2019. december 3., kedd

SOPHIE COLLINS: INFO+GRAFIKA - KAHLO

Hello Molycik!
A múlt héten írtam egy Tudtad-e cikket a Prológus oldalára, amelyben Frida Kahloról gyűjtöttem össze pár érdekességet, segítségül pedig a Bookline Könyvek újdonságát hívtam. Sophie Collins infografikákkal tűzdelt könyvecskéje üde színfolt volt a vaskos fantasy-k között, amelyeket mostanában olvastam.

Kiadó: Bookline Könyvek
Kiadás éve: 2019
Oldalszám: 96
Megrendelem
A könyvet köszönöm a kiadónak!
Fülszöveg:
A legnagyobbak élete infografikákban
Az Infografika sorozat teljesen új megközelítéssel mutatja be a világ legnagyobb gondolkodóit és művészeit. A kötet az ötven legérdekesebb és legfontosabb adatra, gondolatra, jellemzőre és eredményre fókuszál, s ezeket könnyen érthető és látványos infografikákon tárja elénk.
Sokan tudják, hogy Frida Kahlo (1907-1954) festőművész Mexikóban született, és gyerekkorában balesetet szenvedett. Arról azonban jóval kevesebben hallottak, hogy 143 ismert műalkotásából 55 önarckép; hogy a Két akt az erdőben című festménye 2016-ban 8 millió dollárért kelt el, s ezzel ez a legmagasabb összegért gazdát cserélő Latin-amerikai műalkotás. Az sem közismert, hogy kétszer is hozzáment a férjéhez, s hogy első önálló kiállítására mentőautóval érkezett.
Az Infografika – Kahlo segítségével közérthető és mutatós infografikákon keresztül fedezhetjük fel Frida Kahlo munkásságát és a képzőművész mögött rejlő embert.
A fentebb említett bejegyzésben elárultam, hogyan is ismerkedtem meg a kötettel, de azok számára, akik nem olvasták elmesélem még egyszer. Szeptemberben betévedtem az egyik könyvesboltba, ahol felfigyeltem két fényes, csillogó elemeket tartalmazó borítóra. Frida és Einstein ekkor kerültek először a kezem ügyébe, amikor meg is vizsgáltam őket közelebbről. Azonnal tudtam, hogy olvasni akarom idővel mindkét kötetet, hiszen izgalmas, számomra új koncepciót ajánlottak. Ugyan már van másik infografikás könyvem, szintén a Bookline Könyvek által, de azért teljesen más pszichológiáról és emberi testről olvasgatni infografikákon keresztül, mint két híres emberről. 
A Prológus oldalán még több tartalmat találhatsz mind a Kahlo, mind pedig az Einsteines kötetről.
Meg persze minden másról is :) 
A könyv négy nagy részre tagolódik: Frida élete, világa, munkássága és öröksége. Minden egyes kis részben új és érdekes információkkal szolgál a mű. Tudtátok például, hogy Diego Rivera (Frida férje), felesége halála után lezáratta a szobáit? A rendelkezése szerint 50 évig nem nyithatták ki, mely alapján 2004-ben került rá csak sor. Az ajtók akkor feltárultak és a nagyközönség megcsodálhatta Frida ruháit. Ha már ruhák, azt tudtátok, hogy Frida imádott férfi ruhákat viselni? Azok számára is szolgál érdekességeket a kötet, akik inkább a pikánsabb részletekre lennének kíváncsiak, hiszen fantasztikus grafikán keresztül láthatjuk, hogy mennyire kusza is volt Diego és Frida szerelmi élete. Frida nagyon szabadon váltogatta szeretőit, barátait, és hol férfiakkal, hol nőkkel folytatott viszonyt. Férje a nőkkel való barátságát még tolerálta is, azonban hihetetlen féltékenységi roham tört rá a férfiak esetében. 
Akik tisztán a művészetéről szeretnének többet megtudni, se fognak csalódni, hiszen a kiadványban Frida jó néhány műve szerepet kap. Érdekességeket tudunk meg róluk és a művek hátteréről is. Például olyan extra információkat, hogy Kahlo még súlyos betegsége ellenére is folyamatosan alkotott. Magát a festést, úgy igazán az 1925-ös balesete után kezdte el és 30 év alatt  kb. 200 festményt alkotott meg. 
Gondolom a leírtak alapján senkit nem lep meg, hogy számomra lenyűgöző volt a könyv, és rengeteg új információval bővítette a Fridával kapcsolatos tudástáramat. 
Ajánlom mindenkinek, aki szeretne egy kicsit különlegesebb módon megismerkedni a festőnőről, esetleg akinek hasonlóan hiányos volt Kahloról a tudása, mint nekem. Kezdetnek szuper kis kiadvány Sophie Collins infografikája! 
Értékelés: 5/5*
Kedvenc idézet: “Korábban azért ittam, hogy belefojtsam a bánatom, de mostanra a rohadék megtanult úszni” 
Kahlo-n kívül még az Einsteines infografika könyvvel is találkozhattok majd a blogon! Érdekességekért, képekért és részemről kicsit nagyobb aktivitásért, pedig keressetek a Prológus Fb és Instagram oldalán! :)
Üdv,

2019. november 19., kedd

BELLA SWIFT: A KISKUTYA, AKI UNIKORNIS AKART LENNI (A KISKUTYA, AKI...#1.)

Hello Molycik!
A héten az esti meséknek hódolunk a Prológus csapatával, amire én rögtön egy hihetetlenül cuki történetet választottam. Kicsik és nagyobbak egyaránt szeretni fogják, ha egy kicsit is fogékonyak az esti mesék és a cukiságok iránt. 

Kiadó: Manó Könyvek
Kiadás éve: 2019
Oldalszám: 158
Megrendelem
Fülszöveg:
Mindig légy önmagad – kivéve, ha lehetsz unikornis is!

Milli, a mopsz épp karácsony előtt veszíti el az otthonát, de szerencsére Anna családja befogadja egy hétre. A játékos kedvű kiskutya nagyon megszereti Annát, és nagyon szeretne örökre vele maradni. De Anna nem vágyik kutyára – ő egy unikornist szeretne, legalábbis Milli szerint.
Sikerül-e Millinek unikornissá változnia? Ha rájönne, mit kell ehhez tennie, akkor talán valóra válhatna az álma, hogy otthonra találjon.

A recenziós példányt nagyon szépen köszönöm a Manó Könyveknek!

Őszinte leszek, már megint a borító csábított el. Valahogy indig eljátszom ezt, hogy csak a külső alapján ítélek, amikor nagyon sok kedvencemnek inkább a tartalma a "szép" és nem a külseje. Nem hiába a mondás, hogy ne ítéljünk borító alapján. 

Bella Swift cukiságára azonnal felcsillant a szemem, mert eszembe jutott, hogy keresztlányomék mennyire fogják majd imádni a cuki kiskutyás történetet. Gondoltam hát elolvasom előtte, nehogy félrenyúljak és ártsak törékeny kis lelküknek. Elolvadtam attól, mennyire aranyos és emberi Milli története. 

A kezdetek kezdetén Milli teljes családját megismerjük pár mondat erejéig, mielőtt még befogadó családjához kerülne a kis mopsz. Majd rögtön betekinthetünk az új életébe, ahol már nincsenek ott a testvérei, akikkel játszani tudna, társasága pedig mindössze csak egy igazán mogorva macska. Millie minden nap alig várj, hogy Susan, a gazdája hazaérjen és játsszon vele, elvigye sétálni. Engem pedig már itt megfogott a történet, hiszen bemutatja az írónő, hogy egyes gazdák számára csak divatkellék, egy csinos kiegészítő a kutyus, és ha ezt a célt már nem szolgálja vagy éppenséggel felbosszantja a kutyus a viselkedésével a gazdát, akkor már nem is kell. Egy igazi, állatszerető ember ilyet nem csinál! Ez a könyv pedig képes már a kisgyermekek fejében is tisztázni a dolgokat, hogy nem szabad csak azért befogadni egy állatot, mert cuki vagy jól mutat a képeken. 
"Bármi lehetsz, ami csak szeretnél, amíg hiszel magadban."
Az első gazdi után Milli egy menhelyre kerül, ahol a későbbiekben meg is ismerkedik az új gazdikkal. Azonban a szegény kiskutya, előző tapasztalataiból kiindulva azt hiszi, nem érhet az elődje nyomába, ezért mindenáron unikornis szeretne lenni. Már az alapötlet is nagyon aranyos, de az a kalamajka, amibe keveredik a kiskutya, hát haláli. Mivel gyermekmeséről van szó, nyilván boldog vége lesz a történetnek, de ha meg szeretnétek tudni, hogy a kis mopszból a végén unikornis lesz-e, akkor bizony el kell olvasnotok a történetet. 
"Milli tett pár lépést, és beleszimatolt a levegőbe. Susan lakásának virág-, takarítószer- és macskaalomillata volt. Ennek a házak inkább koszos tornacipő, leves és zsírkrétaszaga.
– Tökéletes! gondolta Milli, és mélyen beszívta az illatot. Pont olyan volt, amilyennek egy otthonillatnak lennie kell."
Karácsonyfa alá tökéletes lehet kisebbeknek, nagyobbaknak egyaránt. Az biztos, hogy a család egyik tagja sem fog unatkozni vagy bánatosan üldögélni, ha úgy döntötök, hogy Bella Swift könyve lesz az esti mese!

Értékelés: 5/5*
Kedvenc karakter(ek): Milli és Anna
Kedvenc rész: amikor a kis mopsz megkapja a karácsonyi ajándékát.
Ha van kedvetek tartsatok velünk a projekt végéig, ahol esélyetek lehet megnyerni Bella Swift: A kiskutya, aki unikornis akart lenni c. könyvéből egy példányt! 

Üdv,

2019. november 3., vasárnap

VIVIEN HOLLOWAY: FORGANDÓ SZERENCSE (WINIE LANGTON TÖRTÉNETEK #6.)

Hello Molycik!
Fut a halloweeni hetünk a Prológus oldalán, amiből én sem maradhattam ki. Négy éve az első projektünk is ebben a témában volt, ezért igen közel áll a szívemhez ez a pár nap az évben. Sosem gondoltam volna, hogy 4 év után ennyi baráttal gazdagodom. Azt meg pláne nem, hogy még mindig a blog előtt fogok ülni és pötyögni. Már csak egy kérdés maradt, mielőtt belevágnék az értékelésbe: Hogy jön a Halloweenhez Wee könyve? A hangulata és a steampunk miatt, pontosan azért! <3 


Kiadó: Főnix Könyvműhely
Kiadás éve: 2018
Oldalszám: 182
Megrendelem
A könyvet köszönöm a
Főnix Könyvműhelynek!
Fülszöveg:
„- ​Öt perc. Csak öt percig lett volna egy kis nyugalmam.
Elmosolyodtam.
– Én már évek óta nem is álmodozom ilyesmiről.”

Winie mindent megtesz, hogy elkerülje a bajt, de nagyon úgy fest, hogy hiába próbálkozik. A baj ugyanis mindig megtalálja őt.

Lassan egy hónapja annak, hogy Harry Roghannel megszerezték a gépfarkashoz szükséges alkatrészeket, és működésbe hozták a szerkezetet. Azóta Winie törött karja már majdnem teljesen rendbejött. Ahogy a Will-lel való barátsága is.
Harry viszont eltűnt, már hetek óta nem hallottak felőle, valaki azonban a fiú szerencsehozó amulettjére vadászik. Winie próbálja előkerítni, hogy figyelmeztesse, de közben akadnak egyéb problémái is.
Ezalatt Willnek is meggyűlik a baja a saját üzleti ügyeivel, ezeket azonban magának kell megoldani, hiszen nem támaszkodhat mindig Winie segítségére.
Harry épp időben tér vissza, hogy alaposan felkavarja az amúgy sem túl nyugodt állóvizet, és Ezra Cassidy utáni bosszújával, valamint a rendre felbukkanó rosszakaróival cseppet sem könnyíti meg Winie dolgát, akinek viszont feltett szándéka, hogy életben tartsa őt.

„- Te meg mi a fenét műveltél?
– Megkértem néhány fickót, hogy verjenek meg – némileg orrhangon beszélt, de bíztató volt a tény, hogy van ereje ironizálni. – Kicsit elszaladt velük a ló.
– Vicces. – Az egyik székhez támogattam, és leültettem rá. – Blackwood vagy Cassidy?
– Nem mutatkoztak be. – Egy törülközőt nyomtam a kezébe, ő pedig az orrához szorította, és hátrahajtotta a fejét. – De nem voltak túl kifinomultak, szóval inkább Blackwoodra gyanakszom.”


Még év elején valami könnyedre, ugyanakkor szórakoztatóra vágytam. Ezen fellángolásból történt meg az, hogy újra lekaptam a polcról a Végtelen horizontot és fél nap alatt befaltam. Megint. Szerintem harmadszor olvasom újra, de nem tudom megunni, annyira szórakoztató és sziporkázó. Majd pedig szenvedtem, hogy ugyan mit olvassak, hiszen végre szabad volt. Végeztem a vizsgáimmal, de csak nem tudtam eldönteni, hogy ha már lehet büntetlenül és bűntudat nélkül olvasnom, akkor mit vegyek a kezembe. Még jó, hogy anno Dóritól ajándékba kaptam a Mesterkulcsot, a Winie Langton történetek első, igencsak rövid kis történetét. Két nappal később ott tartottam, hogy megint nincs mit olvasnom és mikor jön már a folytatás. Aztán az írónő felvilágosított, hogy egyébként a Forgandó szerencse már megjelent, csak az utolsó kötetre kell várni. Mondanom sem kell, azonnal rohantam a könyvesboltba, ahol nem lehetett kapni pont azt az egy kötetet, ami nekem kellett. Egészen a Könyvhétig kellett így hát várnom, hogy Winie és Will kalandjait tovább folytathassam, és megint ott találjam magam, hogy folyamatosan azt kérdezgetem, mikor jön már a folytatás?!
"Sosem voltam szadista. Ha valaki belém köt, lelövöm, és kész. De nem döfködök tűket a bőre alá."
Szóval így indult az én kalandom Vivien Holloway zseniális sorozatával. Őszintén, nem terveztem, hogy értékelem egyenként a köteteket, mert annyira rövidek, hogy igazából mindig csak azt tudtam volna ismételni, hogy fantasztikus és könnyesre röhögtem magam. De azért így a vége felé, hátha sikerül még valakinek felkeltenem a figyelmét, azáltal, hogy elmondom mit szeretem a Forgandó szerencsében. 
"A bal kezem sajgott, de azért felhúztam magam. Mondhatnám, hogy sikkesen átlendültem a korláton, de leginkább csak átvergődtem, mint egy beteg lajhár, és rálapultam a lépcsőfokokra."
Először is, magát a történetvezetést és a karaktereket. Egyszerre érdekes és jól kidolgozott minden karakter. Úgy bizony, mindenki. Nem csak Winie, a főszereplőnk kapott saját személyiséget, hanem ténylegesen a kötetek minden résztvevője érdekes személyiséggel rendelkezik. Ha nem is egy kötet alatt, de a végére rendeződnek a szálak és a szívedhez nőnek még azok is, akiket a kezdetben nem szerettél. Khm, Harry, khm... Valamiért nem tudom utálni, de közben nem is szeretem őt. Winie igazán sziporkázó és belevaló lány. Kicsit forrófejű, de pont ettől lesz életrevaló. Harry és Will pedig még egy kicsit hozzátesznek a személyisége alakulásához, részről-részre. Hát, még Tony, aki talán az egyetlen olyan karakter, akit ténylegesen kezdek megutálni. Winie-nek a családját is csak imádni lehet. 
"– Ezért Winie le fog lőni – csóválta a fejét Arnie. – Már hogy téged. Engem, mondjuk, ötheti házimunkára ítél.
– Akkor részedről minimális a kockázat.
– Takarítottál te már Winie-nél? – még a gondolatra is megborzongott. – Lőne le inkább."
A világfelépítés és a steampunk légkör is nagy kedvencem. Pláne ebben a kötetben, ami kicsit lassabb és számomra melankólikusabb lett, de pont ez benne a jó. Érződik, hogy a java még csak most jön, hogy ez úgymond a vihar előtti csend. Csavaros kis történet ez és ez egyike azon elemeknek, amit nagyon szeretek benne. 

Ajánlom minden olyan könyvmolynak, aki szeretne egy kicsit kis időre kiszakadni a valóságból. Egy nap bőven elég az eddig megjelent kötetekre, utána pedig jöhet a rongyosra olvasásuk újra és újra. A Cinikus, szarkasztikus, humoros, de közben igazán badass főhősnőket kedvelők, a steampunk légkörért és világért rajongók és Wee olvasói számára tökéletes lehet a Winie Langton történetek. 

Értékelés: 4,5/5
Kedvenc szereplő(k): Will, Winie
Kedvenc rész: az egész 

Üdv,

2019. október 21., hétfő

DAVID LEVITHAN: MAJD EGY NAP (NAP NAP UTÁN #3.)

Hello Molycik!
Bekuckózós projektünk keretén belül muszáj volt egy olyan könyvvel érkeznem, ami tökéletes erre az őszies, borongós időre (még akkor is, ha épp hét ágra süt a nap). Ha szerettek egy forró csoki vagy tea mellett elfilozofálgatni az életen és annak értelmén, akkor ajánlom Levithan Nap nap után trilógiájának bármelyik részét, jelen esetben az utolsót.

Kiadó: Maxim - Dream válogatás
Kiadás éve: 2019
Oldalszám: 432
Megrendelem
A recenziós példányért
köszönet a kiadónak!
Fülszöveg:
Minden nap egy új test. Minden nap egy új élet. Minden nap új választások. Amióta csak A emlékszik, az élet azt jelentette, hogy minden nap más ember bőrében ébred, és a nap végéig kénytelen annak a valakinek a testében élni. Mindig azt hitte, hogy senki hozzá hasonló sincs a világon.
Azonban A tévedett. Vannak mások.
A már megszenvedte az olyan erős érzelmeket, mint a szerelem vagy a magány. Most viszont még vár rá, hogy megtudja, milyen extrém irányokat vehet ezek hiánya az életben – és hogy milyen felfedezni, hogy nem egyedül van a világon.
A Majd egy napban David Levithan még mélyebbre visz minket A, Rhiannon és Nathan életébe, valamint azéba, akit ők Reverend Poole-ként ismernek, valamint még mélyebb kérdésekkel kerülünk szembe, mint a Nap nap után vagy az Egy másik nap során: Mi a lélek? És mi tesz minket emberré?

A trilógia kezdő kötetével, a Nap, nap utánnal még 2015-ben találkoztam és akkor teljesen magával ragadott. Nem csak a történet, de Levithan írói stílusa is. Majd folytattam is rögtön az Egy másik nappal, bízva ugyanabban a minőségben és olvasási élményben. Itt kezdődtek a gondok, ugyanis számomra Rhiannon miatt kevésbé volt élvezhető a sztori. Most pedig lezárult számomra a trilógia azzal, hogy  elolvastam a Majd egy napot. Vegyes érzéseim vannak, de örülök, hogy nem maradt ki az életemből A mindennapi csodákkal teli kalandja. 
„Szeretni és szeretve lenni – így hagyhatjuk fenn az állandóság nyomait egy máskülönben nemtörődöm világban.”
A történet röviden annyi, hogy A továbbra is keresi a módot arra, hogy ne ébredjen minden nap új testben és esetlegesen egy új városban. Szeretne módot találni egy rendes életre, anélkül, hogy az elfoglalt testben élő korábbi lakót megölné. Hisz lényegében gyilkosságnak számít, ha a testben élő lelket elnyomja és hagyja elveszni, nem? Többek között erre is keresi a választ Levithan A, Rhiannon és a többi szereplő segítségével a könyvben. Mégis ennél sokkal többet kaptam a Majd egy nap elolvasásával.
"Mert egyetlen napba túl nehéz kapaszkodni."
Kevés olyan könyv van, ami ennyire elgondolkodtat. Egy-egy téma és fontos kérdés felmerülése során folyamatosan azon kaptam magam, hogy elmerengek a saját gondolataimban és elgondolkozom a felmerülő problémákon. Kik és mik vagyunk? Miért történnek úgy a dolgok, ahogy. Egyáltalán mi az én személyes történetem, hogyan definiálnám saját magam? Mit csinálnék hasonló szituációban, mint A? Megpróbálnám a leginkább  számomra kényelmes módot választani, mint X, nem törődve a következményekkel, vagy megpróbálnám a mindenki számára legmegfelelőbbet megkeresni, mint A? 
"Fontos, hogy tudjuk kik vagyunk"
A személyes útkeresésen, a saját én, az identitás kialakításán és önmagunk definiáláson kívül ott rejtőzik a történetben a bizonytalanság és a feltétel nélküli szeretet is. Nyilván az életünkhöz hozzátartozik, hogy bizonyos helyzetekben bizonytalanok vagyunk, de mi van akkor, ha valaki számára az a normális szituáció, ha folyamatosan bizonytalan a tetteiben és önmagában? Felmerül az a kérdés, hogy kinek mi számít normálisnak és Levithan ezt nagyon szépen érzékeltette A és Rhiannon napjain és gondolatain keresztül. Ahogyan véleményem szerint a feltétel nélküli szeretetet, szerelem is. Végig kíváncsian vártam, hogy mikor billen át a mérleg másik oldalára A, mikor veszti el a Rhi iránt érzett feltétel nélküliséget? 
Említettem a bevezetéskor, hogy vegyesek az érzéseim, ez főként Rhianonnak köszönhető. Nem teljesen neki, de nagy részben az ő érdeme ez az egész. Nem szerettem a fejezeteit olvasni, pláne nem, ahogyan Alexanderrel játszadozott. A fiú szerelmes volt belé, mindent megtett volna érte, mégis Rhiannon tinilány módjára nem tudta, hogy mit akar, az elérhetetlen iránt epekedett. Ezzel pedig kicsit túlságosan is egy romantikus sztorivá vált számomra a történet. Sokkal több volt benne, mint amit az író kihozott belőle, viszont még így is azt mondom, hogy megéri elolvasni.
"Látom rajta, mennyire belém van zúgva, mennyire akarja, hogy működjön a kapcsolatunk. Én is ezt akarom. Viszont A-t is akarom.

Még akkor is, ha nem lehetünk együtt. Még ha többé már nem is vagyunk egymás közelében. Ha csak a távolból üdvözölne, akkor is tudni szeretném, hol van és gondol-e rám néha. Még ha ez ma már nem jelent semmit, muszáj megbizonyosodnom, hogy igenis sokat jelentett a múltban."
Levithan nagyon jól bánik a szavakkal és a flow az hihetetlenül ott van a sorok között. Magával ránt a történet, még ha kicsit el is távolodtam olvasás közben, nem tudtam letenni. Minden egyes napon, amikor A másik testben volt, nagyon jól érzékeltette azt. Egyik kedvencem, amikor egy hiperaktív srác testében ébredt és teljesen be voltak pörögve a gondolatai A-nek, mint nekem, ha megiszom 3 kávét egymás után. Szó szerint kifáradtam a gondolatok pörgésétől, amikor azt a fejezetet olvastam. Zseniális.
"A nehéz napokon eszembe jut majd, hogy nem vagyok egyedül. A könnyebb napokon is emlékeznem kell rá. Ez fog átsegíteni. Minden napon ez fog átsegíteni."
Egy szó, mint száz, csak ajánlani tudom Levithan Nap, nap után trilógiáját. Számomra az első kötet marad a kedvenc, de sorban rögtön a Majd egy nap következik utána. Nagyon jól megírt, fontos gondolatokkal foglalkoztató és elgondolkodtató könyvről van szó, amely tökéletes nem csak az őszi punnyadós, bekuckózós napokon, de az év bármely szakaszában.

Értékelés: 4/5
Kedvenc rész: az ADHD-s, hiperaktív Alvin fejébe betekintés A szemén keresztül. Imádtam.
Kedvenc karakter: A, Nathan

Üdv,


2019. október 4., péntek

R. F. KUANG: MÁKHÁBORÚ (MÁKHÁBORÚ #1.)

Hello Molycik!
A Prológus tagokkal ezúttal egy külföldön nagyon népszerű könyvet szemeltünk ki magunknak, ami nemrég jelent meg kis hazánkban. Az Agave Könyveknek köszönhetően olvashatjuk ezt az epikus fantasyt, a Mákháborút, ami számomra hatalmas kedvenc lett. 

Kiadó: Agave Könyvek
Megjelenés éve: 2019
Oldalszám: 572
A könyvért örök hála a kiadónak! :)
Fülszöveg:
Nikant ​elárasztja az ópium, amelyet a Mugeni Föderáció juttatott el a birodalom partjaihoz. A drog folyton emlékeztet a velük folytatott háborúra, amelynek csak a trifektaként elhíresült három hős – a Nőstényvipera, a Sárkánycsászár és a Kapuőr – tudott véget vetni. Ezen legendás lények mindegyike istenszerű hatalommal bírt, ők egyesítették a birodalom hadurait a Föderációval szemben. Azóta viszont évtizedek teltek el, és a trifekta felbomlott: a Sárkánycsászár meghalt, a Kapuőr eltűnt, egyedül a Nőstényvipera ül a trónon. Béke uralkodik, de az ópiumtól nem sikerült megszabadulni.
Amikor Zsin kiváló eredményt ér el a kedzsun – a birodalmi vizsgán, amely a legtehetségesebb fiatalokat válogatja ki az akadémiákra – mindenki megdöbben: a vizsgáztatók, akik képtelenek elfogadni, hogy egy Kakas tartományban élő háborús árva csalás nélkül teljesítheti a vizsgát; Zsin nevelőszülei, akik azt hitték, végre kiházasíthatják a lányt, és ezzel további üzleti előnyökre tehetnek szert; és maga Zsin is, aki ekkor jön rá, hogy végre búcsút inthet az addigi életét meghatározó rabszolgaságnak és kétségbeesésnek. Még nagyobb meglepetést okoz, hogy Zsin Nikan legkiválóbb katonai iskolájába, a Szinegardba nyer felvételt.
Közben a keskeny tengeren túl ismét mozgolódik a Mugeni Föderáció, az újabb háborúhoz már csak egy szikra kell… és lehet, hogy egyedül Zsin mentheti meg az országa népét. A lány ugyanis a Szinegardban rájön, hogy halálos, földöntúli erővel bír, tehetsége van a sámánizmus szinte mitikus művészetéhez. Pszichoaktív szerek és egy látszólag eszement tanár segítségével próbálja feltárni képessége mélységeit, és közben megtanulja, hogy a rég halottnak hitt istenek nagyon is élnek, ráadásul a hatalmuk uralása nemcsak az emberi mivoltát veszélyezteti, de egy teljes nemzet elpusztításával fenyeget.

Nem is tudom, hol kezdjem. Talán a szokásos sémát követve a gyönyörű, egyszerű, ugyanakkor (szerintem) nagyszerű borítót kellene jellemeznem. Szavakkal nem igazán tudom. Pontosan azt a stílust képviseli, amit imádok. Igényes, keménytáblás kiadás, szövet könyvjelzővel, amit öröm volt kézben tartani, még úgy is, hogy egyébként egy féltégláról van szó. Féltem, hogy inkább az angol verziót fogom majd előnyben részesíteni, mert egy vaskos kötetről van szó, de magyarul olvastam végig, a külföldi kiadáshoz csak nagyon néha nyúltam. 
Forrás

A történet főszereplője Zsin, aki a tipikus szegény árva. Nincs senkije, nem szeretik őt a családban, csak eltűrik, mert hasznuk származik belőle. Ki akar törni a szürke hétköznapokból, főleg, amikor a családfők úgy tervezik, hogy egy befolyásos emberhez férjhez adják, hiszen úgy még több hasznát veszik. A leányzó természetesen nem elégszik meg ezzel az életúttal és úgy dönt, hogy kezébe veszi a sorsát, tanulni fog és felvételt nyer Szinegardba, Nikan országának legnevesebb, legkiválóbb katonai iskolájába. Bevallom, először kicsit megijedtem, hogy félre fog siklani a történet és nem fogja fenntartani az érdeklődésemet, mert hát Kelet-ázsiai a sztori és igen hosszasan, sok száz oldalon keresztül ecseteli a dolgokat az írónő. Nem történt meg, amitől féltem, mert elég hamar belevágunk a lecsóba és szinte minden oldalon történt valami, ami miatt folytatni akartam az olvasást. Még főzés közben is Mákháborút olvastam, aminek az lett az eredménye, hogy szépen leégettem a kajámat, de megérte. 
"– Ki maga? – tudakolta.
– Ülj le, Zsin! – mondta Fang bácsi.
Kinyújtotta kérges kezét, hogy egy szék felé terelje a lányt. Zsin azonnal hátat fordított, hogy elszaladjon. Fang néni megragadta a karját, és visszarángatta. Ezt egy kisebb viaskodás követte, amelynek során Fang néninek sikerült felülkerekednie Zsinen, majd a szék felé lökdöste.
– Nem fogok bordélyházba menni! – kiáltotta Zsin.
– Nem is arról van szó, te agyalágyult – teremtette le Fang néni. – Ülj le! Viselkedj tiszteletteljesen Liu cődörasszonnyal.
A kerítőnőnek a szeme sem rebbent, mintha a munkája során már sokszor meggyanúsították volna szexkereskedelemmel.
– Nagyon szerencsés lány leszel, édesem – szólalt meg. Hangja negédesen csengett. – Szeretnéd tudni, miért?
Zsin a széke peremébe kapaszkodott, és Liu cődörasszony piros száját bámulta.
– Nem."
Mielőtt bárki megijedne, hogy csak Zsin iskolában töltött pillanatait olvashatjuk a könyvben, relax! Három részre van osztva a könyv, melynek során az iskolai éveken túl a háború kezdetéről, az előkészületekről, Nikanról és a világfelépítésről, illetve magáról a tényleges háborúról is megtudunk egészen sok mindent. Az iskolai éveket pedig kifejezetten élveztem, az írónő részletességének köszönhetően teljes mértékben Szinegard falai közé tudtam magam képzelni, és úgy éreztem, hogy Zsinnel együtt tanulok, fedezek fel újdonságokat Nikan történelméről, a hiedelemvilágról, stratégiáról és orvoslásról. A háborús pillanatokat is nagyon élveztem és kíváncsian vártam a végkifejletet. 
"Arra is rájött, hogy úgy viszonyul a dicsérethez, mint a függők az ópiumhoz. Minden egyes alkalommal, amikor megkapta a hízelgés újabb adagját, csak arra tudott gondolni, hogyan szerezhetne belőle még többet. A teljesítménytől részegült meg. A kudarc rosszabb volt, mint a megvonás. A jó teszteredmények csak pillanatnyi megkönnyebbülést és átmeneti büszkeséget hoztak neki – pár órán át élvezte a kitüntetettség időszakát, majd elkezdett pánikolni a következő megmérettetés miatt.
Olyan nagyon vágyott a dicséretre, hogy a csontjaiban érezte az epedezést. És a függőkhöz hasonlóan ő is mindent megtett, hogy megkapja, amit akar."
Számomra nem voltak üres foltok, sem unalmas pillanatok. Zsin már az első pillanattól kezdve szimpatikus volt számomra, áradt belőle a vágy, hogy kitörjön abból a státuszból, amiben egészen addig élt. Egyedül azt sajnálom, hogy a vége felé, érthető okokból, de ez elfogyott belőle, mert ez a vágya lendületet adott a könyvnek. 

Külön tetszett a hiedelemvilág és a sámánizmus taglalása, az egész istenekkel való kapcsolattartás. Ami már kevésbé nyerte el a tetszésemet az a brutális kibelezések, csonkítások és gyilkosságok a Föderáció részéről. Borzalmas, de hát ilyen a háború, pont ettől működött nagyon jól az egész. 

Az írónő egy nagyon jól felépített, ugyanakkor picikét hiányos világot tár fel előttünk. Gondolom a következő részben ez ki lesz küszöbölve, legalábbis nagyon remélem. Szívesen megtudnék még többet Speerről és annak történelméről, illetve magáról az egész nikani birodalomról. Stílusát tekintve pedig nem való a gyenge lelkűeknek. Nagyon könnyen el lehet képzelni mindent, amit leírt R. F. Kuang, így az olyan vizuális típusok, mint én maguk elé képzelhetik a teljes sztorit, ami viszont nem gyomorkímélő. Durva, véres, kegyetlen és nem gyenge lelkűeknek való. 
"Csiang hatékony harcoktató volt, még ha szokatlan módszereket is alkalmazott. Azt kérte Zsintől, hogy hosszú percekig tartsa ki a rúgásokat, amíg remegni nem kezd a lába. Lövedékeket dobált felé a fegyverállványról, hogy gyakoroltassa vele, hogyan bukjon le. Ugyanezt a gyakorlatot elvégeztette vele vakon is, de később bevallotta, hogy ezzel csak saját magát akarta szórakoztatni.– Maga egy igazi seggfej – közölte vele Zsin. – Tudja, ugye?"
Olvasás közben, főleg a vége felé, folyamatosan az volt a fejemben, hogy hasonlít egy korábbi olvasásomra stílusilag, és csak nehezen jöttem rá, hogy mire. Red Rising fanok készüljetek! Ha Darrow és Mustang történetét imádtátok, valószínűleg a Mákháború lesz a következő kedvencetek. 

Értékelés: 5/5*
Kedvenc rész: az iskolai részeket nagyon élveztem, nem tudnék kedvencet kiválasztani. 
Kedvenc szereplő: Csiang mester, Zsin

Ha felkeltette a történet az érdeklődéseteket, most 25% kedvezmény van rá az Agave Könyvek oldalán! Én nem hagynám ki ;)

Abban az esetben pedig, ha a történetről, az írónőről tudnátok meg többet, akkor nézzetek szét a Prológus Fb oldalán és a blogon, mert számos érdekességgel készülünk még a héten! 

Üdv,

2019. július 23., kedd

5 OK, HOGY NYARALÁS ALATT KEZEDBE VEDD A KATE DANIELS SOROZATOT

Hello Molycik!
A Prológuson nyáron sem hagyunk senkit unatkozni, most épp a strandra csábítgatunk Titeket. Pontosabban inkább arra, hogy a strandra is vigyetek magatokkal könyvet, mert olvasni ott is szuperül lehet. 
A sorozat, amit most ajánlani fogok Nektek, az nem más, mint Ilona Andrews Kate Daniels urban fantasy sorozata. Eddig két kötet jelent meg magyarul is, mindkettő a Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából. 

Fülszöveg:
Kate Daniels az Atlanta városában előforduló paranormális problémák felgöngyölítésével megbízott zsoldosként tengeti napjait. A szókimondó lány ereiben is mágia csordogál, de ő jobban bízik a kardja erejében. Ő maga is bármikor célponttá válhat, de nem futamodik meg a kihívás elől. Amikor azonban Kate gyámját meggyilkolják, válaszút elé kerül: vagy megvárja biztonságban, amíg elcsitulnak a kedélyek, vagy a természetfeletti gyilkos nyomába ered.
Kate az utóbbit választja, így akarata ellenére belekeveredik Atlanta két legerősebb természetfeletti körének hatalmi harcába. Az egyik oldal a vámpírokat irányító Halottidézők. A másik a Falka, az alakváltók félkatonai klánja. És mindkét fél azt akarja, hogy Kate találja meg a gyilkost.
A New York Times sikerszerzője, Ilona Andrews Kate Daniels világának megismerésére hívja az olvasót a sorozat első kötetében.

A könyvet köszönöm a Könyvmolyképző
Kiadónak!
Fülszöveg:
Atlantában elszabadulnak az indulatok és felforrósodik a hangulat…
Kate Daniels zsoldosként a balul elsült mágiahasználat romjait takarítja el, ezért ha valaki, ő aztán pontosan tudja, hogy Atlantában úgy változik a paranormális energiahullám, mint az apály és a dagály. Azonban a hétévente egyszer jelentkező hatalmas mágiakitöréskor a mágiának semmi sem szabhat határt. Amikor Kate-et felkérik, hogy szerezze vissza a Falka – az atlantai paranormális katonai alakváltó egység – ellopott térképeit, hamar rá kell jönnie, hogy sokkal több forog kockán, mivel az ellopott térképek csak az első lépést jelentik két, az újjászületésben reménykedő istenség ádáz küzdelmében.
Ha Kate-nek nem sikerül elejét vennie a véres összecsapásnak, az a város pusztulásához vezethet…
Most pedig következzen az 5 ok, amiért mindenképp ajánlom a könyveket!
1. Urban fantasy és a világfelépítés
Ha valaki megkérdezné tőlem egy beszélgetés során, hogy milyen urban fantasy könyvet ajánlanék neki, első ami eszembe jutna az a Kate Daniels könyvek. Érdekes világ, érdekes szereplők, fantasy körítés, pont, ami egy jó könyvhöz kell. Adott a mai, modern világ, de közben ott fel-felbukkanó mágia, ami ellehetetleníti a technológia előnyeit és visszakényszeríti az embereket a lovakhoz és a kardokhoz.
2. Nem csöpög a romantikától, mégis ott van a sorok között
Curran és Kate között ott van a kémia, mégsem esik át a ló túloldalára az írópáros, ha a romantikus jelenetekről van szó. Úgyhogy, ha már eleged van a sok NA csöpögésből, és egy kis kalandra vágysz, amit forró levegőn pároltak, akkor megtaláltad a számodra tökéletes könyvet. Nincs is jobb, mint végigkövetni 3+ köteten át, ahogy kialakul egy igazi párkapcsolat két felnőtt ember között, és nem azt olvasni, hogy majd 2 oldal alatt estek a főhősök szerelembe. 
3. Szórakoztató
Mi sem esik jobban a strandon, mint jót szórakozni egy szuper könyv és egy kis fagyi társaságában. Kate és Curran e tekintetben is garantáltan hozza a jó poénokat. Némely jelenetnél komolyan a hasam fogtam a nevetéstől. Sziporkázó párbeszédek és szarkasztikus beszólások, ez jellemzi a sorozatot. 
4. A szereplők 
Nem csak a főszereplők igazán badassek, hanem szinte az összes mellékszereplő is. Nagyon hamar meg is kedvelhetőek vagy épp utálhatóak, a köztük lévő kémia és összhang pedig zseniális. Nincs az a nagy nyavalygás, viszont azért jelen van a dráma esetenként, meg az irónia és a szarkazmus is alap kellékük
5. Pörgős
Egyszer elkezded a könyveket olvasni és hirtelen azt veszed észre, hogy másnap hajnal 5 van és már átszáguldottál az első 4 részen. Megtörtént események alapján merem ezt leírni, mert a lakótársam pontosan ezt csinálta nem is olyan régen, amikor újra felfedezte Ilona Andrews könyveit. 
Egy biztos, unatkozni nem fogtok sem a strandon, sem a tengerparton, de a szobában hűsölve sem, ha Kate és Curran kalandjaiba kezdtek bele. Varázslatos és igazán pörgős! :)
Üdv,

2019. május 30., csütörtök

ADAM BRAY: MARVEL STUDIOS - SZEREPLŐK NAGYKÖNYVE

Hello Molycik!

A héten az Idő homokja nevet viselő projektben veszek részt és elgondolkodtam, amikor a kis excel táblánkat töltöttem ki, hogy mi is illene a projekthét kereteibe, végül úgy döntöttem, hogy mivel jó 10 évet vártam a Marvel Avengers lezárására, szerintem jöhet a Szereplők nagykönyve is. Úgyis játszik Dr. Strangnél az idő, mint tényező, meg magában a filmben is az időutazgatás, szóval szerintem legyen tánc!


Kiadó: Kolibri Kiadó
Kiadás éve: 2019
Oldalszám: 176
Megrendelem
A könyvet köszönöm szépen a
Kolibri Kiadónak!
Fülszöveg:

Rajongó vagy? Tudj meg mindent kedvenceidről – legyenek aprók, hatalmasok, szupererősek vagy hétköznapi emberek – Vasembertől Pókemberen át egészen Marvel Kapitányig! 

Ez a könyv segít megismerni a szereplők életén keresztül a Marvel-filmek több mint egy évtizedének történetét. De nem csupán a hősökről esik benne szó: itt megtalálod a nagy hatalmú gonoszokat és követőiket, az álnok kémeket, a bátor katonákat és azokat a hétköznapi embereket is, akik minduntalan belekeverednek a hősök nagyszabású csatáiba.

Mint nagy MCU rajongó, rögtön vérszemet kaptam, amikor megláttam, hogy milyen új megjelenéssel készül a Könyvfesztiválra a Kolibri Kiadó. Kíváncsi voltam, hogy ugyan mi újat fedezek majd fel Adam Bray képekkel illusztrált ismeretterjesztőnek számító könyvében. Spoilerekkel nem bombázott szerencsére, szóval, ha ez tartana vissza bárkit a beszerzéstől, nem kell hasonló galádságoktól tartani. Viszont, ha azt várnád véletlenül, hogy a képregényes világra, univerzumra is kiterjed az infóáradat, akkor sajnos el kell, hogy szomorítsalak, szigorúan a filmeket veszi alapul a kötet. Számomra ez nem volt zavaró, hiszen, ha belegondolok, hogy hány Marvel képregény van a piacon és, hogy így is 176 oldalon keresztül lapozgathatunk, hát huhh. 

A könyv kivitelezését tekintve nagyon baba, szépen csillognak az oldalak és nem kenyérpapír vastagságúak, látszik, hogy a minőségre törekedtek a kiadónál. Kedvenceim a filmeket elválasztó oldalak voltak, ahol maga a grafikai kivitelezés is szuper volt. Sajnos sok oldalon azt vettem észre, hogy (nézzétek el nekem, szakmai ártalom) egyes oldalakon a karakterek kivágása és a fotók minősége hagy némi kivetnivalót maga után, de ez nyilván nem a kiadó hibája, kész terméket kaptak, amit csak fordítottak. 

A karaktereket tekintve nem lehet panaszunk, szinte tényleg mindenki kapott egy vagy több oldalnyi szerepet magának, ahol az alapvető, általános tudnivalókat el lehet olvasgatni. Nekem ezzel csak az volt a problémám, hogy volt, ahol olyan tények voltak közölve egyes szereplőkről, hogy pl. rugalmas nadrágot visel a bevetésekre vagy a harcászati mellénye van, de volt példa hónaljszőrből készült fejdíszre is. Legtöbb esetben, ha ránézünk a képre, ezt pontosan meg tudjuk állapítani magunktól is, hogy mit visel az illető, az utóbbi meg számomra too much information. Illetve a Bosszúállók esetében előfordult, hogy voltak átfedések, a Fekete Özvegy például kétszer is szerepelt: egyszer mint Bosszúálló, másszor pedig mint Shield-ügynök. Ennek szerintem sok esetben értelme nem volt, mert annyit közöltek, hogy milyen ruhát hord vagy milyen fegyvere van és kész, míg más esetben meg tök jól megoldották, Groot kapásból 3 oldalt is kapott. 

Az összképet nézve, úgy vélem, hogy egy informatív, színes könyv tud lenni azok számára, akik nem die-hard rajongók, emlékezet felfrissítésre pedig igazán tökéletes, és elsősorban én erre is ajánlanám. Inkább nevezném egyfajta gyerekeknek szóló enciklopédiának a Marvel Univerzum Bosszúállók szegmenséhez, sem mint szereplők nagykönyvének. Főként azért, mert a Marvel Studios-hoz nem csak az Avengers tartozik, hanem például ott a Deadpool, a Venom, a Fantasztikus négyes és az X-men sorozat is. 

Értékelés: 3,5/5*

Ennyi voltam mára, ha van kedvetek kövessétek a Prológust Facebookon, Instán és Wordpressen, mert sok exkluzív tartalmat találhattok a projektekkel kapcsolatban. A héten még valószínűleg jelentkezem egy vagy két értékeléssel, addig is olvassatok sokat!

Üdv,

2019. május 14., kedd

KELLY SUE DECONNICK – WARREN ELLIS: MARVEL KAPITÁNY: MAGASABBRA, TÁVOLABBRA, GYORSABBAN

Hello Molycik!
Mostanában egészen sok képregényre sort kerítek, ami főként a Fumaxnak köszönhető, hiszen sorra hozzák ki az érdekesebbnél-érdekesebb történeteket. Azt mondom, tartsák meg jó szokásukat! Ma a Marvel kapitány a soros, de még a közeljövőben érkezem Thanosszal és az Orgyilkos osztállyal is (nézzééééétek azt a sorozatot, brutálisan jó!)


A bejegyzés a Prológus Szuperhősös projekthetének keretein belül született meg, ha még többet szeretnétek tudni, látogassatok el a FB oldalunkra és a blogra! :)

Kiadó: Fumax
Kiadás éve: 2019
Oldalszám: 296
Megrendelem
A recenziós példányért
köszönet a kiadónak! :) 

Fülszöveg:
Bemutatkozik a legnagyobb földi hős, Marvel Kapitány! Carol Danvers úgy érzi, megfeneklett az élete. Válaszút elé kerül, és váratlan döntése drámai változásokat indít el az univerzumban. Egy galaktikus lázadás közepébe csöppen, ahol minden diplomáciai érzékét és ravaszságát be kell vetnie. Cicáját, Csubit is hiba volt magával hoznia, mert Mordály, a Galaxis Őrzőinek tagja – Carol átmeneti útitársa –, mindenáron le akarja mészárolni. Ha mindez nem lenne elég, egy rock'n'roll bolygón házassági bonyodalmakat kell elsimítania, miközben a Haffensye Konzorcium hajtóvadászatot indít Carol barátai ellen… 

A magyar nyelven elsőként megjelenő Marvel Kapitány-kötetet úgy időzítettük, hogy a hős egyszerre debütálhasson hazánkban a filmvásznon és képregényben egyaránt.


Legutoljára a Loki képregényről írtam és meg kell vallanom, hogy továbbra sem vagyok a műfaj szakértője, szimplán élvezetből olvasom őket, szóval nézzétek el nekem, ha szerintetek bármiféle bakit vétek, esetleg kihagytam valami szuper fontosat! :)

Azt viszont nem tudom, hogy tudtátok-e, de nagy Marvel rajongó vagyok. Szerintem életemben nem vártam még úgy semmit, mint április végén az Endgame megnézését. Amiben végül csalódtam, de közben meg úgy szerettem. Ki érti ezt? A Marvel kapitány filmet is láttam még premierkor, sőt, azóta anyumékkal is megnéztem, de annyira nem voltam tőle elájulva, szóval bíztam benne, hogy a képregényes verzió jobban elnyeri majd a tetszésemet. És, hogy így történt-e? Igen. 

Forrás
Őszintén meglepődtem olvasás közben azon, hogy Carol Denvers kapott személyiséget, míg a filmben nem mondanám (Brie Larson is csak hátráltató tényező volt, úgy nagyon őszintén), hogy jelen lett volna akár csak egy morzsája is. Bár, még mindig kicsit karót nyeltnek vélem és továbbra sem a kedvencem, de igen is haladás történt a kapcsolatunkban, már nem húzogatom a számat, ha Marvel kapitány kerül szóba egy beszélgetésben. 
"– Ha ez működni fog, Tony Stark, akkor az összes átkot, amit rád mondtam, visszavonom…"
A történetben Carol nagyon keres valamit, ami élete célja lehet, így csöppen bele egy kvázi lázadásba, ahol sikeresen helyt is áll. Persze akad segítsége is, többek között Csubi cica és a Galaxis őrzői teljes csapata. És ha már itt tartunk, imádtam, hogy a Marvel univerzum más hősei is felbukkantak helyenként, bár számomra kicsit furi volt, hogy itt nem az MCU-s Bosszúállók nevet kapta a csapat, hanem a Bosszú Angyalait. De egész hamar túl lendültem a tényen és élveztem tovább a történetet. Az pedig kifejezetten meglepett, hogy egy kis szerelmi szál is csurrant-cseppent. Nem várt fordulat volt, ugyanakkor tetszett ez a szál is.
"– Mit választanál: sokáig élsz, de az életed teljesen jelentéktelen, vagy megváltoztatod a világot, de sose látod az eredményt, mert meghalsz fiatalon? 
– Ez elég depis kérdés. 

– Mély! Én mélynek szántam."
A rajzok látványosak és az én laikus szememnek szépen kidolgozottak. Élmény volt lapozgatni a kötetet, élénk színeivel egy kis vidámságot és napsütést csempészett a szürke hétvégébe, ami az olvasás állapotában nagyon is fennállt (bár jelenleg is esik és szürkeség van, nyarat nekem, azonnal!). Flerken cica és Mordály egyébként halál cukira sikeredtek, rajzok tekintetében és a sztorit nézve is ők voltak a kedvenceim.
"MJAÚÚÚÚÚÚÚÚÚRRRRRRR 
– Mordály, jól hallom, hogy a fedélzeti számítógépem nyávog? 

– Igen. És erre van egy teljesen logikus magyarázat."
Az írói stílusra is jellemző a humor, nagyon élveztem olvasni, egészen az utolsó két részig, ami számomra laposabb volt és kevésbé élvezhető. Olyan meh lett a végére, de még így is azt mondom, hogy megérte elolvasnom, és bátran ajánlom minden MCU rajongónak. Mellettük pedig azoknak is, akik csalódtak esetleg a filmben, mert kicsit mélyebb tartalom mutatkozik meg a képregényes verzióban, ráadásul Carol is elviselhető, sőt néhol még vicces és egészen emberszerű is. A kivitelezés pedig a jól megszokott, szeretett Fumax minőség. Egy szavunk sem lehet rá! :)
"– Egy flerken van a hajón! 
– Az a cicám! 

– Ez nem „cica”! Ez egy flerken! 

– Mondja a mosómedve! 

– Nem vagyok mosómedve!"

Értékelés: 4/5*
Kedvenc rész: Csubi és Mordály közös jelenetei
Kedvenc karakter(ek): Mordály, Csubi.

Üdv,

2019. május 12., vasárnap

S. A. CHAKRABORTY: BRONZVÁROS (DÉVÁBÁD TRILÓGIA #1.)

Hello Molycik!

Jó régen nem írtam már a blogra, aminek megvannak az okai: egyetem, munka és ezek összhangja nehezen ment az elmúlt hetekben, hónapokban. Viszont közben azért sikerült néhanapján olvasnom is, köztük a mai bejegyzés alanyát, a Bronzvárost. 


Fülszöveg:

Kiadó: Agave Könyvek
Kiadás éve: 2019
Oldalszám: 518
Megrendelem
A könyvet köszönöm
a kiadónak! :)
Nahri ​sosem hitt a mágiában, de megvan a tehetsége hozzá: a 18. századi Kairó utcáin nem találni nála kiválóbb szélhámosnőt. Ám mindenkinél jobban tudja, hogy amivel a kenyerét keresi – tenyérjóslás, zár-szertartások, gyógyítás –, az egytől egyig szemfényvesztés, bűvészmutatvány, tanulható képesség. Eszköz arra a csodás célra, hogy kizsebelhesse az oszmán nemeseket.

De amikor Nahri véletlenül megidézi maga mellé Dárát, a hozzá hasonlóan dörzsölt és sötéten rejtélyes dzsinn harcost, akkor kénytelen elismerni, hogy a varázsvilág – melyről szentül hitte, hogy csupán a gyerekmesékben létezik – valódi. Mert Dára megoszt vele egy lélegzetelállító történetet: a tűz lényeitől hemzsegő forró, szélfútta sivatagon és a rejtélyes máridok nyughelyének otthont adó folyókon, az egykor szemkápráztató emberi világvárosok romjain és a hegyeken túl – ahol még az égben köröző ragadozó madarak sem azok, aminek látszanak – terül el Dévábád, a legendás bronzváros, melyhez Nahrit eltéphetetlen kötelék fűzi. 

Dévábád bűbájokkal átitatott díszes bronzfalai és a hat dzsinntörzs kapui mögött régi ellentétek húzódnak. Amikor Nahri úgy dönt, hogy belép ebbe a világba, az érkezése egy évszázadok óta fortyogó háború kirobbanásával fenyeget. Nahri hamarosan kénytelen megtanulni, hogy az igazi hatalom kegyetlen és könyörtelen. Még a mágia sem védheti meg a nemesi intrikák veszélyes hálójától, és a legagyafúrtabb cselszövések is végzetes következményekkel járhatnak.

Az elsőkönyves S. A. Chakraborty különleges utazásra invitálja az olvasót a Bronzvárosban. Az elmúlt évek egyik legnépszerűbb fantasy debütálása elképesztő kaland egy olyan világban, amit egyhamar nem felejtünk el.

Őszintén bevallom, ezúttal nem voltak nagy elvárásaim a könyv felé. Féltem tőle kicsit, hiszen egy igazán vaskos kötetről van szó és egész vegyes értékeléseket olvastam, hallottam róla, de minden kétségem szerteoszlott abban a pillanatban, amikor elkezdtem. Magával szippantott és nem engedett a történet, majd a végén természetesen jól megtaposott, csak hogy még jobban szenvedjek addig, amíg nem lesz lehetőségem a folytatásért nyúlni. Hát mi ez, ha nem kegyetlenség? 

"– Megesik, hogy… másféle… munkákkal biztosítom a kenyérrevalót.

A dzsinn – nem, a dév, helyesbített magában – összehúzta a szemét.
– Vagyis amolyan tolvaj lennél?
– Ez egy felettébb szűk látókörű megfogalmazás. Jómagam úgy mondanám, hogy kényes feladatokkal foglalkozó vállalkozó."
A könyvre egyébként a megjelenésekor figyeltem fel legelőször, hiszen valami gyönyörűséges a borítója. Tudjátok, hogy ezzel engem le lehet venni a lábamról, de ez még nem volt elég. Megtudtam, hogy dzsinnekről is van szó benne, meg tengernyi homok és sivatag a színtér és végem volt. A Rebel of the Sands óta kifejezetten imádom az ilyen jellegű történeteket, és már előtte is szerettem őket, anno gyerekkoromban az Aladdin megvett magának kilóra. 
A történet főhőse Nahri, aki mindenféle gyógyítással foglalkozgat Kairóban, de nem ám napjainkban, hanem a XVIII. században, hogy kicsit cifrább legyen a sztori. Persze ebből nem feltétlenül tud megélni, ezért keresetkiegészítésként néha megrövidíti a tehetősebb ügyfeleket, csak úgy feltűnés nélkül. Az egész akkor dől romba, amikor egy szertartásra kerül sor, ahol Nahri elkezd énekelni és teljesen véletlenül megidéz egy dzsinnt, Dárát. Itt kezdődnek az igazán izgalmas kalandok és a zseniális párbeszédek a két szereplő között. 

"– Azt hiszem, ezt szívesen megtanulnám.

– A zártörtést? – nevetett. – Bűnöző akarsz lenni az emberek világában, ha nagy leszel?
– Fel kell készülnöm minden eshetőségre."
A világ nagyon szépen elkezd felépülni a szemünk előtt olvasás közben, és habár még van mit megtudni mind a dzsinnekről, mind Dévábád történelméről, azért Chakraborty elég jó munkát végzett már a trilógia kezdő kötetében is. Levett a lábamról, nagyon szépen fogalmaz és egy igazán érdekes világot épített fel. Egyetlen problémám a szereplőkkel volt, közülük is főként Alival, de mindjárt rátérek erre is. A helyszínek leírásában kifejezetten tetszett, hogy kb. filmszerűen lepergett előttem az egész, nagyon is magam elé tudtam képzelni a tájat, pedig még életemben nem jártam Kairóban, de még csak a környékén sem!
Két nézőpontot olvashatunk, de lényegében három fő-főszereplő leledzik a történetben. Nahri és Dára együtt utaznak a Bronzvárosba, ahol pedig Ali herceg tevékenykedik, és akit legszívesebben kidobtam volna egy jó magas erkélyről. A legrosszabb benne, hogy nem tudnám megmagyarázni, hogy miért, szimplán taszított a lénye. Habár ez nem rontott az olvasásélményen, de azért mindig vártam az újabb fejezet és nézőpont váltásokat, mert Nahri szála sokkal, de sokkal érdekesebb volt és mindig nagyon jót szórakoztam a közte és Dára között kialakuló szópárbajokon. 

"– Ez elég borzalmas. Adna valamit, hogy elmulassza a keserű ízt? Esetle valami édességet? Nahri felhúzta a szemöldökét.

– Tán a szalamandrát mézbe tunkolta, mielőtt lenyelte?
A nőről lerítt, hogy vérig sértette.
– Nem lenyeltem. Megátkoztak. Bizonyára Riká szomszédom. Ismered őt, Firuz? Riká, a szánalmas rózsabokraival és a rikácsoló lányával, aki hozzáment egy szahrajnhoz? – elfintorodott. – Családostul ki kellett volna hajítani a Dév-negyedből, miután hozzáment ahhoz a turbános kalózhoz!
– El sem tudom képzelni, mi oka lenne, hogy megátkozza – szúrta közbe Nahri könnyedén."

Összességében egy nagyon izgalmas fantasy történetet olvashattam, ami brutális véggel zárul. Nem is tudom, hogy ma vagy holnap lássak-e neki a Copper Kingdomnak, mert az biztos, hogy nem fogom tudni kivárni az idei magyar megjelenést.

Értékelés: 5/5*
Kedvenc rész: akármennyire is kegyetlen a vége, kellett a könyvnek
Kedvenc szereplők: Dára, Nahri
Olvassatok Bronzvárost, megéri! 

Jövőhéten Marvelezünk itt a blogon, a Prológust meg ellepik a mindenféle szuperhősök, kövessetek minket!
Üdv, 
designed by Charming Templates