2017. november 30., csütörtök

PHILIP PULLMAN: AZ ARANY IRÁNYTŰ (AZ ÚR SÖTÉT ANYAGAI #1.)

Hello Molycik!
Nem tudom, számotokra vannak-e olyan könyvek, amelyek meghatározóak voltak számotokra gyerekkorotokban és még ma is szívesen olvassátok, de nálam Pullman Az Úr sötét anyagai trilógia pontosan ilyen. A mai napig megszállottan imádom!

Kiadó: Alexandra & Ciceró
Eredeti kiadás éve:1997
(Alexandra kiadó)
Kiadás éve: 2017
(Ciceró)
Oldalszám: 392
Megrendelem
Fülszöveg:



Philip Pullman klasszikussá vált, számtalan díjjal elismert ifjúsági trilógiájának első részében megismerjük Lyrát, a rendkívüli kislányt, és az ő Oxfordját, ami nagyon hasonlít a miénkhez, de nagyon más is – például mindenkinek van egy állat alakú daimónja, mely lelke egy darabkája, egyben örök társa. 


Lyra kíváncsi, merész és imádja a kalandokat, és bármikor kész megtréfálni otthona, a Jordan-kollégium tudósait. Ám élete igazi nagy kalandja csak akkor kezdődik, amikor valami különösről hall, valamiről, amiről a tudósok is csak suttogva mernek beszélni, és amihez valahogy köze van az északi fénynek és egy semmihez sem hasonlító iránytűnek…



Gondolom nem vagyok egyedül, amikor azt állítom, hogy Lyra Belacquával együtt nőttem fel anno, na meg még sok más könyves karakterrel, mégis a Pullman által teremtett világ a mai napig nagy kedvencem és már nagyon régóta terveztem, hogy újraolvasom Az Úr sötét anyagai trilógiát, viszont a tbr listám mindig másképp tervezte ezt a dolgot. Majd pedig robbant a hír, hogy Pullman végre valahára új könyvet írt, amiben visszatérhetünk Lyra varázslatos világába és ekkor döntöttem úgy, hogy eljött az én időm. Egyébként csak nekem tűnt fel, hogy az új kiadások hátán az Északi fény trilógia köteteként vannak megnevezve a kötetek? 

Azt már megszokhattátok tőlem, hogy elég nagy hangsúlyt fektetek a borítóra és jelen esetben sem volt ez másképp, mert, amikor tudomásomra jutott, hogy a Gabo-Ciceró kiadja a trilógiát új borítókkal, hogy designban menjen a Por könyvéhez, kb. madarat lehetett volna fogatni velem az örömtől. Szerintem nem vagyok egyedül, aki a sok gyönyörű kiadás egyikét várta és pattant le a falról, amikor meglátta a magyar kiadást. Nekem nem jön be, de hát ízlések és pofonok. Kicsit azért azt kívánom bárcsak megvettem volna anno a filmes borítós kiadást, mert így most marad az, hogy megrendelem Bookdeporol a brit boxsetet #coverwhoreproblems

Forrás
Be kell valljam, kicsit félve kezdtem volna neki az újraolvasásnak, ha nem követhetem végig RavenS áradozását, miközben szintén a projektre készülve elkezdte már a nyár végén újraolvasni Pullman könyveit. Biztos voltam benne, hogy ha számára nem csalódás felnőtt fejjel, akkor nekem is ugyanúgy tetszeni fog, most pedig olvasás után ez be is igazolódott, sőt! Talán "felnőtt fejjel" még jobban élveztem, mint anno gyerekként. 

A világfelépítés zsenialitása még mindig teljesen lenyűgöz, pedig ez még csak a kezdet kezdete. Még csak egy kis sneak peeket kapunk Pullmantól, a java még hátravan. A lényegről, a Porról azért már itt is megtudunk pár dolgot és Lyra kíváncsiságának hála egyre többet tudunk meg, ahogy halad előre a történet. A Por, a rejtélyes anyag, ami átöleli az egész univerzumot minden baj és konfliktus oka azáltal, hogy igen keveset tudnak az emberek róla. Engem ezúttal is elvarázsolt mind a világ, amit az író megteremtett, mind pedig az írói stílusa. Nem a legkönnyedebb, filozofálós, mégis magával ránt pár pillanat alatt és nem ereszt el. 

A szereplők között sem akadt egyetlen unalmas vagy semleges sem. Lyra abszolút kedvencem, hiszen egy nagyon belevaló, izgága és találékony kislány. Az esze úgy vág, mint a borotva és úgy alapjáraton egy nagyon kedvelhető karakter a daimónjával, Pantalaimonal együtt. Ketten együtt tökéletes párost alkotnak, ami nem meglepő tekintve, hogy a daimón az ember lelkének egy darabkája állat formájában. A mellékszereplőket is nagyon szerettem, kezdve a gyiptusukkal, haladva egészen Iorekig. Sőt,  nekem Lord Asriel is nagy kedvencem, annak ellenére, hogy elég sokszor viselkedett úgy, hogy legszívesebben kitekertem volna a nyakát és agyonvertem volna péklapáttal.


Ha még nem olvastátok, de már régóta szemeztek a trilógiával, de nem mertek nekikezdeni bátran ajánlom korosztálytól függetlenül bárkinek. A kalandvágyóknak azért, mert Lyra és Pan mellett biztosan nem fognak unatkozni és, ha csak a képzeletük segítségével is, de rengeteg izgalmas kalandban lehet részük. Akik kicsit filozofálgatnának, azok számára is tökéletes lehet az Úr sötét anyagai trilógia, Pullman zseniálisan mozgatja a szálakat és sosem hagyja nyugodni a kíváncsi elmét. 


Értékelés: 5/5*
Kedvenc szereplő: Lyra, Pan, Lord Asriel, Iorek
Kedvenc rész: az egész könyvet imádom, elsőtől az utolsó szaváig. Nem tudok kedvenc részt kiemelni :)

Ha pedig már olvastad és rajongója vagy a trilógiának vagy csak simán szeretnél minél több érdekességet megtudni mind a könyvekről, mind pedig az íróról, akkor irány a Prológus Facebook oldala, hiszen november  27 és december 3 között Philip Pullman hetet tartunk. Interjúk, érdekességek és értékelések tömkelegével készültünk számotokra! :)

Üdv,

2017. november 29., szerda

BAKTI VIKTOR: INTEGRÁLVA (COVER REVEAL #28.)

Hello Molycik!
Folytatódik a borítóleleplezés rovat, egy újabb magyar megjelenéssel. A mai áldozat: Bakti VIktro Integrálva c. könyve, amely hamarosan megjelenik a Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából.

Fülszöveg
Lépj a jövő útjára!
2066 – Philadelphia.
Themisz, a titokzatos szuperszámítógép mindent lát, még a jövőt is. Kiszámítja, hogyan boldogulhat legjobban az emberiség.
Digitális jósok súgják meg a jövőt, ám az egyikük meghal, miközben Jarrednek, a zsoldosnak egy döbbenetes üzenetet mutat.
Vajon rendszerhiba, vagy valóban a jövőt fedi fel?
Az események láncreakcióként követik egymást.
Rejtélyes szervezet lendül mozgásba, hogy a virtuális térbe börtönözött, testetlen hacker segítségével megfejtse a Themisz titkait. A meghasonlott zsoldos döntésre kényszerül véres állandóság és küzdelmes változás között. Yolanda, a reflektorokhoz szokott riporternő szembesül a kíméletlen valósággal. Vajon él a csábító ajánlattal? Engedi hogy maga a jövő költözzön be saját húsába és csontjába? Victor, a cég vezérigazgatója is nyomozásba kezd, hogy olyan sötét titkot fedjen fel, amitől még őt is óvják.
Mi valójában a rejtélyes Themisz?
Harc kezdődik a valóságban és a kibertérben egyaránt.
Már nem csak a Themisz a tét, hanem a szabadság.

Vajon test vagy az elme szabadsága fontosabb?
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Kategória: Hard selection
Oldalszám: 448
Megrendelem
Kívánság/Várólistára teszem
A szerzőről

1985-ben született, Budapesten él és dolgozik. A fantasztikum és az alkotás szeretetét már gyerekkora óta magáénak mondhatja, de komolyan csak 2010 környékén kezdett foglalkozni a történetírással. Eleinte novellapályázatokon vett részt és online publikált. Az első regénye az V. Aranymosás Irodalmi Válogató nyertese.
>> Blog



Nektek, hogy tetszik a végleges borító? :)
Üdv,

2017. november 25., szombat

ARTHUR B. DUMPLING - NYOMOK

Hello Molycik!
Ma egy igazán különleges verses kötetről számolok be nektek. Méghozzá azért különös, mert nem a szokványos verseskötet formában jelent meg, hanem konkrétan egy tekercs 3 rétegű WC papírra nyomtattak ételfestékkel, hogy ne okozzon bennünk kárt a művésztermék. 

Amikor megláttam a kiírást Arthur B. Dumpling Facebook oldalán, hogy WC papírra nyomtatott verses kötetet lehet szert tenni, azonnal lecsaptam rá, mert most komolyan, ki ne akarna új dolgokat tapasztalni és olvasni. Pár nappal később meg is érkezett a kis csodám, szépen, igényesen becsomagolva. Egy biztos: ettől csinibb budipapírt még a Zewa se gyárt, már csak a barackillat hiányzik és verhetetlen lesz a Nyomok. Bizony, már a "kötet" címe se semmi, na még a kiadója, ami a Nyomós Ok. Szóvicceket bekészíteni, mert jelen esetben aztán egy tonnányit el lehetne sütni. Nézzük is, hogy miről szól, azaz fülszöveg újraértelmezve:
Kiadó: Nyomós Ok
Megjelenés éve: 2017
Oldalszám: 1 tekercs 3 rétegű WC papír
Megrendelem!

Az önök igényeinek megfelelően wc papírra nyomtatva! Az első és egyetlen szépirodalmi verseskötet wc papíron!
Ne engedjen az illemhelyen sem a ponyvairodalom vagy a pletykalapok csábításának!
Ragaszkodjon a szépirodalomhoz! Minden wc papír tartóval kompatibilis, higiénikusan használható!
Teljesen biztonságos, ételfestékkel nyomtatva!
Csak a Nyomósok által előállított, eredeti terméket használja! A fénymásolt termék könnyen súlyos sérülést okozhat!
Arthur B. Dumpling: Nyomok – a minden igényt kielégítő szépirodalmi verseskötet!
„Ez a vers nem bánt senkit
Nincs benne semmi alávaló
Ezért lesz neked hasznos
Egész pontosan alád való”

„Nyisd meg lelked záróizmait
És engedd el a problémáidat!
Minimum fele részbe
Hadd pottyanjanak a feledésbe”


Eredetileg egyébként ez a bejegyzés a Pro magyar írós hetére készült volna el, de aztán az élet úgy gondolta, hogy kell egy nyomós ok, hogy félbeszakítsam az irományommal a cirkuszos projekthetünket, mert why not.

Rátérve a verseskötetre: nekem nagyon tetszett. Nem állítom, hogy nem volt bennem egy kis félsz, amikor elkezdtem csutkára letekerni a papírkát, de végül részben azt kaptam, amire számítottam, részben meg nem. Jókat röhögcséltem a szóvicceken és meglepődve tapasztaltam, hogy azért nem csak a vicceskedés volt terítéken, hanem van egy kis mögöttes tartalom is. A versek hol rövidebbek, hol hosszabbak, ez pedig pont így volt jó. A bolondosság, humorosság keveredik egy kis társadalomkritikával és komolysággal. Kedvenc verseim közé a Tartalom és forma, a Nem számít, ki vagy a Tekercsre szőtt rímek és az Elmentél került.  

A kötet egyébként 11 versecskét tartalmaz, majd ezután rebootol és ugyanaz a 11 vers ismétlődik, amelynek megvan a nyomós oka. Maga az író nyilatkozott nekünk, hogy miért is történt mindez, ha érdekel katt. Számomra ez picit zavaró volt, ugyanis szívesen olvastam volna tovább, így viszont simán tovább lehet adni a fele papírt. 

És, hogy kiknek ajánlom a Nyomokat?
Mindenkinek, aki valami egyedire vágyik, hiszen még egy budipapírra nyomott verseskötetet biztosan nem talál. Annak, aki szereti a verseket, de nem vár tőlük mélyenszántó gondolatokat és túlzott komolyságot. Azoknak, akik poénos, egyedi ajándékot szeretnének adni szeretteiknek, vagy csupán megtréfálni haverjaikat, illetve azoknak, akik egy kis szórakozásra vágynak még a WC-n ülve is.

Ha te is szeretnél egyedi nyomású WC papírt, akkor irány http://nyomosok.hu/ weboldalra! ;) 

Üdv,

2017. november 20., hétfő

HOLLY BLACK - CASSANDRA CLARE: THE BRONZE KEY - A BRONZKULCS (MAGISZTÉRIUM #3.)

Hello Molycik!

Ma az egyik kedvenc sorozatom, a Magisztérium harmadik kötetéről hoztam értékelést. A mostani olvasási sebességemhez képest rekord idő alatt elolvastam a könyvet (ez már újraolvasás volt részemről), ami annak köszönhető, hogy hihetetlenül izgalmas és eseménydús volt. Rögtön az újraolvasása után neki is vágtam a negyedik kötetnek, ami nem is olyan régen megjelent angolul, viszont számomra csalódás volt :( Na, de először következzék A bronzkulcs, amit imádtam!

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Kiadás éve: 2017
Oldalszám: 280
Megrendelem
A recenziós példányt köszönöm
a Könyvmolyképző Kiadónak!
Fülszöveg:
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A ​mágia megmenthet. 
A mágia megölhet.


A Magisztérium diákjai elméletben teljes biztonságban vannak varázslatos iskolájukban. A mágusok gondos irányításával megtanulják használni a varázserejüket, és rendet teremteni a kaotikus világban. 


Ám a káosz most felveszi velük a harcot. 

Callnek, Tamarának és Aaronnak olyan dolgok miatt kéne aggódniuk, mint a felmérők és varázsversenyek. Ám az egyik iskolatársuk megdöbbentő halála után muszáj a hidegvérű gyilkos nyomára bukkanniuk… kockára téve a saját életüket. 

Az ifjú barátok kénytelenek szembenézni azzal, hogy a mágia csak annyira jó, amennyire a felhasználója. Gonosz kezekben mérhetetlen kárt tud okozni – hacsak Call, Tamara és Aaron még időben meg nem akadályozzák. 

A Magisztérium-sorozat lenyűgöző harmadik részében a két nagy sikerű írónő, Holly Black és Cassandra Clare egy olyan iskolát tárnak elénk, ahol bármi megtörténhet – legyen jó vagy gonosz –, és az igazságot egyedül úgy lehet kideríteni, ha hőseink mindent hajlandóak kockára tenni.



Nagy rajongója vagyok a Magisztérium sorozatnak, így sosem bírom megállni, hogy ne kezdjek azonnal neki egy-egy új kötetnek, amikor megjelenik angolul. Anno, amikor A rézkesztyűt először olvastam minden bajom volt, hogy vége a második résznek, mégis mit kezdek magammal egy újabb évig, amíg kijön a harmadik kötet. Persze feltaláltam magam, de kínszenvedés volt, hogy nem olvashattam azonnal a sorozat harmadik részét.
"…rólad, Jasper mindenki azt gondolná, hogy fura, ha Call-lel lógsz, hiszen nem bírod őt. – Hogyne bírná! – szólt Aaron meglepetten. – Mind barátok vagyunk."
A bronzkulcsban robog tovább a sebesvonat, ami elindult A rézkesztyű végén, bár néha azért befékez és lelassít, de ezt már megszoktam a Black-Clare írópárostól. A helyszín ezúttal is a Magisztérium és egy rejtélyes valaki Callumot célozza meg, próbálja eltenni láb alól, pedig még csak épp, hogy elkezdték a srácok a bronz évüket. Callum, Aaron és Tamara pedig próbálja kitalálni, hogy ki és mégis miért tervezget ilyen gonosz dolgokat Call ellen. 

Azt kell mondjam, hogy talán ez a kedvenc részem a sorozatból, mert azon kívül, hogy izgalmas és mindig történik valami, még akkor is, amikor egy kicsit lazább a cselekmény, folyamatosan fejlődnek a szereplők, nőnek fel és a háttér is szépen épülget oldalról oldalra. A főszereplőknél tehát szép karakterfejlődés figyelhető meg, a barátságuk pedig erősebb, mint valaha és imádom, ahogyan Jasper egyre jobban szerves részévé válik a csipet csapatnak és közben ő maga is fejlődik és elkezd egy kicsit felnőni. De tényleg csak egy kicsit. Látni, ahogy érettebbé válnak a srácok, viszont megmaradnak ugyanúgy gyereknek és néha a viselkedésük is túlságosan gyerekes volt, de hey, ez csak egy middle grade könyv! És egyébként ez kicsit szomorú is, hogy a szemem láttára nőnek fel a szereplők, ami meg eszembe juttatja, hogy hamarosan el kell engednem a sorozatot, hiszen a végéhez ér :( 
"Jasper leült mellé, mintha barátok lettek volna, vagy valami. – Szóval, mi a terv? – Te meg miről beszélsz? – kérdezte Call. – Jaj, hagyjuk – grimaszolt Jasper, majd Tamarához fordult. – Nem is tudom, miért őt kérdeztem. Mi a terv? – Itt nem beszélhetünk – felelte a lány fojtott hangon"
Már a Rézkesztyűben is nagy hangsúly volt a belső démonokon, a Callumban dúló belső harcon, a folyamatos küzdelmen az ellen, hogy a Halál ellenségévé váljon. Ha pedig Halál ellensége, akkor Constantine Madden. Imádtam azokat a jeleneteket, ahol egy kis infót kaphattam arról, hogy milyen volt Constantine, hogy milyen volt a viszonya a testvérével és rettentően sajnáltam a Jerichoval történteket, mégis úgy gondolom, hogy ez kellett ahhoz, hogy jobban átérezzük, miért történt az a mágus háború idején, ami és adott a történetnek egy kis sötétebb hangulatot, ami végül a Bronzkulcs végén kiteljesedik.
Imádom a sorozat borítóit!
És most érkeztünk el ahhoz a részhez, ahol leírom, hogy NEM TUDOM ELHINNI, HOGY MEGLÉPTÉK AZ ÍRÓNŐK, AZT AMIRŐL NEM BESZÉLÜNK! Egy Middle grade könyvbe ennyi sötétséget és szenvedést csempészni... Még mindig nem vagyok képes a végén lévő történéseket feldolgozni, pláne úgy nem, hogy sajnos tudom mi történik a folytatásban és nem tetszik, ami kialakul belőle. Mégis úgy gondolom, hogy kellett ez a mennyiségű fájdalom és idegőrlés, ami a Bronzkulcsban volt, ahhoz, hogy örök kedvencet avassak.
"– Maga megfenyegette a farkasomat – mondta Call. – És a barátomat. Alma még mindig mosolygott. – Remélem, a barátod nem sértődik meg azon, hogy a farkast említetted elsőnek. – Nem sértődöm – közölte Aaron."
A stílus még mindig nagyon bejövős, imádtam olvasni és tényleg nagyon gyorsan haladtam vele, mert olvastatta magát. Az írónők szuperül operálnak a humorral és a komolyabb témákkal, tökéletes elegyet alkotva én pedig talán ezt szeretem a legjobban a Magisztérium sorozatban.



Értékelés: 5/5
Kedvenc szereplő: Harceb, Jasper, Callum.
Kedvenc jelenet: amikor Jaspertől kérnek randizáshoz tanácsot Callumék :DDD


Ennyi voltam mára. 
Üdv,





VIVIEN HOLLOWAY - VÉGTELEN HORIZONT

Hello Molycik!
Töredelmesen bevallom, még semmit nem olvastam ezelőtt Vivien Hollowaytől. Megvan szinte az összes Winie kötet a polcomon, mégis a Végtelen horizonttal kezdtem pályafutásomat és milyen jól tettem. Zseniális volt ez a könyv!
Fülszöveg:
Kiadó: Főnix Könyvműhely
Kiadás éve: 2015
Oldalszám: 428
Megrendelem
A recenziós példányért
hálás köszönet a
Főnix Könyvműhelynek!
Becky ​Dwyer három évvel ezelőtt hozott egy rossz döntést, és most eljött az idő, hogy megfizesse az árát.
Egy olyan világban, ahol az elektromosság csak háromezer méteres magasság felett elérhető, a légjárók biztosítják a kereskedelem áramlását. 


Becky egész életét nagybátyja, Duke Barton hajóján töltötte, és soha nem is tervezte, hogy ezen változtatni fog. Három évvel ezelőtt azonban üzletet kötött a kétes hírnevű Nick Mattockkal, aki most behajtja a lányon a tartozását. 

A műszerészlány hirtelen sokkal távolabb kerül az otthontól, mint azt valaha képzelte volna. Eddigi kényelmes világa darabokra hullik. Helyt kell állnia egy olyan legénység tagjaként, melynek legalább a fele hajdani kalózokból áll, miközben megpróbál megtenni mindent, hogy visszajuthasson a nagybátyjához. 
Azonban kénytelen ráébredni, hogy ez koránt sem lesz olyan egyszerű, és nem csak azért, mert Nick minden lépését szemmel tartja. Hamarosan nem csak az ő, de Duke élete is veszélybe kerül, és megoldást kell találnia, ha nem akarja elveszíteni azokat, akiket szeret.


Mint, ahogy azt a bevezetőben is említettem, ez volt az első Holloway könyvem. Elképzelésem se volt, hogy milyen lesz, csak annyit tudtam a könyvről, hogy nagyon tetszik a borítója és steampunk. Jó kiindulási pontok ugye? Coverwhore énem szokás szerint nem hazudtolta meg magát, de ezúttal olyan szinten jól választott, hogy kedvencet avathattam olvasás végén, pedig a reading slump még mindig kínoz és egyszerűen nem tudok kimászni a szakadék mélyéről. Viszont a Végtelen horizont kicsit feljebb rángatott, talán már a fényt is látom az alagút végén és végre visszatérhetek a fangörcsölős könyvfaló életembe. 
"– Most először hívtál kapitánynak úgy, hogy nem tűnt sértésnek. A szememet forgattam, de viszonoztam a mosolyát.
– Csak véletlen volt, legközelebb jobban odafigyelek."
A történet legelején megismerhetjük Beckyt, hogyan él, kik veszik körül, hogyan telnek a mindennapjai és én teljesen abban a hitben voltam, hogy majd egy "apuci kicsi lánya" szereplőként lesz jelen a könyvben és előre imádkoztam, hogy ne akarjam minden egyes hajszálát egyesével kitépni, ahogy halad előre a cselekmény. Gondolhatjátok mekkora pofára esés volt, amikor ez nem történt meg. Becky egy teljesen normális, talpraesett, badass leányzó, aki túlságosan is saját magamat juttatta eszembe olvasás közben. Ugyanolyan szerencsétlenek vagyunk mindketten, így elég könnyen tudtam vele azonosulni :D


TBR polcom tetején sokáig dobogós volt a Végtelen horizont
Persze az élet nem fenékig tefjöl, ezért megjelenik Nick, hogy pár évvel ezelőtti nyereményét beváltsa, azaz, hogy Becky csatlakozzon a hajója legénységéhez, ezzel pedig elkezdődik a kaland, amit kifejezetten élveztem. Kapásból pár oldal után érvényesül Becks esetében a szerencsétlenség generátor és kisebb sérülést szenved, orvosi ellátásra szorul. Mint én, amikor felkelek reggelente... Innen pedig nincs megállás, az út a totális katasztrófáig megkezdődik.

Beckyt tehát nagyon bírtam, mert talpraesett és nem egy ijedős típus. Nem fut világgá, ha letörik a körme és simán megszerel bármiféle technikai kütyüt. Ha pedig véletlenül fenékre huppan feláll, nem adja fel és kitart társai mellett legyen szó bármiről is. Az sem számít, ha már hatodszor lövik meg, ott segít, ahol tud és nem képes nyugton maradni egy pillanatra sem.

Nicken az elején kicsit nehezen igazodtam ki, de azért sejtettem, hogy nem egy nyámnyila karakter. Egyszerre volt utálható és szerethető karakter, akit egyik pillanatban még agyon akartam csapni, mert mi az, hogy beszólogat és mi a franc baja van már megint és miért egy arrogáns s*ggfej, másik pillanatban meg meg akartam ölelgetni, mert olyan cuci, mint egy plüss unikornis, és agyon akarom nyomorgatni. A közte és Becks között lévő kémiától pedig egyszerűen eldobtam az agyam. Minden pillanatban azért szurkoltam, hogy újabb közös jelenetük legyen, mert nem volt elég, amit kaptam és még többet akartam. A mellékszereplőket is bírtam, jó csapatot alkotott nem csak Nick legénysége, de Duke-é is. Akire kicsit nagyon neheztelek az June, de minden történetbe kell egy negatív szereplő, akit utálhatunk. 
"– A lelkiismeret szar dolog – jegyezte meg nagy bölcsen. – Ha van, csak problémát okoz, ha nincs, állatot csinál belőled."
A világfelépítés és a könyv hangulata brutálisan jó. Vivien Holloway profi abban, amit csinál. Olyan hangulat árad a könyvből, hogy igen nehezemre esett letenni, amikor olvastam és tudtam, hogy nem szabadna, mert épp beadandót kellene írnom vagy le kéne szállnom a metróról. Persze nem sikrült leszállnom, utaztam tovább még 3 megállót, mire feleszméltem, hogy milyen gyorsan peregnek a lapok, újabb fejezetnek lett vége és mindjárt befejezem a könyvet. Tejóég, hogy kerültem én a Nagyvárad térre? Wee írói stílusa pedig olyan mint kánikulában egy hűvös fuvallat, kellemes és jól eső. Teljesen levett a lábamról.
"Akárhogy is, világunk újra felépítette önmagát, az élet sem nehezebb, sem könnyebb nem lett, mint a háború előtt. Mindössze megváltozott. A változás azonban olykor elkerülhetetlen."
Összességében egy király steampunk történetet olvashattam léghajókkal, kalózokkal és mindenféle akciódús tartalommal. A szereplők szinte mindegyikét imádtam, főleg a Nick és Becky között lévő kémiát, ami nélkül valószínűleg hiányérzetem lett volna. Filmet esetleg valamelyik hazai stúdió nem szeretne forgatni a könyvből? Szívesen látnám széles vásznon és nem csak olvasás közben képzelném el a fantasztikus látványt, amit feltár előttünk a könyv. 

Értékelés: 5/5
Kedvenc szereplő: Nick és Becks

Kedvenc jelenet: Nick és Becky összes közös jelenete :D

Következő úticélom a Vérvörös horizont, addig is
Üdv,



2017. november 16., csütörtök

BESSENYEI GÁBOR: A HÁBORÚ LELKE (COVER REVEAL #27.)

Hello Molycik!

A Prológus oldalán magyar írós projekthetet tartunk, aminek menetrendjébe tökéletesen beleillik Bessenyei Gábor Az Olimposz legyőzése trilógia záró kötetének a borítóleleplezése. A jövő harcosairól már olvashattátok a véleményemet, január környékén pedig jövök a folytatásokkal, addig is nézegessük együtt A háború lelkének borítóját. 

Fülszöveg:

Erik és Adria megnyugodott, hiszen helyrehozták az időzavart az ókori Görögországban, és megmentették a világot. Csakhogy van egy gond: Marcell helyett valaki más tért vissza. Ki lehet az idegen, és mit akar a jelenben?

Közben a valódi Marcell egy spártai kiképzőtáborban senyved. Mit szeretne tőle Árész? A háború istene vajon tényleg a békéért harcol, vagy ennél sötétebb tervei vannak?

Zeusz azon fáradozik, hogy megszüntesse az időzavart a jelen és a múlt között, ám az istenek megérzik a létüket fenyegető veszélyt, és mozgolódni kezdenek. Viszály mindenütt, és csak egy apró szikra hiányzik, hogy kirobbanjon a háború, szétszaggatva az idővonalat.

A jövő harcosainak meg kell küzdeniük a legsötétebb alvilági erőkkel. Marcell, Adria és Erik hatalmas bátorsággal vetik magukat a kalandokba, noha olyan cselszövésre bukkannak, ami nemcsak a világ sorsát, hanem a barátságukat is veszélyezteti.

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Várható megjelenés: 2017. tél
Oldalszám: n.a.
Megrendelem
Kívánság/Várólistára teszem

A szerzőről:

Bessenyei Gábor 1985-ben született, a főiskolán újságírást tanult, a pályafutását is újságíróként kezdte. A III. Aranymosás pályázat egyik győztese. Novellákkal már több felületen bemutatkozott, első ifjúsági fantasy regénye a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában jelent meg 2015-ben.



Nektek, hogy tetszik? :)
Üdv,

designed by Charming Templates