Hello Molycik!
Múlt héten kezdtünk el foglalkozni Prológuson a Királyok vesztével, ma pedig befejezzük. Még biztosan várható egy exkluzív interjú Jenn Lyons írónővel, de értékelések tekintetében már csak mi maradtunk Cersei drágával.
 |
| Kiadó: Agave Könyvek Kiadás éve: 2019 Oldalszám: 720 Megrendelem! Örök hálám a könyvért az Agave Könyveknek! |
Fülszöveg:
Nincs mit tenni, ha hív a végzet…
Egy dalnok inasaként Kihrin legendás tettek meséin nőtt fel. Közben tolvajként azért küzd, hogy elég pénzt gyűjtsön, és kijusson a Főváros nyomornegyedéből. Egyszer azonban rossz házat foszt ki, felfigyel rá egy démon, és az élete gyökeresen megváltozik.
Kihrin szorult helyzete magára vonja az egyik uralkodóház figyelmét, akik azt állítják, hogy ő a züllött hercegük rég elveszett fia, és maguk közé fogadják. Az ifjú, akinek az élete ezzel korántsem vesz örömteli fordulatot, belekeveredik új családja kegyetlen törekvéseinek hálójába, és hamar rájön, hogy rég elveszett hercegnek lenni egyáltalán nem olyan, mint a mesékben.
A helyzet csak tovább romlik, amikor Kihrin megszökik kincsekkel teli börtönéből. Megtudja ugyanis, hogy ő áll egy ősi, rettenetes jóslat középpontjában, és az istenektől a démonokig, a sárkányoktól a mágusokig minden oldal a saját céljai érdekében akarja felhasználni őt. Kihrin kénytelen szembesülni azzal, hogy a gyerekkorában hallott régi mesék elég sok mindenről hazudtak. Főképp arról, hogy a történet végén mindig a hős győzedelmeskedik.
De Kihrin talán nem is hős, hiszen nem az a végzete, hogy megmentse a világot. Hanem az, hogy elpusztítsa.
Nos, elég ránézni a kötetre és a hozzám hasonló, borítómániás egyének azonnal indulnak a könyvesboltba, ebben biztos vagyok. Egyedüli visszatartó erő az a laza 720 oldal lehet, amit nyújt nekünk a könyv. Azonban nem szabad tőle megijedni, mert azt kell mondjam, zseniális volt a történet!
Már maga az alapötlet felcsigázott, hiszen kapunk egy könyvet a könyvön belül. Thurvishar D’Lorus az uralkodó tájékoztatására megírja könyv formátumban, hogy mi is vezetett a főváros felégetéséhez. Ugye, milyen izgalmasnak tűnik már a felvetés is? Hát még, ha elárulom azt is, hogy két nézőpontot is kapunk rögtön, amikor Karom feldobja ötletként, hogy egy varázs kavics segítségével mesélje el nekünk, tudatlanoknak Kihrin, hogy hogyan is került rácsok mögé. Ez azonban túl egyszerű lenne, merthogy a fiú nem teljesen a sztori elején kezdi, legalábbis Karom nem így gondolja. Ezért Kihrin és Karom szemén keresztül is igazán pontos információkat tudunk meg arról, hogy minek lett a következménye az, hogy:
1. a főváros leégett,
2. Kihrin egy csinos cellában, rácsok mögött találta magát.
Többet nem is árulnék el arról, hogy mi történik a könyvben, mert higgyétek el nekem, nem akarjátok, hogy véletlenül elspoilerezzek bármilyen apró kis részletet. Jobb az, ha olvasás közben áll össze, hogy mi a franc is folyik a quuri birodalomban.
Többet nem is árulnék el arról, hogy mi történik a könyvben, mert higgyétek el nekem, nem akarjátok, hogy véletlenül elspoilerezzek bármilyen apró kis részletet. Jobb az, ha olvasás közben áll össze, hogy mi a franc is folyik a quuri birodalomban.
Tehát kapunk egy brutálisan összetett, sokszor kuszának tűnő, ugyanakkor rendkívül érdekes történetet, amiben még sárkányok is vannak. Meg persze más lények is, hiszen Karom maga egy démon, és akkor a vanékról még nem is esett szó. Tényleg hihetetlenül komplex a cselekmény, viszont kezdetekben pont ez volt a zavaró része a Királyok vesztének, kiegészülve a lábjegyzetekkel. Ugyanis Thurvisar úgy gondolta, hogy nagyon szuper lenne, ha a két szereplő által elmesélteket kiegészíteni lábjegyzetekkel, hogy az uralkodó pontos információkat kapjon és teljesen átlássa a történteket.
"A sárkány hangja hangosan visszhangzott, ám mégsem állatiasan.– Adjátok ide, és én megmentem a hajótokat.– Jó, de megígéred, hogy minden nap megetetsz, meg sok figyelmet meg törődést kapok tőled? – motyogtam.– Kedvel téged. Ez jó – jegyezte meg Teraeth."
