ÁPRILISI WRAP-UP (WRAP-UP #3.)

Sziasztok!
Tudom április már rég a múlté, de még csak most sikerült úgy gép elé ülnöm, hogy legyen annyi időm, hogy ezt a bejegyzést is megírjam végre. Ahhoz képest, hogy alig volt időm bármire is, elég sok könyvet elolvastam áprilisban. Éljenek a napi 2x2 órás buszozgatások! :D

A hónapot J. Lynn: Wait for you - Várok rád c. könyvével kezdtem, ami kikapcsolódásnak tökéletes volt, és a blogon is írtam róla. 4/5* A blogbejegyzést itt találjátok.
J. Lynn könyve után, egy már nagyon vágyott könyvet olvastam el, ez volt Marissa Meyertől a Scarlet. Az írónőtől már a Cindert is imádtam, így amikor a kezembe került a Scarlet, nem is haboztam sokáig, egyből elkezdtem. Szerencsére nem csalódtam a folytatásban sem, végig izgalmas volt, és nagyon szépen egybefolytak a szálak a végére. Scarlet engem picit idegesített, de a kapitányt és farkast is nagyon bírtam. Kai-ből egy picit többet is elviseltem volna ;)

A Scarlet után három könyvet is elolvastam, mindháromban csalódtam. A legnagyobb csalódás számomra Federico Moccia: A felhők fölött 3 méterrel volt. Hiába volt ugyanaz, mint a film, engem nem győzött meg. A film rendezőjének azért jár a pacsi, nagyon jól megoldotta. Cora Carmack Szerepváltása sem hozta azt a színvonalat, amit már megszoktam az írónőtől. Kelsey és Hunt csak szenvedtek, játszadoztak egymással, ami az elején még egészen érdekes volt, de a végére én meguntam. Annak azért örültem, hogy Bliss is feltűnt egy-két telefon/e-mail erejéig. A harmadik könyv, amiben csalódnom kellett az Kody Keplingertől volt a Duff. Először a filmet láttam, aztán olvastam el a könyvet, és ezt nem bánom. A film szerintem sokkal élvezhetőbb, és Robbie Amell is kellemes látvány volt :D

Ez a három könyv kicsit elvette a kedvem az olvasástól, de ezt gyorsan kiküszöböltem azzal, hogy levettem a polcomról Sarah J. Maas: Heir of Fire c. könyvét, ami az Üvegtrón sorozat 3. kötete. Az elején a HoF is elég nyögvenyelősen indult, szenvedett mindenki, de aztán összeszedték magukat. Még mindig a könyv hatása alatt állnék, ha nem olvastam volna az ACOTAR-t. Körülbelül a felétől pörörgtek a szálak, mindig történt valami, amin csodálkozhattam, vagy szitkozódhattam. Chaol drágámban kicsit csalódtam, de azért a végére sikerült összeszednie magát. Imádtam, amikor Dorian beolvasott neki, már ideje volt. Az új szereplőket is nagyon megkedveltem, Rowan nagyon nagy kedvencem lett. A királyt pedig még mindig utálom. Talán jobban, mint eddig.

A HoF után nehezemre esett bármit is olvasni, amiben nem volt benne Chaol vagy Dorian, ezért a Semmi mellett döntöttem Janne Tellertől. Megtudtam, hogy semminek nincs értelme. Semminek. Semminek. Semminek.

Még március végén Dóri kölcsönadott nekem két könyvet. Egyik a Wait for you volt, a másik pedig Cassandra Claretől a Csontváros. Igen, én egészen 2015 április 17-ig nem olvastam a Csontvárost. Tudom, hogy rengetegen szeretik, imádják. Én is szerethettem volna, ha nem a filmet látom először. Igen, tudom, hogy hatalmas hiba volt a filmmel kezdeni, de ez így jött össze anno :D Sok újdonságot nem tartogatott számomra a könyv, de kikapcsolódásnak tökéletes volt. Azért a folytatásnak is megadom az esélyt, azt mondjuk nem tudom, hogy mikor kerül sorra, de biztos vagyok benne, hogy folytatni fogom a sorozatot.

Ha április, akkor Glamour-napok. Ha Glamour-napok, akkor irány az összes olyan könyvesboltba, ahová van kupon. Három könyvet vettem a kupon napokon, és gyorsan el is olvastam őket. Jennifer A. Nielsen: The False Prince - Hamis hercegét egyszerűen imádtam, azonnal kedvencem lett, és ha tehettem volna, akkor rohantam volna a könyvesboltba, hogy beszerezzem a folytatást. De erre csak a Könyvfeszten került sor, így a Runaway Kinget csak egy héttel később tudtam elolvasni. Viszont azt is imádtam, szóval teljesen megérte várnom rá. Jaron/Sage nagyon energetikus főszereplő, szerethető és vicces. Pont, mint a könyv.
A másik két könyv, amit Glamour-napokon szereztem be az Cassandra Clare-Holly Black párosától az Iron Trial, azaz Vaspróba és Kresley Cole-tól a Poison Princess - Méreghercegnő. Míg az Iron trialt szrettem, és élveztem, addig a Poison Princess engem untatott, és lassan indult be. az agyamra ment Evie a folyamatos nyafogásával, és azzal, hogy leírta, hogy ki mit viselt. Jackson meg egy bunkó paraszt. That's all. Egyáltalán nem tudom, hogy folytatom-e valaha a sorozatot. Ha igen, az csakis annak az utolsó 50-80 oldalnak köszönhető, ahol történt is valami izgalmas.

Az utolsó könyv, amit még áprilisban olvastam el Laurie Halse Anderson Jégviráglányok című könyve volt. Ez egy komoly témával foglalkozó könyv, amit gyorsan el lehet olvasni, de szerintem rosszul lett megírva. Néhol nem értettem miről van szó, és a szereplők is idegesítettek. A borítója gyönyörű, de a sztoriról ez már nem mondható el :(


Szerintem egész jó könyveket választottam áprilisban, és annak ellenére, hogy volt pár könyv, amiben csalódtam, nem bántam meg, hogy elolvastam őket. Néha egy-egy gyengébb könyvecskére is szükség van, hogy utána olyat olvashassunk, amit évekkel később is imádni fogunk. 

Zsebi ;)