja, hogy megtalálta a megoldást. A JégRobot néven regisztrált fiú (igazi nevén Roman), akit egy családi tragédia kísért, szintén partnert keres. 
Bár elsőre úgy tűnik, Ayselben és Romanben nincs semmi közös, lassanként mégis kezdik kitölteni az űrt egymás életében. Csakhogy, amint közeledik az időpont, amiben megállapodtak, Aysel egyre kevésbé biztos benne, hogy azt szeretné. Végül választania kell: meg akar-e halni, vagy inkább meggyőzni Romant, hogy maradjanak életben, esélyt adva maguknak arra, hogy együtt fedezzék fel a helyzeti energiájukban rejlő lehetőségeket. 

Megrendítő könyv a kapcsolatok mindent átalakító erejéről.


Tehát, a szokásos történt, fülszöveget nem olvastam, mert még mindig nem szeretem, ha lelövik számomra a poénokat, viszont ennek is megvannak a hátulütői. Bár nem tudom, hogy jelen esetben ez jelentett-e volna bármit is, ugyanis már a 300. oldal környékén jártam, amikor elérkezett az idő a nagy tragédia bekövetkezéséhez, nálam meg ahhoz, hogy bekattanjon, hogy basszus, én ezt a könyvet már olvastam egyszer. Ezt egyszer már eljátszottam az Alaska nyomábannál, de azt a sztorit nem szerettem, így nem lepődtem meg azon, hogy elfelejtettem. Viszont Aysel és Roman története a maga módján cuki volt és nem volt vele különösebb problémám, szóval nem igazán értem, hogy sikerült ezt összehoznom, de szerintem lassan felülmúlom Szenillát is ilyen tekintetben. 

A mesedélután után jöjjön a borító, amit legelőször nem szerettem. Nem tudom láttátok-e már az amerikai kiadást, de egyszerű, mégis nagyszerű és számomra jobban passzolt a címhez és a történethez. Olvasás után viszont beláttam, hogy tökéletesen illik mind hangulatában, mind letisztultságában a történetez. 

A történet főszereplője Aysel, aki török származású, de Amerikában élő leányzó. Aysel súlyosan depressziós, nem tudja feldolgozni édesapja tettét, sem azt, hogy viszonyulnak hozzá az osztálytársai, meg úgy alapjáraton a város lakói. Éppen ezért öngyilkos szeretne lenni és munkában folyamatosan a Sima Átkelés nevű honlapot böngészi, ami lényegében egy közösségi oldal azoknak, akik véget szeretnének vetni életüknek. Van az oldalnak egy úgynevezett társkereső része is, ahol partnert találhatnak az oldal felhasználói tettük végrehajtásához. Így találkozik Aysel Romannel és megbeszélik, hogy április 7-e lesz a nagy nap számukra, amit hamarosan el is kezdenek megszervezni, ezáltal pedig egyre többet találkoznak. A két fiatal sorsa összefonódik, elkezdik egymást jobban megismerni és várják a kijelölt napot, amikor kicsit könnyebb lesz számukra a teher, amit a vállukon cipelnek, és amitől mindenáron meg szeretnének szabadulni. 
"Van abban valami költői, hogy az első fiú, aki elkéri a számomat, éppen az, akivel együtt fogok meghalni. Ebből biztosan lehetne írni valamilyen romantikus sorozatot. Vagy talán mégsem."
Rengeteg kérdés felmerült bennem olvasás közben, kezdve azzal, hogy ugyan mennyiben fog megváltozni a két fiatal élete azzal, hogy kitűzték a dátumot vagy hogy mégis mi lehet az oka annak, hogy két tizenéves, élete elején járó fiatal öngyilkosságot fontolgat, ugyanis a történet elején nem voltam teljesen biztos abban, hogy ezekre választ fogok kapni. Szerencsére az írónő kielégítette kíváncsiságomat és fény derült minden titokra. A végén lévő esemény pedig szerintem teljesen kiszámítható volt, ahogy az is, hogy a végül egymásba szeretnek majd és megpróbálnak a mának élni és megtalálni a szépet az életben, nem pedig mindenáron megszabadulni tőle. 
"Néha akkor jövünk rá, pontosan hogyan élünk, ha látjuk, mások milyennek látnak minket."
Az biztos, hogy nem ez a legpozitívabb és legvidámabb történet, amit valaha olvastam, sőt eléggé lehozott az életről, mert mint korábban említettem fogalmam nem volt, hogy mégis miről szólhat a könyv, inkább valami szerelmi bánatos dologra asszociáltam a címből. Viszont mindenképp megérte újraolvasnom, mert az írónő nagyon szépen érzékeltette a dolgokat, hogy van kiút még a legmélyebb gödörből is és azt, hogy nem minden az, aminek elsőre látszik. Aysel édesanyja például pont az utóbbi kategóriába tartozik, azt hittem róla, hogy egyáltalán nem törődik a lányával és semmit nem fog változni a kapcsolatuk, egyáltalán nem fogja észrevenni, hogy szenved a lánya. Kellemes meglepetést okozott számomra, ugyanúgy, ahogy Roman szülei is, akik ténylegesen nem a srácot hibáztatták a történtekért, hanem inkább magukat. 
"A depresszió olyan súly, amitől nem lehet megszabadulni. Cipelni kell. Rád esik, összenyom, és még a legkisebb dolgokat is elérhetetlenné teszi. Egy cipőfűzés vagy reggelizés is elérhetetlen messzeségű hegycsúcsnak tűnik, amit az ember nem tud megmászni. A depresszió a részeddé válik. Beleeszi magát a csontjaidba és a véredbe. Ha valamit tudok róla, akkor az az, hogy lehetetlen elmenekülni előle."
Nagyon gyorsan olvasható a könyv, szerintem 2-3 nap alatt elolvastam még úgy is, hogy volt, amikor csak pár fejezetet haladtam vele. A hangulata egyszerre depresszív és könnyed. Jól megoldotta az írónő, hogy ne érezzük azt olvasás közben, hogy elnyel minket a fekete lyuk, mégis ott volt végig, hogy bizony ez nem egy rózsaszín felhőkkel teletűzdelt pillecukros történet. 
"Csak azért, mert nem látod, még nem biztos, hogy nincs."
Ha szeretnél egy kicsit komolyabb hangvételű, mégis tipikus YA könyvet olvasni, akkor a Szívem és egyéb fekete lyukak tökéletes választás. Egy tábla csokit fogyasztásra vagy egy cicát/kutyát simogatásra azért készíts be a könyv mellé, mert szükség lesz a boldogsághormonokra!

Értékelés: 4,5/5
Kedvenc szereplő: Aysel öccse (Mike)
Kedvenc rész: Mike szülinapja

Üdv, 


2018. március 31., szombat

RÁCZ-STEFÁN TIBOR: MIKROFONPRÓBA (SZÁLLJ A DALLAL! #1.)

Hello Molycik!
Robog tovább a romantikus projekthét, ma egy értékeléssel jelentkezem. Méghozzá egy olyan történetről, amit nem először olvasok, hanem sokadszor, mert volt szerencsém bétázni a szöveget még anno Tibinek. Akinek ezúttal is köszönöm a lehetőséget, egy élmény volt! :) 

Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás éve: 2017
Oldalszám: 382
Megrendelem
A könyvet köszönöm szépen
a kiadónak!
Fülszöveg:
Hanna, ​a magányos könyvmoly tragédiaként éli meg, amikor a tanár bátyjával egy vidéki kollégiumba költöznek. Ám ott két fiú is megdobogtatja a szívét.
Lehet-e választani álmaid pasija és életed legnagyobb meglepetése között?
Mátét a zene éltette, de egy szörnyű eset miatt vége mindennek. A fiú keserűségében másokat sebez, de amikor megismeri Hannát, a szócsatáik közben elfeledett érzések ragadják magukkal.
Bunkó srácból is lehet álompasi?
Dávid és Áron túléltek egy iskolai lövöldözést, és már két éve együtt vannak. A problémáik viszont egyre égetőbben törnek a felszínre, miközben elkeseredetten próbálják a kapcsolatukat egyben tartani.
Az első szerelem tényleg az utolsó marad?
A kínai származású Xiara egyetlen menedéke a tánc, ahol mindig békére lel a szülei vagy éppen a társai meggondolatlan szavai elől.
De vajon képes lesz valaha elfogadni önmagát?
Az öt barát összefogva, egymást támogatva küzd a démonaival, és összefognak, amikor szeretett kollégiumukat a bezárás fenyegeti.
Van egy pont, amikor a zene lehet az egyetlen megoldás…

Ahogy azt fentebb is említettem, egy kicsit korábban találkoztam a Mikrofonpróbával, mint a többség és azt kell mondjam egyáltalán nem bánom. De először ejtenék pár szót a külsőről. A borító szerintem tökéletesen illik a tartalomhoz, Veronika szuper munkát végzett. Ha nem ismerném Tibi nevét és nem tudnék semmit a történetről, akkor is esélyesnek látom, hogy elcsábultam volna, hála coverwhore énemnek. 

A történet középpontjában öt fiatal mindennapjai állnak. Kezdetek kezdetén Hanna, a könyvmoly leányzó életébe nyerhetünk bepillantást, aki épp költözés előtt áll bátyjával, aki Balassagyarmaton kapott új állást. Kollégium, ismeretlen arcok, új iskola és közeg, innen már kezdhetitek sejteni, hogy miről szólhat a történet. Ugyan a könyv egy Fogadj el! spin-off kötet, mégsem tendál a krimis oldal felé és kevésbé akciódús, viszont a  régi szereplők közül Áron és Dávid visszaköszön, ezáltal pedig megtudhatjuk hogy mégis hogyan vészelték át az előző gimijükben történteket. A kis csapathoz még Xiara és Máté csatlakozik. A lány táncol, Máté meg véleményem szerint szimplán egy bunkó. Legalábbis én nem tudom elfogadni a megnyilvánulásait annak ellenére sem, hogy olvasás közben kiderült, hogy miért fordult így a világ és embertársai ellen. Attól még, hogy az emberrel rossz dolgok történnek, nem kell taplónak lenni. 

Amikor a kéziratot befejeztem ez nem igazán tűnt fel, de ahogy teltek a hónapok rájöttem, hogy egyik karakter sem került közel hozzám és a párbeszédek sem voltak elég gördülékenyek. A párbeszédes részt szépen kijavította Tibi, könnyedebb és befogadhatóbb lett, a szereplők részéről megint azt érzem, hogy okééééé, vannak és léteznek, de nem gondolkozom el azon, hogy ugyan egyes szituációkban mit reagálhatnának Hannáék. Már pedig lehet, hogy én vagyok egy fura lény, de jó pár olvasmányom után megtörténik az, hogy eszembe jutnak a könyv szereplői és, ha valami olyan történik velem vagy épp mással a környezetemben, akkor elgondolkozom rajta, hogy vajon XY mit tenne a helyemben. De ehhez tényleg az kell, hogy szeressem az adott karaktert és, hogy maradandó élményt okozzon a könyv.  Na, de rátérve a szereplőkre. 

Hanna az a tipikus könyvmoly lány, akivel könnyen lehet azonosulni és lehet szeretni, még annak ellenére is, hogy voltak elég buta húzásai. Könyörgöm, egy szinte vadidegen pasinak a kocsijába nem szállunk be még 2-3 találkozás után sem, pláne, ha annyira ismered a srácot, mint Hanna. NEM és NEM! Meg se fordult a leányzó fejében, hogy mi van, ha egy szociopatával vagy egy emberkereskedővel van dolga. Ráadásul nem is csak a helyi közértbe ugrottak le, hanem már nem emlékszem pontosan hová, miután a srác lestalkingolta a neten! Említettem már, hogy épeszű ember ilyet nem csinál? Nem igazán értem, hogy a francba nem rabolta el őt senki budapesti évei alatt. Ja, ez picit kiverte a biztosítékot nálam.

Dávid és Áron hozták azt a formát, amit már megszokhattunk tőlük a Fogadj el! során, csak itt már picit jobban összerázódtak és inkább a kapcsolatukra ment rá a dolog. Na meg arra, hogy Dávid a Petrával történtek óta nem hajlandó csak Áronnal beszélni és enni sem nagyon eszik, szegénynek problémái vannak. Engem ez nem zavart, neki legalább volt oka szenvedni, míg a többieknek nem igazán. Jó, ez nem teljesen igaz, mert értem, hogy mindenkinek milyen szar a helyzete, de kicsit soknak találtam, hogy szinte minden szereplő a könyvben lelkileg sérült és van valami folt a múltjában, ami annyira tragikus, hogy hiába mossa Ágnes asszony a leplét, egyszerűen nem tűnik el sosem. 

Mátéról már említettem, hogy szerintem bunkó. Tényleg nem tudom elnézni a viselkedését, tök mindegy milyen nagyon megszakadt a szíve, amikor az anyja tönkretette az életét. Elhiszem, hogy tragikus és nehéz feldolgozni, de még él. Megvan minden végtagja és bármikor találhat más olyan dolgot, amiben jó és, amit élvez. Csak próbálkozni kéne. Egyetlen jó dolog vele kapcsolatban szerintem Xiara. A lányt bírtam, mert céltudatos, megy előre, nem adja fel, tök mindegy mi történik. Néha kicsit szenved, de nem olyan látványosan, mint a többiek. 
"Annyira igazságtalan, hogy egyetlen pillanat alatt romba dőlhet az ember egész élete."
Rengeteg tragikus múlt, ami szerintem kicsit sok volt, és bőven elfért volna 1-2 lelki sebek nélkül éldegélő karakter is a könyvben, de ennek ellenére egy igazi mai történet, ahol a romantikának is szerepe van. Mondjuk én kicsit hiányoltam a végéről azt az izgalmi fokot, ami a Fogadj el!-ben volt, de ugyebár ez egy teljesen más történet. Kaptunk helyette egy cliffhangert, amit nézhetünk úgy is, hogy van miért izgulnunk, várhatjuk a Kapcsolatpróbát izgatottan. 

Azon kívül, hogy hétköznapi, bárkivel előforduló problémákkal is foglalkozik a könyv, fontos szerepe van a blogolásnak, a könyveknek és azok szeretetének is. Mellé pedig telis-tele van könyves utalásokkal és KMK reklámmal. Előbbivel elvoltam, bár egy kicsit még mindig sokallom őket, viszont akármennyire is szeretem a Könyvmolyképző kiadót, szerintem nincs helye egy történetben hasonló kaliberű mondatoknak: 
"-Látom, megint vörös pöttyösben nyomod.- Mert tudom, hogy mi a jó nekem."
Oh, és most, hogy idézeteket keresgéltem eszembe jutott még valami Hanna kapcsán! Nézzétek csak: 
– Hű, A skarlát betű! Először olvasol, vagy újrázol? 
Nem felel, mert naná hogy a bátyjának kölcsönözte ki. Helló, már vagy száz éve írták, vörös pötty sincs rajta, miért is akarná elolvasni? A kötelezők egy életre megutáltatták vele a klasszikusokat.
Annyi, de annyi jó klasszikus van, amit szívesen ajánlok bárkinek, pedig én se voltam iskolában rajongója szinte egyik kötelezőnek sem. Nagyon remélem, hogy a könyv olvasói nem tántorodnak el ez alapján, mert kár lenne. Higgyetek nekem, igenis létezik minőségi klasszikus szépirodalom. Tudom ajánlani például Orwelltől az Állatfarmot vagy az 1984-et, Huxley-tól a Szép új világot. Márqueztől bármit! Nem csak Vörös pöttyös YA és egyéb NA könyvekből áll a világ.

Összegezzünk egy kicsit, mert kezd olyan érzésem lenni, hogy egy picit negatív hangot ütöttem meg, pedig nem ez volt a szándékom, és igazból kedveltem is a történetet. Mégis a fentebb említetteket fontosnak tartottam megjegyezni, mert néhol elég bosszantóak voltak. Olvastam Tibi mindhárom könyvét és bátran merem állítani, hogy rengeteget fejlődött és maga a Mikrofonpróba is rengeteg fejlődésen ment keresztül, mindezt a pozitív irányba. Sokkal befogadhatóbb, gördülékenyebb és fiatalosabb lett a szöveg, mint az a béta verzióban vagy az előző két könyvében volt. Tetszett, hogy a hétköznapi pillanatok mellett volt egy kicsit komolyabb mondanivalója is a történetnek és, hogy nagy hangsúly helyeződött az olvasás és a könyvek szeretetére, illetve a barátság fontosságára. 

Számomra volt egy kis Glee vibe-ja a sztorinak, így akik szerették a sorozatot, mindenképp vágjanak bele. Itt is megtalálhatóak a táncoló és éneklő fiatalok, akik próbálják túlélni a gimit. A Vörös pöttyös könyvek rajongói, a YA korosztály is nyugodtan próbálkozhat Hannáék történetével, hiszen a könyv tökéletesen beleillik a Könyvmolyképző előbb említett kategóriájába. 

Tibinek még egyszer köszönöm szépen a lehetőséget, hogy olvashattam!
Ha van kedvetek osszátok meg velem a véleményeteket. 
Üdv,