Ami még kicsit zavarosnak tűnt számomra, és sokszor el is vesztettem a fonalat, azok a a családi szálak voltak, hogy ki kicsoda. Ugyan a könyv végén van egy családfa és egy szójegyzet mellékelve, de inkább csak a sztori elolvasása után tudom a megnézését ajánlani. Sikeresen elspoilereztem magamnak, hogy ki az az uralkodó, akinek íródott a könyv, amikor egyetlen egyszer hátra lapoztam, hogy csekkoljam, hogyan is kell Tyentso nevét kiejteni. Szóval jobb lett volna a teljes tudatlanság ez esetben.
"– Huh, jó büdös, mi?
– Látsz a cellámban fürdőkádat? – csattant fel Kihrin.
– Felajánlottam, hogy végignyalogatom a testét, de nem tetszett neki – panaszolta Karom."A világfelépítés és a mellékszereplők is nagyon jól meg voltak írva. Konkrétan sosem unatkoztam olvasás közben. Ha épp nem akartak kinyírni valakit, akkor egy kis infót csöpögtetett az írónő a quuri birodalomról és működéséről, a történelméről és a benne élő lényekről. Még a politikához kapcsolódó részeket is élveztem, pedig ha valami, akkor a politika sosem kötött le. Tele van intrikával és kavarással a cselekmény, ami lenyűgözött, mindezek mellett pedig még szórakoztató is volt. Kihrin, Tyentso, Doc és Taraeth párbeszédeit kifejezetten élveztem, mindig sikerült megmosolyogtatniuk. Még a legkomolyabb és véresebb helyzetben is szórakoztató tudott maradni számomra a könyv.
"– Ugye tudod, hogy ostobaságot művelsz? A vállam fölött hátranéztem Teraethre.– Ugye tudod, hogy senki sem kérdezte a véleményedet?"
Kezdésnek szerintem remek volt a Királyok veszte, kíváncsian várom mit tartogat még számomra a trilógia másik két része. Bár, őszintén megvallom a kezdetekben úgy éreztem magam, mint egy diszlexiás ADHD-s gyerek, aki nemhogy a neveket nem tudja megjegyezni, még a történetet sem. Viszont idővel összeálltak a szálak, szóval ha most olvasod és kicsit el vagy szomorodva vagy bosszant, hogy nem érted mi történik: ne add fel! Ha pedig még nem olvasod, de szeretnéd, és odavagy a sárkányokért, a mágikus, különleges lényekért, a bravúrosan megírt, összetett fantasy-ért, akkor a Királyok veszte a Te könyved lesz. Aki pedig szimplán valami újat szeretne olvasni, amit korábban még nem tapasztalt, az is nyugodtan ragadja kézhez, hiszen biztos vagyok benne, hogy Jenn Lyons nem fog neki csalódást okozni!
Értékelés: 4,5/5*
Kedvenc rész: Kihrin és Tyentso közös jeleneteit mindig nagyon szerettem
Kedvenc karakter(ek): Tyentso, Kihrin, Doc
Tetszettek az idézetek és még többet olvasnál, mielőtt ténylegesen úgy döntesz, hogy beszerzed-e a könyvet? Zhatria összegyűjtötte a kedvenceit itt, és az Agave Könyvek oldalán beleolvasó is található, amely alapján könnyebb a végső döntés.
Az írónőről is megtudhattok pár érdekes információt, ha elolvassátok az öt érdekességet, amit összegyűjtöttünk róla, vagy pedig az írói profiljának a megtekintésével. Ha pedig már olvastad a könyvet és nem, hogyan is érzel olvasás után, ajánlom a képregényünket, ami elég jól összefoglalja fejezetekre lebontva, hogy milyen élményt ad a könyv.
Értékelés: 4,5/5*
Kedvenc rész: Kihrin és Tyentso közös jeleneteit mindig nagyon szerettem
Kedvenc karakter(ek): Tyentso, Kihrin, Doc
Tetszettek az idézetek és még többet olvasnál, mielőtt ténylegesen úgy döntesz, hogy beszerzed-e a könyvet? Zhatria összegyűjtötte a kedvenceit itt, és az Agave Könyvek oldalán beleolvasó is található, amely alapján könnyebb a végső döntés.
Az írónőről is megtudhattok pár érdekes információt, ha elolvassátok az öt érdekességet, amit összegyűjtöttünk róla, vagy pedig az írói profiljának a megtekintésével. Ha pedig már olvastad a könyvet és nem, hogyan is érzel olvasás után, ajánlom a képregényünket, ami elég jól összefoglalja fejezetekre lebontva, hogy milyen élményt ad a könyv.
Üdv,
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése