2017. december 10., vasárnap

CHARLIE N. HOLMBERG: AZ ÜVEGMÁGUS (A PAPÍRMÁGUS TRILÓGIA #2.)

Hello Molycik!
Értetlenül állok a mai értékelés alanyának alacsony molyos százaléka mellett. Avagy olvassatok Papír- és Üvegmágust!
Fülszöveg:
Kiadó: GABO
Kiadás éve: 2017
Oldalszám: 232
Megrendelem


Ceony Twill folytatja papírmágusi tanulmányait, ám tanárával, Emery Thane-nel nem tud olyan könnyen dűlőre jutni, mint a tananyaggal. Amikor ő és Thane macska-egér játékba keverednek egy bosszúszomjas varázslóval, Ceonynak el kell döntenie: hagyja, hogy mások megvédjék, vagy ő próbálja megóvni a szeretteit a fenyegetéstől. 



Eközben pedig olyan titok birtokába jut, amely az egész mágikus világot kifordíthatja a sarkából, és csak rajta áll, hogy képes-e megakadályozni, hogy ez a veszedelmes tudás rossz kezekbe kerüljön. 


A papírmágus folytatása még magasabbra emeli a téteket, és egyaránt elbűvöli majd a fiatal és idősebb olvasókat is.





Az értékelés spoilert tartalmazhat az első részre!


Annyira örülök, hogy végre megjelent A papírmágus folytatása magyarul, hogy azt el sem tudom mondani. Volt egy kisebb csúszás a magyar megjelenésben és már kezdtem azt hinni, hogy bizony angolul kell elolvasnom, amivel semmi gond nem lett volna, de azokat a könyveket, amelyeket magyarul kezdek el olvasni, szeretem úgy is folytatni.



Forrás: Pinterest
Kezdem a szokásossal: a borítóval. Gyönyörűséges lett és annyira örülök neki, hogy a kiadó nem tartotta meg anno az eredetit. Már A papírmágus külsejébe is szerelmes voltam és úgy néz ki, hogy egy hosszútávú kapcsolat van születőben, mert Az üvegmágus borítója is csodálatosra sikerült. És, ha ez nem lenne elég meggyőző: UTÁLOM A ZÖLD SZÍNT. Nagyon utálom, és mindent, ami zöld színű, így általában az ebben az árnyalatban pompázó könyveknek is kisebb lelkesedéssel ugrom neki, de Az üvegmágus szépséges.

A történet ott folytatódik, ahol az első abbamaradt. Ceony szorgalmasan tanul Emerytől és éli a lassacskán már megszokott életét, mint Papírmágus tanonc. Közben pedig igyekszik nem tudomást venni érzéseiről egy bizonyos papírmágus iránt, amire Aviosky mágus folyamatosan emlékezteti is a történet során. Az események gyorsan beindulnak, amikor egy papírgyárba tett látogatás során bekövetkezik a nagy bumm, és felrobban a hely, majd még titokzatosabb és gyanúsabb dolgok történnek Ceony körül.


Nem tudom pontosan mikor történt, de teljesen beleszerettem ebbe a trilógiába. Az üvegmágus még nagyobb szerelmem lett, mint a kezdő kötet és végig fangörcsöltem az egészet. Szegény környezetem agyára mehettem a folyamatos áradozásommal, de édes Istenem olyan aranyos és cuki ez a könyv! Mellé pedig varázslatos és szórakoztató. Hát, kell ennél több? Nem tudom ki, hogy van vele, de számomra sokkal izgalmasabb és pörgősebb volt ez a rész, és említettem már, hogy mennyire cuki volt Emery és Ceony? Már az első oldaltól éreztem a szikrát és a varázslatot, ami az egész könyvet áthatja.

"– Így vagy úgy, de majdcsak elsimulnak a dolgok. Mindig így történik."
A szereplők elviszik a hátukon az egész könyvet. Tökéletes a kémia közöttük és egyszerűen imádom őket. Csak bízni merek abban, hogy oda tart a dolog közöttük, ahová én szeretném, mert ahwww. Két szerencsétlen cukorbogyó. Akik nem mellesleg mennek a saját fejük után, nem törődve semmivel és utána meg csodálkoznak, hogy jé már megint világvége hangulat van és felrobbannak a dolgok körülöttük, mint ma reggel a konyhánkban a kávéfőző. 

Ceonyt nagyon bírom, de azért néha kicsit idegesített. Persze elnéztem neki, mert végülis jót akart, de ha kicsit kevésbé lenne makacs, lehet megkímélte volna magukat pár élet-halál helyzettől. Na meg, ha legalább egyszer szót fogadna a tanárainak és nem a saját feje után menne és nem csinálna butaságokat, na az is szuper lenne. Emery meg... Aki azal állít elém, hogy nem szereti, azzal valószínűleg soha nem lehetünk barátok, mert a totális fangörcs kiváltója nálam Emery Thane. 


A világfelépítés engem teljesen elbűvölt. Egyre többet közöl Holmberg és egyre kifejlettebb az egész világ. A varázslat különböző formái szépen kivannak gondolva, nagyon tetszik ez a Roxforthoz hasonló megvalósítás. Legalábbis nekem ez ugrott be róla. Kicsit olyan, amikor matériát választasz magadnak, mintha a Teszlek Süvegre lennél bízva és csak kivételes esetekben nincs választásod a saját sorsod felől. Mint például Ceony esetében, aki kiváló eredményeivel azt érte el, hogy végül papírmágusnak kell tanulnia. Az pedig, hogy elméletileg csak egy-egy elemnek lehetnének a mesterei külön tetszik, ad egy kis nehezítést a karaktereknek. Sokkal izgalmasabb így, mintha több elemet is birtokolhatnának egyszerre és úgy lennének szuper erősek.


A papírmágusban imádtam a csavart, hogy Emery szívét kell Ceonynak bejárnia ahhoz, hogy megmentse a mágus életét és, hogy legyen esélye legyőzni Lirát. Az üvegmágusban semmi ilyen nem volt, mégis kicsit komplexebbnek éreztem és jobban kidolgozottnak. A karakter- és a világfejlődés elvitte a hátán a történetet. Izgalom is volt bőven, egy pillanatra sem unatkoztam. Ami még szintén nagyon tetszett az a történet végén lévő váltott szemszög. Kellett, imádtam és akarok még! Egy olyan kellemes meglepetés volt ez, amire egyáltalán nem számítottam.

"– Úgy határoztam, a mai nap első leckéje az lesz, hogy megtanítalak kártyán csalni – jelentette be. 

Ceony elejtette az ollót.
– Tudtam, hogy csalsz! 
– Okos, de nem elég okos – vágott vissza a papírmágus, mutatóujjával megveregetve saját halántékát. – Hacsak meg nem tudod mondani, hogyan csaltam."

Véleményem szerint Az üvegmágus egy nagyon erős folytatása lett A papírmágusnak. Egyáltalán nem tapasztaltam a második kötet szindrómát. Egyetlen problémám a rövidségével volt, mert 232 oldal az semmi. Még így, hogy kedvem olvasni annyi, mint sertésnek vágóhídra menni, imádtam az egészet! Egyszerű és nagyszerű, ebben rejlik a titka. Aki valami hiper-szuper bonyolult, fullosan kidolgozott fantasy világra vágyik, ami annyira komplex és átláthatatlan, hogy bele kötni sem lehet, az rossz helyen kapirgál. A papírmágus trilógia nagyszerűsége abban rejlik, hogy egyszerű és érthető, könnyed és szórakoztató. Teljes kikapcs egy fáradt nap végén. 

Részemről nagyon várós a záró kötet és a spin-off is, amit még most ír az írónő. Alig várom, hogy megtudjam, hogy alakul Emery és Ceony kapcsolata és, hogyan birkózik meg Ceony a gyásszal, illetve a könyv végi felfedezésével.

"Mától kezdve az lehet, ami csak lenni akar."

Értékelés: 5/5*
Kedvenc szereplő: Ceony és Emery
Kedvenc rész: minden Ceony-Emery közös jelenet :D

Üdv,









Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése