Hello Molycik!
Nem tudom, számotokra vannak-e olyan könyvek, amelyek meghatározóak voltak számotokra gyerekkorotokban és még ma is szívesen olvassátok, de nálam Pullman Az Úr sötét anyagai trilógia pontosan ilyen. A mai napig megszállottan imádom!
 |
| Kiadó: Alexandra & Ciceró Eredeti kiadás éve:1997 (Alexandra kiadó) Kiadás éve: 2017 (Ciceró) Oldalszám: 392 Megrendelem |
Fülszöveg:
Philip Pullman klasszikussá vált, számtalan díjjal elismert ifjúsági trilógiájának első részében megismerjük Lyrát, a rendkívüli kislányt, és az ő Oxfordját, ami nagyon hasonlít a miénkhez, de nagyon más is – például mindenkinek van egy állat alakú daimónja, mely lelke egy darabkája, egyben örök társa.
Lyra kíváncsi, merész és imádja a kalandokat, és bármikor kész megtréfálni otthona, a Jordan-kollégium tudósait. Ám élete igazi nagy kalandja csak akkor kezdődik, amikor valami különösről hall, valamiről, amiről a tudósok is csak suttogva mernek beszélni, és amihez valahogy köze van az északi fénynek és egy semmihez sem hasonlító iránytűnek…
Gondolom nem vagyok egyedül, amikor azt állítom, hogy Lyra Belacquával együtt nőttem fel anno, na meg még sok más könyves karakterrel, mégis a Pullman által teremtett világ a mai napig nagy kedvencem és már nagyon régóta terveztem, hogy újraolvasom Az Úr sötét anyagai trilógiát, viszont a tbr listám mindig másképp tervezte ezt a dolgot. Majd pedig robbant a hír, hogy Pullman végre valahára új könyvet írt, amiben visszatérhetünk Lyra varázslatos világába és ekkor döntöttem úgy, hogy eljött az én időm. Egyébként csak nekem tűnt fel, hogy az új kiadások hátán az Északi fény trilógia köteteként vannak megnevezve a kötetek?
Azt már megszokhattátok tőlem, hogy elég nagy hangsúlyt fektetek a borítóra és jelen esetben sem volt ez másképp, mert, amikor tudomásomra jutott, hogy a Gabo-Ciceró kiadja a trilógiát új borítókkal, hogy designban menjen a Por könyvéhez, kb. madarat lehetett volna fogatni velem az örömtől. Szerintem nem vagyok egyedül, aki a sok gyönyörű kiadás egyikét várta és pattant le a falról, amikor meglátta a magyar kiadást. Nekem nem jön be, de hát ízlések és pofonok. Kicsit azért azt kívánom bárcsak megvettem volna anno a filmes borítós kiadást, mert így most marad az, hogy megrendelem Bookdeporol a brit boxsetet #coverwhoreproblems
 |
| Forrás |
A világfelépítés zsenialitása még mindig teljesen lenyűgöz, pedig ez még csak a kezdet kezdete. Még csak egy kis sneak peeket kapunk Pullmantól, a java még hátravan. A lényegről, a Porról azért már itt is megtudunk pár dolgot és Lyra kíváncsiságának hála egyre többet tudunk meg, ahogy halad előre a történet. A Por, a rejtélyes anyag, ami átöleli az egész univerzumot minden baj és konfliktus oka azáltal, hogy igen keveset tudnak az emberek róla. Engem ezúttal is elvarázsolt mind a világ, amit az író megteremtett, mind pedig az írói stílusa. Nem a legkönnyedebb, filozofálós, mégis magával ránt pár pillanat alatt és nem ereszt el.
A szereplők között sem akadt egyetlen unalmas vagy semleges sem. Lyra abszolút kedvencem, hiszen egy nagyon belevaló, izgága és találékony kislány. Az esze úgy vág, mint a borotva és úgy alapjáraton egy nagyon kedvelhető karakter a daimónjával, Pantalaimonal együtt. Ketten együtt tökéletes párost alkotnak, ami nem meglepő tekintve, hogy a daimón az ember lelkének egy darabkája állat formájában. A mellékszereplőket is nagyon szerettem, kezdve a gyiptusukkal, haladva egészen Iorekig. Sőt, nekem Lord Asriel is nagy kedvencem, annak ellenére, hogy elég sokszor viselkedett úgy, hogy legszívesebben kitekertem volna a nyakát és agyonvertem volna péklapáttal.
Ha még nem olvastátok, de már régóta szemeztek a trilógiával, de nem mertek nekikezdeni bátran ajánlom korosztálytól függetlenül bárkinek. A kalandvágyóknak azért, mert Lyra és Pan mellett biztosan nem fognak unatkozni és, ha csak a képzeletük segítségével is, de rengeteg izgalmas kalandban lehet részük. Akik kicsit filozofálgatnának, azok számára is tökéletes lehet az Úr sötét anyagai trilógia, Pullman zseniálisan mozgatja a szálakat és sosem hagyja nyugodni a kíváncsi elmét.
A szereplők között sem akadt egyetlen unalmas vagy semleges sem. Lyra abszolút kedvencem, hiszen egy nagyon belevaló, izgága és találékony kislány. Az esze úgy vág, mint a borotva és úgy alapjáraton egy nagyon kedvelhető karakter a daimónjával, Pantalaimonal együtt. Ketten együtt tökéletes párost alkotnak, ami nem meglepő tekintve, hogy a daimón az ember lelkének egy darabkája állat formájában. A mellékszereplőket is nagyon szerettem, kezdve a gyiptusukkal, haladva egészen Iorekig. Sőt, nekem Lord Asriel is nagy kedvencem, annak ellenére, hogy elég sokszor viselkedett úgy, hogy legszívesebben kitekertem volna a nyakát és agyonvertem volna péklapáttal.
Értékelés: 5/5*
Kedvenc szereplő: Lyra, Pan, Lord Asriel, Iorek
Kedvenc rész: az egész könyvet imádom, elsőtől az utolsó szaváig. Nem tudok kedvenc részt kiemelni :)
Ha pedig már olvastad és rajongója vagy a trilógiának vagy csak simán szeretnél minél több érdekességet megtudni mind a könyvekről, mind pedig az íróról, akkor irány a Prológus Facebook oldala, hiszen november 27 és december 3 között Philip Pullman hetet tartunk. Interjúk, érdekességek és értékelések tömkelegével készültünk számotokra! :)
Üdv,
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése