Hello Molycik!
Ma az egyik kedvenc sorozatom, a Magisztérium harmadik kötetéről hoztam értékelést. A mostani olvasási sebességemhez képest rekord idő alatt elolvastam a könyvet (ez már újraolvasás volt részemről), ami annak köszönhető, hogy hihetetlenül izgalmas és eseménydús volt. Rögtön az újraolvasása után neki is vágtam a negyedik kötetnek, ami nem is olyan régen megjelent angolul, viszont számomra csalódás volt :( Na, de először következzék A bronzkulcs, amit imádtam!
 |
| Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó Kiadás éve: 2017 Oldalszám: 280 Megrendelem A recenziós példányt köszönöm a Könyvmolyképző Kiadónak! |
Fülszöveg:
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A mágia megmenthet.
A mágia megölhet.
A Magisztérium diákjai elméletben teljes biztonságban vannak varázslatos iskolájukban. A mágusok gondos irányításával megtanulják használni a varázserejüket, és rendet teremteni a kaotikus világban.
Ám a káosz most felveszi velük a harcot.
Callnek, Tamarának és Aaronnak olyan dolgok miatt kéne aggódniuk, mint a felmérők és varázsversenyek. Ám az egyik iskolatársuk megdöbbentő halála után muszáj a hidegvérű gyilkos nyomára bukkanniuk… kockára téve a saját életüket.
Az ifjú barátok kénytelenek szembenézni azzal, hogy a mágia csak annyira jó, amennyire a felhasználója. Gonosz kezekben mérhetetlen kárt tud okozni – hacsak Call, Tamara és Aaron még időben meg nem akadályozzák.
A Magisztérium-sorozat lenyűgöző harmadik részében a két nagy sikerű írónő, Holly Black és Cassandra Clare egy olyan iskolát tárnak elénk, ahol bármi megtörténhet – legyen jó vagy gonosz –, és az igazságot egyedül úgy lehet kideríteni, ha hőseink mindent hajlandóak kockára tenni.
Nagy rajongója vagyok a Magisztérium sorozatnak, így sosem bírom megállni, hogy ne kezdjek azonnal neki egy-egy új kötetnek, amikor megjelenik angolul. Anno, amikor A rézkesztyűt először olvastam minden bajom volt, hogy vége a második résznek, mégis mit kezdek magammal egy újabb évig, amíg kijön a harmadik kötet. Persze feltaláltam magam, de kínszenvedés volt, hogy nem olvashattam azonnal a sorozat harmadik részét.
"…rólad, Jasper mindenki azt gondolná, hogy fura, ha Call-lel lógsz, hiszen nem bírod őt. – Hogyne bírná! – szólt Aaron meglepetten. – Mind barátok vagyunk."
A bronzkulcsban robog tovább a sebesvonat, ami elindult A rézkesztyű végén, bár néha azért befékez és lelassít, de ezt már megszoktam a Black-Clare írópárostól. A helyszín ezúttal is a Magisztérium és egy rejtélyes valaki Callumot célozza meg, próbálja eltenni láb alól, pedig még csak épp, hogy elkezdték a srácok a bronz évüket. Callum, Aaron és Tamara pedig próbálja kitalálni, hogy ki és mégis miért tervezget ilyen gonosz dolgokat Call ellen.
Azt kell mondjam, hogy talán ez a kedvenc részem a sorozatból, mert azon kívül, hogy izgalmas és mindig történik valami, még akkor is, amikor egy kicsit lazább a cselekmény, folyamatosan fejlődnek a szereplők, nőnek fel és a háttér is szépen épülget oldalról oldalra. A főszereplőknél tehát szép karakterfejlődés figyelhető meg, a barátságuk pedig erősebb, mint valaha és imádom, ahogyan Jasper egyre jobban szerves részévé válik a csipet csapatnak és közben ő maga is fejlődik és elkezd egy kicsit felnőni. De tényleg csak egy kicsit. Látni, ahogy érettebbé válnak a srácok, viszont megmaradnak ugyanúgy gyereknek és néha a viselkedésük is túlságosan gyerekes volt, de hey, ez csak egy middle grade könyv! És egyébként ez kicsit szomorú is, hogy a szemem láttára nőnek fel a szereplők, ami meg eszembe juttatja, hogy hamarosan el kell engednem a sorozatot, hiszen a végéhez ér :(
"Jasper leült mellé, mintha barátok lettek volna, vagy valami. – Szóval, mi a terv? – Te meg miről beszélsz? – kérdezte Call. – Jaj, hagyjuk – grimaszolt Jasper, majd Tamarához fordult. – Nem is tudom, miért őt kérdeztem. Mi a terv? – Itt nem beszélhetünk – felelte a lány fojtott hangon"
Már a Rézkesztyűben is nagy hangsúly volt a belső démonokon, a Callumban dúló belső harcon, a folyamatos küzdelmen az ellen, hogy a Halál ellenségévé váljon. Ha pedig Halál ellensége, akkor Constantine Madden. Imádtam azokat a jeleneteket, ahol egy kis infót kaphattam arról, hogy milyen volt Constantine, hogy milyen volt a viszonya a testvérével és rettentően sajnáltam a Jerichoval történteket, mégis úgy gondolom, hogy ez kellett ahhoz, hogy jobban átérezzük, miért történt az a mágus háború idején, ami és adott a történetnek egy kis sötétebb hangulatot, ami végül a Bronzkulcs végén kiteljesedik.
 |
| Imádom a sorozat borítóit! |
És most érkeztünk el ahhoz a részhez, ahol leírom, hogy NEM TUDOM ELHINNI, HOGY MEGLÉPTÉK AZ ÍRÓNŐK, AZT AMIRŐL NEM BESZÉLÜNK! Egy Middle grade könyvbe ennyi sötétséget és szenvedést csempészni... Még mindig nem vagyok képes a végén lévő történéseket feldolgozni, pláne úgy nem, hogy sajnos tudom mi történik a folytatásban és nem tetszik, ami kialakul belőle. Mégis úgy gondolom, hogy kellett ez a mennyiségű fájdalom és idegőrlés, ami a Bronzkulcsban volt, ahhoz, hogy örök kedvencet avassak.
"– Maga megfenyegette a farkasomat – mondta Call. – És a barátomat. Alma még mindig mosolygott. – Remélem, a barátod nem sértődik meg azon, hogy a farkast említetted elsőnek. – Nem sértődöm – közölte Aaron."
A stílus még mindig nagyon bejövős, imádtam olvasni és tényleg nagyon gyorsan haladtam vele, mert olvastatta magát. Az írónők szuperül operálnak a humorral és a komolyabb témákkal, tökéletes elegyet alkotva én pedig talán ezt szeretem a legjobban a Magisztérium sorozatban.
Értékelés: 5/5
Kedvenc szereplő: Harceb, Jasper, Callum.
Kedvenc jelenet: amikor Jaspertől kérnek randizáshoz tanácsot Callumék :DDD
Ennyi voltam mára.
Üdv,
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése