2017. december 30., szombat

2017 UTOLSÓ HAUL BEJEGYZÉSE (BOOKHAUL #7.)

Hello Molycik!
Az idei év utolsó napján ugyan mi mással jöhetnék, ha már letudtam a best és worst of listákat? Még több könyvvel, ami esetlegesen kedvenc lehet, már ha végre odáig jutok, hogy elolvassam mindegyiket :D Igen, haul bejegyzés következik, méghozzá az elmúlt pár hónap szerzeményeiről. Felkészülni, nagy mennyiségű könyvről lesz szó.

>> Szeptember


Egészen szeptemberig visszautazunk az időben, ugyanis akkortájt kellett volna megérkeznie Sarah J. Maas: Tower of Dawn és Leigh Bardugo: Wonder Woman köteteinek, amiket a Bookdepositoryról rendeltem. A hangsúly a kellett volnán van, ugyanis csak kétszeri reklamálás és 1,5 hónapos csúszás után érkeztek meg a babáim, ráadásul sérülten. Mindkét könyvet nagyon szeretném már olvasni, 2018-ban tuti szánok időt arra, hogy belemerüljek ebbe a két történetbe. 


A projektek kapcsán pedig már előre készültem a middle grade, magyar, steampunk és filmes heteinkre, így került a polcomra a következő pár könyv:
- Chris Colfer: A kívánságvarázslat
- Böszörményi Gyula: Mindörökké várni
- Vivien Holloway: Végtelen Horizont
- Lauren Graham: Gyorsan elhadarom
- Holly Black – Cassandra Clare: A bronzkulcs

>> Október

Október egy igazán emlékezetes hónap volt könyvek terén, mert 1. végre megjelent az általam már nagyon vár A Por könyve Philip Pullmantól nem csak angolul, de magyarul is és a Gabo kiadó újra kiadta Az Úr sötét anyagai trilógiát is, 2. kis hazánkba is megérkezett az első könyves subscription box a Book a Sloth Club jóvoltából, én pedig voltam olyan szerencsés, hogy kaphattam egyet a mintadobozból, 3. nem csak A Por könyve, de az Egy sötétebb mágia gyűjtői kiadása is megjelent. Bárcsak azt mondhatnám, hogy a fentebb felsoroltak közül egyiket sem szereztem be és akkor örülne a pénztárcám, de vétkeztem és ezeken kívül még pár könyvet beszereztem, mert bizonyára üresen tátong a könyvespolcom...

Na, de akkor nézzük miket szereztem be októberben:
Nagy szívszerelmem Catherine Fisher Incarceron duológiája, így amikor megláttam, hogy a Bookline féláron dobálja mindkét kötetet nem hagyhattam ott árválkodni szegényeket a webshopban, azért nem vagyok szívtelen. Mindkettő a kosaramban landolt, meg mellé becsusszant On Sai: Calderon, avagy felségáruláshoz bricsesz dukál c. könyve is, méghozzá keménykötéses kiadásban, mert ki kellett használnom, hogy volt egy 50%-os kuponom. Ooops...

Ismét készültem a projektekre is, méghozzá megint a magyar írósra és a Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából gazdagabb lettem Fekete Judit: Az őrület határán és Rácz-Stefán Tibor: Mikrofonpróba kötetekkel. A Philip Pullman hetünkre is készültem, így a teljes Az Úr sötét anyagai trilógia és az újonnan megjelent A Por könyve is gazdára talált személyemben. Rajongásom Pullman művei iránt pedig abban is megmutatkozik, hogy angolul is megrendeltem a könyvet, aminél én szentül hittem , hogy utálni fogom a borítóját, mert annyira nem tetszett, amikor először megláttam, hogyan is néz ki a brit kiadás. Na, de élőben *.* Dráááágaszááág. 

Amikor már kezdtem feladni a reményt, hogy valaha megérkezik az előrendelt példányom Victoria Schwab: A Darker Shade of Magic gyűjtői kiadásából, pontosan akkor futott be a postás vele és, ha még éltetek szép kiadást *.* A Book of Dust mellett a másik kedvencem ez volt októberben.

A Book a Sloth Club mintadoboza az állatok köré épült, amiben az Egy kutya bakancslistája rejtőzött, így ezzel is bővült a kis magánkönyvtáram. 

>> November

Meg kell mondjam a november nem a kedvenc hónapom, hiszen ilyenkor már közeleg a vizsgaidőszak meg a rengeteg ZH és nem igazán jut ideje a könyvmolynak, hogy elmerüljön a könyvek világában. Mondjuk annyi előnye volt, hogy a pénztárcámat megkímélte, ugyanis saját magamnak egy könyvet sem vettem, csak kaptam, méghozzá hármat. 

Az elsőt unokanővéremtől, mert a lila borítóról én jutottam eszébe. Btw, nem csak azért, mert lila, de imádom Ashley Poston: Geekerella c. könyvének a borítóját. A másik két könyvet pedig a Gabo és a Libri kiadónak köszönhetem. Ezek Az üvegmágus és A boldog herceg :)

>> December

Az év utolsó hónapjában összesen 7 könyvvel bővült a könyvtáram.  Az első rögtön a karácsonyi projektre készülődve a postaládámban landolt egy Christmasaurus, ami halál cuci, borítómániás énem imádja a metálos csillogását és a cuki dínót az elején. És, ha már Libri, akkor következzen a felsorolásban Dr. Seuss: Zöld sonkás tojás meséje, amit a könyvelhagyós projektjüknek köszönhetően szereztem meg, miközben az Arany János metrómegállónál bóklásztam :)
A RavenStől kapott csomagom :)

Az összes többi könyv karácsonyi ajándék volt. 

Mióta összeálltunk a Prológus csapatával, minden évben tartunk egy ProKari(óta)-t, azaz a mi saját kis karácsonyi összejövetelünket. Találkozunk Budapesten, jót eszünk, iszunk, beszélgetünk, mellette pedig megajándékozzuk egymást. Uszáma húgával szoktuk kihúzatni a neveket, hivatalosan is ő a Pro angyalkája, aki eljuttatja a bloggerekhez az infót, hogy ki-kinek ad ajándékot és indulhat is a találgatás. Az a vicces, hogy amíg tavaly Netrának adtam és tőle kaptam, idén RavenS-nek adtam és tőle kaptam. Szóval, aki jövőre engem húz, készülhet rá, hogy nagy eséllyel tőlem fog ajándékot kapni :D 

Nagyon baba csomagot állított össze RavenS és nevéhez hűen az An Enchantment of RavenS-t kaptam ajándékba :D Plusz még pár hónappal ezelőtt megrendelte nekem is akciósan a Crown's Game hardback kiadását, így azt is hozta nekem, hadd örüljek :3 Illetve még Timitől is kaptam egy könyvet, mert egy cukorbogár és nekem adta a Szelídíts meg! duplikációját <3 Annyira szépséges az a könyv élőben, ha látjátok a könyvesboltban vagy könyvtárban mindenképp csodáljátok és tapizzátok meg.

Reader Surprise Luxury doboz :)
December 23-án tartottuk a Prológusos karácsonyt, viszont 22-én este kaptam egy levelet a Könyvmolyképző Kiadótól, hogy másnap számíthatok a futár érkezésére, ugyanis voltak olyan cukik és megleptek egy karácsonyi ajándékkal, méghozzá a Reader Surprise Luxury dobozával. Nagyon jól esett, hogy rám is gondolt a kiadó és még egyszer köszönöm szépen nekik. A dobozban volt egy Yankee Candle karácsonyi fahéjas illatban, amitől én mondjuk a falra mászok, de nagymamám nagyon örült neki (háttérinfó: rosszul vagyok a fahéjtól, de nagyon, már az illatától is) és egy sült tea, amit már nagyon régóta ki szerettem volna próbálni és meg is tettem a csomag kibontása után. Egy élmény volt fahéj darabkát találni benne, szóval mindenképp maradandó volt a tea fogyasztása :'D 

A doboz tartalmazott még egy vászontáskát is, amit tuti használni fogok a jövőben, szeretem, ha mindig lapul egy a táskámban, hogy ha elkapna a vásárlási láz legyen nálam és ne kelljen még tasira is költeni, ennyivel is több marad könyvekre :D Ha már könyv, két darab is lapult az egyébként csini külsővel megáldott dobozkában, a masnit imádtam az elején, kár, hogy valami cuki rajzocskával nem dobták fel a sablon postai dobozt, hogy egy kicsit "luxibb" legyen. Az fő attrakció Jennifer L. Armentrout: White Hot Kiss – Perzselő csókja volt, a luxus kísérete pedig Alex Flinn: A Kiss in Time – Csók, pont jókor könyve. Az A Kiss in Time-t még anno ezer éve, gimis koromban olvastam, viszont nem volt még meg, úgyhogy ennek még örültem is. A White Hot Kiss esetében pedig maradjunk annyiban, hogy valószínűleg kihagyom az élményt, amit a könyv nyújthatna, max majd ha nagyon mazochista kedvem lesz, akkor veszem kezembe. Azt hiszem kinőttem már JLA könyveiből így nem tépáznám az ELTE miatt egyébként is gyenge idegeimet. 
Szeptember-decemberi szerzeményeim
Nem mondanám, hogy visszafogtam magam az elmúlt pár hónapban vagy, ha már itt tartunk egész évben. Az előző évekhez képest lényegesen csökkent a vásárolt könyvek száma, de még van hová fejlődnöm. Ne értsetek félre, örömmel vásárolok könyveket, ha megtehetem, de jobban örülnék, ha a saját könyveim olvasottságának aránya is növekedne végre, de ahhoz egy időnyerőre lenne szükségem. Nem árul véletlenül valaki? Szívesen beruháznék egyre! 
2017-ben vásárolt könyveim száma: 75 db. 


Üdv,



2017-ES KEDVENCEIM (BEST OF #6.)

Hello Molycik!
Elérkeztünk 2017 utolsó előtti napjához, így itt az ideje, hogy lerántsam a leplet a 2017-es kedvenceimről. Idén, az előző évekhez képest kicsit eltérő módon fog megtörténni, ugyanis ezúttal nem egy sima tízes listát állítottam össze, hanem kategóriákba soroltam a kedvenceimet. A végén persze csak egy győzhet, ezért egy abszolút kedvencet is választottam, ami ebben az évben teljesen levett a lábamról. Azt javaslom, vágjunk is bele! :)

Kedvenc kisállathoz köthető könyv: Hommonay Gergely: Puszi, Erzsi

Erzsébet Fenevadova elnökasszony egy újabb imádót tudhat köreiben személyemben. Csak a saját mafkáim ne tudják meg, hogy ezt mondtam, mert még a végén ki leszek tagadva :D Cica rajongóknak kötelező, meg amúgy mindenkinek. 

Kedvenc könyv, ami összetörte a lelkem: Tabitha Suzuma: Forbidden - Kimondhatatlan

Nem először olvasom Tabitha Suzuma remekművét, de a mai napig összetör ez a könyv, így egyértelmű volt, hogy kedvencek között a helye. Elég rágondolnom és elszorul a szívem, egyébként meg a mai napig nem tudok róla egy normális értékelést írni, mert nem lehet szavakba foglalni a történetet, el kell olvasni, hogy átérezze az ember. Még februárban 5 pontban összeszedtem, hogy miért is imádom ezt a könyvet, szóval ha érdekel katt :)

Legcukibb történet: Kerstin Gier: Silber - Az álmok első könyve

Azt már tudjátok rólam, hogy imádom a szép borítókat, így gondolom érthető, hogy miért sikerült megrendelnem anno a Silbert. Viszont arra sose gondoltam, hogy ennyire fogom  élvezni az olvasását és, hogy ennyire cuki lesz. Hihetetlenül jól szórakoztam olvasás közben, az egyedi világ, már amennyit kaptam belőle pedig levett a lábamról. Ti kinek az álmába néznétek bele szívesen? Én néha annak örülnék, ha a saját álmaimra emlékeznék :'D

Kedvenc sorozatzáró: Marissa Meyer: Winter

Nem olvastam idén olyan sok sorozatzárót, viszont a Winter számomra tökéletes volt. Marissa Meyer Hófehérke történetét zseniálisan csempészte bele az utolsó kötetbe, pont mint az előzőekbe. A világfelépítést és az írói stílust is imádtam, azt is, hogy mennyire hosszú volt, amit egyébként én még rövidnek is éreztem, mert nagyon nem akartam kiszakadni a világból és elbúcsúzni a kedvenc szereplőktől. Teljesen lezárt és végre nem egy csettintésre oldódtak meg a felmerült problémák, mint ahogy a legtöbb könyvben történni szokott. Ha egy pörgős, szórakoztató és egyedi retellingre vágytok, akkor mindenképp vágjatok bele a Holdbéli krónikák sorozatba.

Kedvenc folytatás: Alwyn Hamilton: Traitor to the Throne 

Egész évben mindenhol azt hangoztattam, hogy mennyire imádtam tavaly a Rebel of the Sands-et vagy, ha nevezzük magyar nevén a gyereket, a Homok leányát. A folytatásban sem kellett csalódnom. Megmaradt a szereplők közötti dinamika és a csak úgy szikrázott a levegő minden közös Amani-Jin jelenetben. A történet még pörgősebb, a hangulat pedig még magával ragadóbb. Mikor olvashatom már a Hero at the Fall-t? 

Az értékelésemet itt olvashatjátok a könyvről
Kedvenc steampunk könyv: Vivien Holloway: Végtelen Horizont

A Végtelen Horizont első könyvem volt Vivien Hollowaytől. Már csak azt a kérdést kell feltennem magamnak, hogy mégis mi a francért halogattam eddig a könyv olvasását? Mert, hogy zseniális a világ, amit Wee megteremtett. A karakterek közül pedig Becksszel nagyon is tudtam azonosulni. Ugyanolyan szerencsétlenek vagyunk mindketten, csak én nagy szerencsétlenségemben nem botlok Nickhez hasonló figurákba. Majd talán jövőre... 

Legszórakoztatóbb könyv: Fekete Judit: Az őrület határán

Ha nincs a magyar projekthetünk tuti nem olvasom el sose Fekete Judit könyvét és életem egyik legnagyobb hibája lett volna. Olyan témában írt könyvet, amiből hiány van Magyarországon és véleményem szerint tabutémának számít: a munkanélküliségről. Vicces volt, hihetetlenül jól szórakoztam olvasás közben, pedig maga a téma nagyon is komoly volt. I-M-Á-D-T-A-M! Valósághű volt és szerethető, viszont túlságosan rövid! 

Fangörcs különdíjas trilógia: Charlie N. Holmberg: A papírmágus trilógia

Oké, ez tuti nem lepett meg senkit. Tényleg nem értem miért olyan alacsonyak a kötetek értékelései molyon, hiszen annyira cuki Emery és Ceony. Olvasás közben az instant fangirl feeling tör rám és nem lehetett lelőni sem, egészen addig, amíg ki nem olvastam az utolsó kötetet is :'( Nagyon könnyed és szórakoztató fantasy könyvek, amiben ugyan nincs drama queen szereplő, sem milliomos hiper-szuper szexi pasi, de könyörgöm nem kell minden történetnek erről szólnia. Amit külön imádok a trilógiában, hogy egyik szereplőt se akartam agyonütni a hülyeségei miatt, csak szimplán megnyomorgatni, hogy térj már észhez :D Ha érdekelne az értékelésem a könyvekről, akkor A papírmágusét itt, Az üvegmágusét pedig ezen a linken találjátok.

Kedvenc urban fantasy: Ilona Andrews: Hidden legacy trilógia

Látom magam előtt RavenS és So-So fejét, ahogy bólogatnak, hogy ügyes vagyok és büszkék rám, mert elolvastam és szerettem Andrewsék könyveit. Habár nem vagyok az ő szintjükön és nem rajongok érte mániákusan, de nagyon is élveztem olvasni Nevada és Mad Rogan szópárbajait. A világfelépítés zseniális és egyedi, pont ahogy a történet. 

2017-es év abszolút kedvence: Victoria Schwab: Shades of Magic trilógia

Az első részről ömlengtem egy sort, itt el tudjátok olvasni :)
Forrás

Khm, meglepődött bárki is ezen? Minden évben van egy-két olyan író, akire rákattanok és istenítek. Hát, 2017-ben ezt a címet Victoria Schwabnak adhatjuk. Ez a nő egy zseni. Az ADSOM trilógiája pedig fantasztikus és akarok még belőle!!! Nem írhatná gyorsabban a Threads of Powert? Szeretném újra viszontlátni a sorok között Kell-t és Lilat, Alucard-ot és Rhy-t és belevetni magam a 4 Londonban történő összes kalandba. Ha már itt tartunk... Archívum 3-at is írhatná gyorsabban Schwab kisasszony, mert már tűkön ülök, hogy miképp zárul a trilógia, na meg Wesből sosem elég ;)

Így a végére még egy kis érdekesség: 
- A goodreads állítása szerint 2017-ben az első olvasmányom egy rövid kis kiegészítő történet volt az Archívum trilógiához, a Leave the window open, ami egy csomó cuki Mac-Wesley pillanatot tartalmazott és imádtam. Ha szerettétek az Archívumot és a Felszabadulást, akkor ajánlom az angolul is tudók figyelmébe ezt a pár oldalt, mert tényleg nagyon szuper. 
- Idén se Sarah J. Maas, se Rick Riordan nem került fel egyik listámra sem. Meglepő ugye? :D 
- Egyik kedvenc újraolvasásom a Harry Potter első kötete volt (először olvastam angolul) és még mindig hihetetlenül imádom
- Amikor elkezdtem átböngészni molyon az olvasmánylistám azt hittem, hogy még tíz könyvet se tudok majd összeszedni, de végül még több is lett.
- A negatív oldalon viszont sokkal kevesebb könyv áll szerencsére. 

Ez lenne tehát az én best of 2017 listám. Nektek mik voltak a kedvenceitek? Várom a jövőévi ajánlásokat, a tbr listám így is végtelen, még pár könyv már nem oszt, nem szoroz :D

Üdv,

2017. december 29., péntek

2017 LEGNAGYOBB KÖNYVES MELLÉNYÚLÁSAI (WORST OF #3.)


Hello Molycik!
Elérkeztünk az évnek ezen részéhez, amikor másról sem olvasni a blogokon csak az év legjobb termékeiről, könyves berkekben pedig a legjobb történetekről. Én pont, hogy nem a kedvenceimet hozom legelőször, hanem inkább azokkal a könyvekkel kezdek, amik kicsit elvették a kedvem az olvasástól, csalódást okoztak.


Rögtön bele is vágok. Sorrendet idén nem állítok, mert nem tudnám sorba rendezni őket, valamiért mindegyik kötetben csalódtam egy kicsit vagy inkább nagyon

Kezdem gyorsan az angol nyelvű olvasmányaimmal. Év közepén egy előolvasás eredményeként jutottam hozzá a Fear the Drowning deep című csodához, amitől szerintem a hajam fele kihullott (azért csak a fele, mert volt egy még színvonalasabb olvasmány is, amin túlestem nem is olyan régen). Egy szuper könyvnek ígérkezett, elég érdekes a fülszövege, ahhoz, hogy felkeltse az ember érdeklődését, lefordítottam nektek: 

Bridey Corkill boszorkánytanonc azóta utálta az óceánt, mióta végignézte, ahogy a nagyapja mosollyal az arcán merül bele és fullad meg. Így amikor 1913 nyarán az apály egy halott lányt sodor a partra, Bridey azt gyanítja, hogy akármi is idézte meg a nagyapját, hogy a tengerbe ugorjon, az most visszatért a Man-szigetre.

Hamarosan, a falusiak éjszakánként eltünedeznek, de senki nem osztja Bridey gyanúját a tengerről. Senki, csak a sziget boszorkánya, aki mégsem olyan ijesztő, mint ahogy elsőre tűnik, és a jóképű, sötét hajú srác, akit Bridey ment meg zord és vizes sorsától. A Fynn gyomrán lévő vágások és az emlékezetkiesésének oka, az eltűnésekkel együtt a tenger mélyen őrzött titkai. Életének megmentéséért cserébe, Fynn megtanítja Brydet, hogy kezelje a tengerrel szembeni félelmét – eközben pedig elnyeri a lány szívét is.

Brideynak együtt kell működnie a sziget különc boszorkányával és a fiúval, akiben nem biztos, hogy megbízhat – ha nem tudja felfedni az igazságot a vízben rejtőző ősi gonoszról, akkor mindenkit, akit szeret, örökre elnyeli a tenger.

Láttam benne a potenciált, de végül már csak a történet végét szerettem volna látni. Az írónő nem igazán használta ki a lehetőségeket amik ott rejlettek a világban és a karakterekben és az egész nagyon bugyután hatott. Maga a történet számomra unalmas volt, és hihetetlenül lassan bontakozott ki. A könyv több mint felében a történések egyenlők voltak a semmivel. 

Egyik előző posztomban említettem, hogy Ameriie Because you love to hate me c. antolgóiája sem nyerte el a tetszésemet. Annyira nem tetszett, hogy mióta befejeztem az olvasását azon gondolkozom, hogy el kéne adnom, mert annyira nem szép a borítója, hogy megtartsam... Rengeteg ismert és általam kedvelt író írt a kötetbe, mégis olyan hatást keltettek a rövid történeteik, mintha a regényírás mellett a novellákkal már nem boldogulnának. Volt, amin bealudtam annyira unalmas volt, ráadásul ezzel kezdődött a kötet, szóval már a kezdetek kezdetén sem jöttünk ki jól a könyvvel. Nem sok pozitívumát tudnám felsorolni azon kívül, hogy újra megbizonyosodtam abban, hogy Victoria Schwab egy zseni, Marissa Meyerrel karöltve pedig megmentették az antológiát az értékelhetetlen kategóriába sorolástól.

Mostanában sikerül a legjobban várt könyvekben és legjobban szeretett sorozatokban is csalódnom, erre a sorsra jutott Holly Black és Cassandra Clare közöse a Magisztérium sorozat negyedik kötete is. El se tudom mondani mennyire vártam, hogy a fantasztikusan zseniális Bronzkulcs után olvashassam az Ezüstmaszkot. Klisésebb mint valaha, amivel nem lenne bajom, ha nem próbálna meg minden mondatában a Harry Potterhez hasonlítani, a szerelmi szál túl hangsúlyos egy middle grade kötethez képes és csak felhúzott. Persze a vége miatt most megint tudni akarom, hogy mi lesz a záró kötetben, de nem vagyok valami hű, de izgatott és nem várom tűkön ülve a szeptembert-októbert.

Az angol nyelvű olvasásaim ezennel le is vannak tudva, ami a negatív oldalt illet, a kedvenceimnél azért még lesz pár :D 

Leiner Laura minden évben vagy a kedvencek vagy a csalódások listáján végzi. Ezúttal ide került, mert véleményem szerint minőségen aluli lett a Bexi sorozat záró része, az Egyszer. Addig húzta  az eredetileg 3 kötetesre tervezett sorozatot a drága írónő, amíg már egyáltalán nem tudott újat mutatni. Ráadásul ez is csöpögött a nyáltól, mert az nyilván kell. Mehh... Molyon csak ennyit írtam a kötetről: Fangirlök ne egyetek meg, de nekem ez full ugyanolyan volt, mint az előző 5 kötet. Szenvedtek, szerelmesek voltak, megint szenvedtek, beütött a krach.


Ha a nyáltól csöpögő könyvekből nem lenne elég, következzék a listám utolsó eleme: Erin Watt tollából a Papír hercegnő. Röhejes, klisés történetnek nevezhető valami, ami ténylegesen csöpög a nyáltól egy kis idő után. Bunkó paraszt főszereplők, akik hiába nézhetnek ki jól attól még a stílusuknak köszönhetően jár nekik a péklapát és apuci szegény árva sztriptízlánya. Leginkább szappanoperának nevezhetnénk, bár engem azok is irritálnak, lehet ez a probléma. Még csak azt se mondanám, hogy gyorsan csúszott, mert annyira szenvedtem az olvasás alatt, hogy kb. 3 fejezetet tudtam egy huzamban elolvasni. Igen, jól tippelitek, hogy ettől a könyvtől hullott ki a maradék hajam idén. Na, ezért ne vegyetek, kezdjetek el könyvet a borítója alapján olvasni! 

Számotokra melyek voltak azok a könyvek, amik hatalmas csalódást okoztak 2017-ben? Volt egyáltalán ilyen könyv? :D

Hamarosan jönnek a toplistások, a nagy favoritok. 
Üdv,


2017. december 28., csütörtök

TERVEK A VIZSGAIDŐSUCKRA (TERVEK #5.)


Hello Molycik!
Újból jelentkezem. Sőt, a héten minden napra van időzítve bejegyzés, szóval keep calm és olvassatok sokat! :) A mai bejegyzés a vizsgaidősuckról fog szólni, amit minden évben kétszer is nagyooon várok, ugyanis ilyenkor olvasom el a legtöbb könyvet, mert egyébként szakirodalommal kéne tömnöm a buksimat. Ehelyett olvasok és zabálok. Legjobb kombó. Pont ezért szoktam minden évben májusban és decemberben elgondolkozni azon, hogy ugyan mit szeretnék majd a vizsgákra tanulás helyett elolvasni. 


Idén tíz könyvet írtam fel a kis listámra, aminek szerintem a fele se fog megvalósulni, de majd meglátjuk. 

Van pár könyv, amit már elkezdtem olvasni vagy nagyon régen vagy pedig nem olyan régen, de közös bennük, hogy nagyon gyorsan be szeretném őket fejezni. Legrégebbi olvasmányom egyértelműen Amie Kaufman és Jay Kristof közöse, az Illuminae. Nagyon hangulatos és érdekes, izgalmas könyv, tele gyönyörű illusztrációkkal, mégis megakadtam vele, ahogy ezt már az előző posztomban is részleteztem. Szerintem ezzel fogom kezdeni a tbr listám csökkentését. 

Még az ősz közepén elkezdtem két könyvet, egyiket se sikerült befejeznem. Az egyik Chris Colfertől A kívánságvarázslat, ami egy middle grade kötet és egész cuki az alapján, amit olvastam belőle. Annyi problémám vele, hogy elég lassúcska egyelőre és nem igazán csúszik. A másik könyv pedig S. Jae-Jonestól a Wintersong vagy magyar címén az Alvilági dal. Netra már olvasta és tetszett neki, így szerintem az én figyelmem is leköti majd, csak egy kis időt kellene szánnom a könyvre. Elég nagyok az elvárásaim a könyvvel szemben, mert egyrészről retelling, másrészről rengetegen dicsérik és érdekel, hogy a Caraval szintjén mozog-e Liesl és a Goblinkirály története vagy pedig az egekig fogom dicsérni. 

Aztán ott van pár projektes könyv, amiket muszáj lesz elolvasnom ugyebár. Ilyen a Mikrofonpróba Rácz-Stefán Tibortól. Fun fact: korábban, körülbelül 2 éve (?) már olvastam a könyvet, még a béta verzióját, nem a véglegeset. Kíváncsi vagyok, hogy Tibi miket változtatott a történeten és januárban 100%, hogy sort kerítek Hannáék történetére. Ha már Tibi és Mikrofonpróba, akkor maradjuk a magyar írós hétnél igen, lesz még egy, mert imádjuk :). Böszörményi Gyulától még semmit nem olvastam. De úgy tényleg semmit, ezért úgy gondoltam a novellás kötetével csapok bele a lecsóba. Kíváncsian várom, hogy a gyönyörű borítón belül mi lakozik. 

Lesz újra filmes-sorozatos hetünk is, mert az is nagy sikernek örvend a csapaton belül is, ahová én Lauren Graham: Gyorsan elhadarom c. könyvével készülök. Imádom a színésznőt és a Szívek szállodájának is megszállott rajongója vagyok, úgyhogy már egy ideje (pontosabban a megjelenés óta) érik, hogy elolvassam a könyvét. Aminek még nagy rajongói vagyunk a filmeken és sorozatokon kívül az Anglia, ahová pedig újra Philip Pullmannal jövök. Imádom a pasit, valami zseniális, ahogyan megalkotja a világait és megírja őket. A borostyán látcsőt már el is kezdtem olvasni, csak be kéne fejeznem, de még nem állok rá készen érzelmileg. Vannak emlékeim jó 10 évvel ezelőttről, hogy mik fognak történni és nem akarom :( Nem, nem, nem. 

Amikor végre elérek arra a szintre, hogy valami nagyon szórakoztatót és könnyedet szeretnék, tuti, hogy Ilona Andrewsék Kate Daniels sorozatának következő kötetéhez fogok nyúlni. Nálam következő a sorban a harmadik kötet, a Magic Strikes, amit most már tényleg sürgősen el kell olvasnom, mert So-So, de leginkább RavenS nem hagy békén addig, amíg a teljes sorozatot le nem tudom :D Ha mindezeket elolvastam volna véletlenül, nagy "unalmamban", akkor még ott van a fangirl time lehetősége Charlie N. Holmberg: The Plastic Magician könyvével, ami A papírmágus trilógia spin-off kötete és a plasztik/műanyag mágia körül forog és tuti, hogy nagyon cuki lesz. Legutolsóként pedig Ashley Poston: Geekerella c. könyvére gondoltam, mert egy igazán könnyed és szórakoztató olvasmánynak tűnik. 

Ti szoktatok vizsgaidőszak kellős közepén a szakirodalmon és a tételeken kívül mást is olvasni? Nemsokára újból jelentkezem a már ígért legjobbakkal és számomra legrosszabbakkal. 
Üdv,


5+1 KÖNYV, AMIT DECEMBERBEN OLVASTAM (WRAP-UP #7.)

Hello Molycik!
Mielőtt az idei év kedvenceire térek, gondoltam hozok egy kis összegzőt a decemberi olvasmányaimról is. Ténylegesen 6 könyvet olvastam el, viszont ezek között volt egy újraolvasás is, ami így megkapta a megtisztelő +1. helyet a kis összegzőmben.

Novemberben a Prológuson többek között volt egy szívemhez nagyon közelálló projekthetünk, amelynek során Philip Pullman munkásságát veséztük ki. Vagyis én csak próbálkoztam és kisegítettem RavenS-t, ugyanis a kis csapatunkban kb. csak mi ketten rajongunk Az Úr sötét anyagai trilógiáért, a többiek vagy nem olvasták vagy nem szerették. Úgyhogy az volt a terv, hogy még a projekthét előtt szépen újraolvasom a teljes trilógiát, amiből annyi valósult meg, hogy sikeresen újráztam az első kötetet. Yaaaay, egy hero vagyok...

Ettől függetlenül nem adtam fel a világmegváltó tervemnek azt a részét, hogy igenis végigolvasom az elejétől kezdve Pullman trilógiáját, hogy végre rátérhessek A Por könyvére. Jelentem száguldok, ugyanis december első olvasmánya A titokzatos kés volt. Anno gyerekként utáltam a második kötetet. Untam és nem értettem miért nem olvashatok izgalmas kalandokról és veszélyes helyzetekről, miért kell szenvednie mindenkinek? Felnőtt fejjel már kicsit másképp láttam a dolgokat és teljesen magával varázsolt a világ, amit Pullman alkotott. Ez a pasi egy zseni. 


Olvasás ideje: 

2017. november 29., 17:11 → 2017. december 8., 18:16

Fülszöveg: 

Lyra az előző kötet végén átlép egy ismeretlen világba. A kísérteties, elhagyatott városban egy fiúval találkozik. Will és Lyra sorsa szorosan összefonódik: közösen kell megszerezniük egy rejtélyes erővel bíró tárgyat: a titokzatos kést. Sokan ölni is képesek lennének azért, hogy megkaparinthassák…

Pullman után egy rövidebb és még szórakoztatóbb olvasás következett. Sarah Andersen képregényének harmadik részét olvashattam el jóval a megjelenés előtt, hála a NetGalley-nek. A Herding Cats hozza az előző két rész színvonalát és ezúttal is könnyesre röhögtem magam. Csak én érzem úgy minden Sarah's Scribbles oldalnál, hogy pontosan rólam és az életemről mintázták a képkockákat?

Olvasás ideje:

2017. december 9., 23:18 → 2017. december 10., 00:09

Fülszöveg:
Sarah's Scribbles, Goodreads Choice Award for 2016: Best Graphic Novels & Comics
„. . . author Sarah Andersen uses hilarious (and adorable) comics to illustrate the very specific growing pains that occur on your way to becoming a mature, put-together grownup. Andersen’s spot-on illustrations also show how to navigate this newfound adulthood once you arrive, since maturity is equally as hard to maintain as it is to find … ” – The Huffington Post
Sarah valiantly struggles with waking up in the morning, being productive, and dealing with social situations. Sarah's Scribbles is the comic strip that follows her life, finding humor in living as an adulting introvert that is at times weird, awkward, and embarrassing.

Sarah's Scribbles után előtört fangirl énem. Már többször is említettem és még fogom is, hogy A papírmágus trilógia nagy szívszerelmem lett idén. Na, pontosan ez az oka annak, hogy nem tudtam kivárni a harmadik rész megjelenését. Tudnom kellet mit össze nem szerencsétlenkedik Ceony és Emery. De úgy azonnal... 
Azóta már megtudtam, imádtam minden pillanatát és ahwwwww. Említettem már, hogy ha egy cuki romantikus fantasyra vágytok, egyedi világgal, akkor olvassatok Papírmágust? :D
Olvasás ideje:
2017. december 9., 22:39 → 2017. december 11., 20:09
Fülszöveg:
Throughout her studies, Ceony Twill has harbored a secret, one she’s kept from even her mentor, Emery Thane. She’s discovered how to practice forms of magic other than her own — an ability long thought impossible.
While all seems set for Ceony to complete her apprenticeship and pass her upcoming final magician’s exam, life quickly becomes complicated. To avoid favoritism, Emery sends her to another paper magician for testing, a Folder who despises Emery and cares even less for his apprentice. To make matters worse, a murderous criminal from Ceony’s past escapes imprisonment. Now she must track the power-hungry convict across England before he can take his revenge. With her life and loved ones hanging in the balance, Ceony must face a criminal who wields the one magic that she does not, and it may prove more powerful than all her skills combined.

A Master magician után olvastam vagy 5 szakirodalmat is, mert why not. Azt kell mondjam nem hiányzott egyik sem a lelkemnek, de túléltem őket valahogy és a ZH-k is sikerültek hála ennek a tudásnak. Gondolhatjátok mennyire szomjaztam a tudás után valami kis könnyed cukiságra. Meg is találtam a purrfect könyvet méghozzá Tom Fletcher tollából a Christmasaurust. Hát ezek után én is kérek egy dínót karácsonyra! Halál cuki volt és szerethető, gyermeki lelkem igazán élvezte minden sorát. A könyvről már értékelést is írtam, itt elolvashatjátok :)
Olvasás ideje:
2017. december 13., 02:33 → 2017. december 18., 11:27
Fülszöveg:
Felejts ​el gyorsan mindent, amit eddig az Északi-sarkról tanultál, és ismerkedj meg: 
– egy Trundli Vili nevű fiúval 
– az apjával, Trundli Gyurival 
– a Mikulással (igen! az igazi Mikulással!) 
– egy Csücsöri nevű manóval 
– Undok Brendával, a legutálatosabb lánnyal az iskolában (vagy talán az egész világon) 
– egy Vadász nevű otromba alakkal és a kutyájával, Vicsorral 
– és egy igazán különleges dinoszaurusszal… 
A Christmasaurus varázslatos mese arról, hogy amit nagyon 
szeretnénk, az nem mindig az, amire igazán vágyunk.

Tom Fletcher 1985-ben született, Londonban. Népszerű énekes, író, YouTube-sztár, vlogger és nem mellesleg két fiú édesapja. 
Egyik kedvenc filmje a Vissza a jövőbe – ezért együttesét Marty McFlyról nevezte el. A zenekar szövegeit nagyrészt Tom írja, és már első lemezükkel bekerültek a Guinness-rekordok Könyvébe mint a legfiatalabb, zenei toplistákat vezető zenekar a Beatles után. 
Első regénye, a Christmasaurus 2017 karácsonyán színdarabként is debütál Londonban, de már rajzfilmsorozat is készül belőle.

Christmasaurus után úgy éreztem eljött az én időm, végre belevetem magam az olvasásba, hiszen van rá három szabad napom. Rögtön neki is kezdtem Ameriie antológiájának, a Because you love to hate me-nek, amit amúgy még szeptemberben kezdtem el, de akkor az első novella teljesen elvette a kedvem az olvasástól, ezért inkább szüneteltettem egy kicsit és, ami 13 történetet tartalmaz a mesék főgonoszairól. Az írókat pedig kedvenc külföldi vloggereink és bloggereink segítették pár támponttal. Ugye mennyire csábító? Azt ígéri, hogy gyere, olvass el, jó leszek. Pont, mint a gonoszok a tündérmesékben. Viszont én becsapva érzem magam, mert a 13 novellából összesen kettő(!!!) volt olyan minőségű, amire azt mondom, hogy megérte megvennem a könyvet. Komolyan, ha nem lett volna Marissa Meyer és Victoria Schwab rövid kis története dühöngve hajítottam volna ki a könyvet az ablakon. 
Olvasás ideje: 
2017. szeptember 20., 15:40 → 2017. december 27., 11:34
Fülszöveg: 
This ​unique YA anthology presents classic and original fairy tales from the villain's point of view. The book's unconventional structure--thirteen of the most influential BookTubers on YouTube join forces (writing-prompt style) with thirteen acclaimed and bestselling authors--gives these mysterious, oft-misunderstood individuals characters a chance to tell their stories, their way.
Like Maleficent or Wicked, these are stories of vengeance, of defiance, of rage. They are stories of pain, of heartbreak, of sorrow. But don't expect a circle of hands. Leave it to the heroes to help the world; villains just want to rule the world. We love to hate them and they hate to be loved, if only because being hated frees them from having to be good.
Contributing authors include bestselling and buzzy names Renée Ahdieh, Soman Chainani, Susan Dennard, Sarah Enni, Marissa Meyer, Cindy Pon, Victoria Schwab, Samantha Shannon, Adam Silvera, Andrew Smith, April Genevieve Tucholke, and Nicola Yoon, with a foreword and a story from anthology editor Ameriie.

A teljes kiábrándulás közepette döntöttem úgy, hogy nekem valami olyan könyv kell, amiről tudom, hogy fantasztikus, mert már olvastam és biztos nem fog csalódást okozni, ami visszaadja az olvasás örömét. Abban a pillanatban, hogy ezt kigondoltam magamban, leborult a polcomról a Harry Potter első kötete. Először csináltam róla vagy 50 fotót a bookstagramunkra, majd nekiálltam és elkezdtem újraolvasni. Még mindig imádom, a kedvem is meghozta újból az olvasáshoz és szavak nincsenek rá, hogy mennyire zseniális a világ és a hangulat, amit Rowling megteremtett. 
Olvasás ideje:
2017. december 25., 16:20 → 2017. december 26., 16:21
Fülszöveg: 
Harry remegő kézzel megfordította a küldeményt. A borítékot lezáró piros viaszpecsétet címer díszítette: oroszlán, sas, borz és kígyó vettek körül egy nagy R betűt.
Harry Potter még csak hallani sem hallott Roxfortról, amikor a Privet Drive 4-es számú ház lábtörlőjére elkezdenek sorban hullani a levelek. A zöld tintával címzett és piros pecséttel lezárt sárgás pergameneket azonban gyorsan elorozza rémes nagynénje és nagybátyja. Harry tizenegyedik születésnapját egy hatalmas, bogárszemű óriás, Rubeus Hagrid zavarja meg, és elképesztő híreket hoz: Harry Potter varázsló, és felvételt nyert a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolába. Ezzel elkezdődik egy hihetetlen kaland!

Ezeket a könyveket olvastam 2017 decemberében. Voltak köztük csalódások és fangirl pillanatok, újraolvasások és új varázslatos világokkal való ismerkedés. Ti miket olvastatok ebben a fagyos hónapban? :)
Üdv, 

2017. december 27., szerda

ÉV VÉGI BOOKTAG (BOOKTAG #14.)

Hello Molycik!
Ma egy booktag szerűséggel jelentkezem, amire Dia9117 hívott ki molyon, az ő válaszait itt megtekinthetitek. Vágjunk is bele.

Milyen könyvet kezdtél el, amit még be kell fejezned?
Hűha. Ide csak egy könyvet írhatok? Mert kapásból 5 vár befejezésre. Amit legrégebb óta olvasok az Amie Kaufman és Jay Kristoff Illuminae c. könyve. Nagyon hangulatos és tetszik is, csak valahogy megakadtam mostanában az olvasással. De, ami késik, nem múlik. Hamarosan úgyis én kerülök ki győztesen! :D

Van úgynevezett őszi könyved, amivel könnyebben átlépsz az év végi időszakba?
Nincs. Mindig azt olvasok, ami épp a kezembe kerül vagy amihez kedvem van. Idén az Üvegmágus volt nagy kedvenc, ami kicsit könnyített az őszből télbe lépés során.

Milyen új megjelenést vársz még?
Idén szerintem már nem lesz olyan új megjelenés, amit várok, de jövő évben rengeteg lesz. Legjobban Victoria Schwab könyveit várom! :)

Mi az a három könyv, amit idén még el szeretnél olvasni?
Haha. 3 könyvet kétlem, hogy elolvasok még idén. Ha mégis akkor valószínűleg ezek lesznek azok: 
- Chris Colfer: A kívánságvarázslat

- Charlie N. Holmberg: The Plastic Magician
- Philip Pullman: A borostyán látcső


Van-e könyv, ami még esélyes az „év könyve” címre?
Van, több is. De ezeket egyelőre ne árulnám el, mert holnaptól jönnek az évzáró bejegyzéseim és ott felsorolom az összeset :)

Elkezdted-e már a jövő évi tervezést?
Igen. Terveim szerint marad a 100 könyv, amit szeretnék elolvasni 2018-ban. Ugyan idén nem jött össze, sőt a csökkentett elvárásokkal is alig sikerült teljesítenem a Goodreads Reading Challeng-em, szóval meglátjuk, hogy sikerülni fog-e ez a merész terv :D


Ki nem hívnék senkit, de ha szeretnétek, akkor vigyétek nyugodtan.
Holnaptól pedig év összegzünk! ;)

Üdv,


2017. december 25., hétfő

TOM FLETCHER: CHRISTMASAURUS - DÍNÓT KÉREK KARÁCSONYRA

Hello Molycik!
Először is nagyon boldog, könyvekben gazdag karácsonyi ünnepeket kívánok minden kedves olvasómnak. Remélem jól tele ettétek magatokat és olvastatok valami igazán mesés történetet. Ha igen, ha nem, engedjétek meg, hogy bemutassam az én varázslatos karácsonyi történetemet, a Christmasaurust! Middle grade rajongók előnyben ;)

Kiadó: Kolibri
Kiadás éve: 2017
Oldalszám: 350
Megrendelem! 
Fülszöveg:
Felejts ​el gyorsan mindent, amit eddig az Északi-sarkról tanultál, és ismerkedj meg: 
– egy Trundli Vili nevű fiúval 
– az apjával, Trundli Gyurival 
– a Mikulással (igen! az igazi Mikulással!) 
– egy Csücsöri nevű manóval 
– Undok Brendával, a legutálatosabb lánnyal az iskolában (vagy talán az egész világon) 
– egy Vadász nevű otromba alakkal és a kutyájával, Vicsorral 
– és egy igazán különleges dinoszaurusszal… 
A Christmasaurus varázslatos mese arról, hogy amit nagyon 
szeretnénk, az nem mindig az, amire igazán vágyunk.

Tom Fletcher 1985-ben született, Londonban. Népszerű énekes, író, YouTube-sztár, vlogger és nem mellesleg két fiú édesapja. 
Egyik kedvenc filmje a Vissza a jövőbe – ezért együttesét Marty McFlyról nevezte el. A zenekar szövegeit nagyrészt Tom írja, és már első lemezükkel bekerültek a Guinness-rekordok Könyvébe mint a legfiatalabb, zenei toplistákat vezető zenekar a Beatles után. 
Első regénye, a Christmasaurus 2017 karácsonyán színdarabként is debütál Londonban, de már rajzfilmsorozat is készül belőle.

"Ott állt előtte egy igazi, hús-vér, lélegző dinoszaurusz! Testét fényes, jeges pikkelyek borították, hatalmas szeme kéken csillogott; ez a dínó úgy nézett ki, mint egy téliesített oroszlán. De tetőtől talpig belegabalyodott a szalagba, a csomagolópapírba, a girlandba és az izzósorba. Kifejezetten hasonlított egy karácsonyfára. Vili közelebb lépett hozzá, és meglátott a dínó hátán egy ajándékkártyát: 
Vilinek a Mikulástól"


Ismerőseim most biztos meglepetten nézhetik a posztom címét, ugyanis nem vagyok nagy rajongója se a télnek, se a karácsonynak, se annak, hogy évszaknak megfelelően olvassak vagy éppenséggel alkalomhoz illően. Karácsonykor sem szoktam téli, ünnepi olvasmányokért nyúlni csak, hogy átérezzem a hangulatot. Persze van pár olyan olvasmányom, amit nagyon néha pont ilyenkor veszek elő (Karácsonyi ének és Stephanie Perkins antológiája), de ez elég ritkán történik meg. Olyan vagyok mint a Grincs. Rosszul vagyok a fahéjtól (szó szerint) és nem szeretem a karácsonyi filmeket sem, magát az ünnepet meg általában nem várom, mert egyetemistaként számomra körülbelül ötödik éve, hogy nem létezik olyan, hogy karácsony, mindig vizsgára kell készülni. Másrészről meg a család 3/4-e külföldön él és nem mindig sikerül hazajönnie, így pedig nem is hangzik olyan varázslatosan az ünnep maga, ráadásul még hideg is van.  
Fogatlan és Christmasaurus is halál cucik :)
Kicsit eltértem a témától, de a lényeg gondolom átjött: nem igazán szoktam karácsonyi történeteket olvasni, pláne nem gyerekkönyveket. Idén ezen a szokásomon változtattam, ugyanis a Kolibri Kiadó jóvoltából megjelent Tom Fletcher irtó cuki könyve a Christmasaurus. Ha éltetek már cuki könyvet, akkor ez az! Elég volt ránéznem, hogy elolvadjak tőle, mint hóember a kandalló mellett. Elég csak megcsodálni a szépséges borítót (igen, coverwhore énem éljenez és fénykorát éli, egyelőre nyerésre áll). Igazán igényes kiadványt tarthat a kezében az, aki megszerzi ezt a könyvet, ugyanis kemény kötéses könyvről van szó, mellé pedig metál fényű a gerince, amitől nekem a szavam is elállt. Belül is szépséges a könyv, tele van illusztrációkkal, mesés képekkel, hogy még színesebb legyen a könyv és még jobban vonzza a gyermek tekinteteket. Az pedig csak pluszpont, hogy még könyvjelző is van benne.
A történet főszereplője Trundli Vili, aki egy kicsit túlságosan is rajong a dinókért, de pont ettől lesz hű a karaktere, gyermeki odaadással rajong értük. Van számos dínós pizsamája, játéka, könyve és kicsiny szobája falát is ilyen poszterek színesítik. Sok más öröme szegénynek nincs is, hiszen mióta megjelent az új lány az iskolában kiközösítették és nem tud senkivel barátkozni. Csak az apukájára számíthat mindenben, hiszen anyukája még kiskorában meghalt, akkor került Vili is kerekesszékbe. Mióta Undok Brenda megjelent az iskolában és Vili életében, azóta a kisfiú egyre magányosabb lett és igazán csak egy valamire vágyott: egy igazi dínóra, aki a barátja lehet. Karácsonykor pedig csodák történhetnek, így esik meg, hogy Trundli Vili álma valóra válik és egy új barátra lel Christmasaurus személyében.
A maga módján minden szereplő szerethető, de a legnagyobb kedvenceim természetesen Vili és Christmasaurus lettek. Vili története igazán megható, gyönyörű és kezdetben kicsit szomorkás a hangulatom. Szó esik a kiközösítésről és az iskolai bántalmazásról is méghozzá igen könnyen befogadható, nem tolakodó formában, miközben az író, Tom Flecther azt az üzenetet próbálja meg közvetíteni számunkra, hogy fogadjuk el a másikat minden hibájával együtt, ne pedig kiközösítsük, megvessük a másságai miatt. Az egyik kedvenc mondatom pedig az álmok fontosságára hívja fel a figyelmet és arra, hogy hinni kell:
– Ha soha nem láttam valamit, akkor honnan tudjam, hogy létezik?
– De hiszen ez pont fordítva van! – mosolygott Trundli bácsi. – Először hinni kell benne. Aki nem hisz semmiben, az soha nem is fog látni semmit. Aki hisz, az lát.
Az egyetlen dolog, ami engem kicsit zavart a könyvben az az volt, hogy folyamatosan a következő mondattal találtam magam szemben: "(...) ez egy könyv, és a könyvek nem hazudnak." Na igen, a könyvek nem hazudnak, amit mi felnőttek nem hiszünk el, viszont ez egy gyerek könyv és voltak azért elég vicces dolgok a történetben, amit nem a legjobb, ha jónak és igaznak könyvel el a gyerekünk. 
Ettől eltekintve én nagyon élveztem minden percét a könyvnek, amit először nem gondoltam volna. Azt már tudjátok, hogy 25 éves, elméletileg felnőtt nő létemre is imádom a middle grade irodalmat és teljesen el tud varázsolni, de a Christmasaurus esetében voltak kétségeim olvasás előtt, amik végül alaptalannak bizonyultak, mert konkrétan egy oda-vissza buszút alatt elolvastam a történetet. 
– De hiszen a gyerekek nem varázslatosak. Én is gyerek vagyok, és én egyáltalán nem vagyok varázslatos!
(…)
– Ó, dehogynem! Varázslatos vagy, bizony! Csak még nem tudod! Elképesztő világokat tudsz létrehozni a képzeleteddel, amelyek valójában nem is léteznek. Márpedig ez varázslat.Te csak a jót látod az emberekben, csak a jót látod a világban, az életben. Ez is varázslat. Te megérted, milyen fontos a bolondozás, milyen fontos a vidámság, a nevetés és a játék, amit a felnőttek már régen elfelejtettek. Ez is varázslat. Mégis elsősorban azért vagy varázslatos, mert hinni tudsz a lehetetlenben, kételkedés nélkül. Anélkül, hogy bizonyítékokat követelnél. Anélkül, hogy egy pillanatra meginognál. Ez is varázslat.
Teljes szívből ajánlom mindenkinek Trundli Vili és Christmasaurus kalandját. Karácsonykor és környékén igazi színfoltja lehet az estének és garantáltan nem csak a gyerek fogja imádni ezt a szívet melengető, kedves kis történetet.

Nem kaphatnék én is egy Christmasaurust karácsonyra?

Értékelés: 4/5*
Kedvenc szereplő: Vili és Christmasaurus
Kedvenc rész: Christmasaurus és Dini jelenetei :D Nagyon cuci volt mindegyik :D

Az értékelés a Prológus karácsonyi projektjének keretében született meg. Részleteket a FB oldalunkon találtok! :)
Üdv,





designed by Charming Templates