 |
| Kiadó: Könyvmolyképző Kiadás éve: 2016 Oldalszám: 552 Megrendelem A recenziós példányt köszönöm szépen a Könyvmolyképző Kiadónak! |
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Európát szíven találta a két évtizedes migrációs hullám.
A kontinens bezárkózott
Sötét korszak köszöntött ránk. A kontinens déli- és keleti határát hat méter magas építmény, a Fal szegélyezi. Kétszáz méterenként őrtornyok állnak géppuskákkal, mesterlövészekkel.
Tűzparancs van érvényben.
Ezrek halnak meg, mert megkísérlik átmászni vagy áttörni a falat.
A kontinenshez tartozó szigetvilágot fel kellett adni. Szicília, Kréta, Ciprus, Málta – mind elvesztek. Földjükön anarchia tombol, nincs jog, nincs rend, csak forrongó, reményvesztett embertömeg.
Radnai Margit az Európai Bevándorlási Hivatal tapasztalt ügynöke ebben a világban próbálja megvédeni azt, ami számára igazán fontos. A saját elveiért áll ki, akárcsak a többiek: a budapesti egyetem fiatal, radikális elveket való tanára, a New York-i könnyelmű oknyomozó újságírónő, és a világszerte körözött, hidegvérű muszlim terrorista.
Négyük élete egyre gyorsuló pályán tart egymás és talán a katasztrófa felé.
Min múlik, hol arat a halál?
Réti László izgalmas akcióregénye a nem is oly távoli, sötét jövőbe visz minket.
A szerző volt rendőrnyomozó, minden szava hiteles, amikor arról ír, ami vérre megy.
A Célpont Párizsban című thrillerében egyszer már megjósolta a szörnyű jövőt.
Vajon most is igaza lesz?
Be kell vallanom valamit: ez az első könyvem, amit Réti Lászlótól olvastam. Korábban hallottam már róla, a könyveiről, sőt még 2015 decemberében egy könyvbemutatóján is jártam, mégsem olvastam tőle semmit egészen eddig. Ami egy elég nagy hiba, mert, ha a többi könyve is hasonlóan jó, mint a Falak mögött, akkor van mit bepótolnom. Ezután már a féltégla méret sem fog eltántorítani.
Réti László egy igazán elgondolkodtató, rémisztő és ugyanakkor hihető, elképzelhető jövőképet tár fel az olvasó előtt. Egy víziót, hogy mi vár Magyarországra a jövőben. Mik lesznek vagy inkább mik lehetnek a lehetséges következményei a politikai vezetők jelenlegi döntéseinek egy jó húsz év múlva.
A történet négy szereplő köré épül fel, minden oldalát megismerjük, minden apró kis részletét látjuk a folyamatnak ennek köszönhetően, amitől az elején eléggé féltem, mert azért szépen el lehetett volna rontani ezen a téren az egész könyvet, de szerencsére ezúttal nem ez történt. Minden szereplő szemszöge érdekes volt, végig fenntartották a figyelmemet, nem vált unalmassá senki cselekményszála sem.
Azt nem állítom, hogy lett kedvenc szereplőm, de ha valakit ki kéne emelnem az Malki Zakariás lenne, a fiatal egyetemista tanár aki nem mellesleg szeretett egyetememen, az ELTE-n tanít. Mondanom sem kell egyből közelebbinek éreztem a viszonyom a könyvvel, pláne úgy, hogy a vizsgaidőszak kellős közepén olvastam, büntetőjog vizsgára készülve (igazából tanulás címszóval, ráadásul a vizsgáztató tanárom vezetékneve is Ambrus, pont mint a könyv egyik mellékszereplőjének). Szimpatikus volt, bár ha nála kéne végigcsinálnom egy kurzust tuti utálnám. Egy karakán személy, nem fél kiállni a saját véleménye mellett, aki gondolkodásra sarkallja a fiatalságot, elszánt és mindennél jobban szereti a fiát.
Azt nem állítom, hogy lett kedvenc szereplőm, de ha valakit ki kéne emelnem az Malki Zakariás lenne, a fiatal egyetemista tanár aki nem mellesleg szeretett egyetememen, az ELTE-n tanít. Mondanom sem kell egyből közelebbinek éreztem a viszonyom a könyvvel, pláne úgy, hogy a vizsgaidőszak kellős közepén olvastam, büntetőjog vizsgára készülve (igazából tanulás címszóval, ráadásul a vizsgáztató tanárom vezetékneve is Ambrus, pont mint a könyv egyik mellékszereplőjének). Szimpatikus volt, bár ha nála kéne végigcsinálnom egy kurzust tuti utálnám. Egy karakán személy, nem fél kiállni a saját véleménye mellett, aki gondolkodásra sarkallja a fiatalságot, elszánt és mindennél jobban szereti a fiát.
A másik három főszereplő - Radnai Margit őrnagy, Sheila Ward és Mukhtar - szintén egyedi, és érdekes volt az ő száluk is, de számomra mégis Malki része tetszett a legjobban. Sheila egy kicsit nagyon idegesítő volt. Egy elkényeztetett khm...bitchnek találtam, de kifejezetten jól állta a megpróbáltatásokat. Brutális volt olvasni mindazt, amin végigment. Radnai Margitnál az Eszterkés szálat kicsit megkönnyeztem, elég érzékeny lelkű vagyok, mellé meg vizuális típus. Hát, azt nem mondanám, hogy könnyen és jó érzéssel aludtam el hajnal 1-3 környékén, amikor úgy döntöttem, hogy aznapra annyi volt az olvasásból. Mukhtar részeinél pedig szó szerint semmi nem tetszett. Nem tudtam őt szeretni, nyilván nem is volt cél, hogy megszeresse őt az olvasó, de én kb. frászt kaptam tőle meg a kapcsolatától is azzal a bizonyos személlyel. Mehh.
Úgy összességében nagyon szerettem a könyvet, sosem gondoltam volna, hogy a hajnali, már-már kora reggeli órákban arról fogok RavenS-szel beszélgetni, hogy mennyire sötét jövő vár ránk, és hogy lehet, hogy pontosan megjósolta az elkövetkezendőket Réti.
A Falak mögött egy feledhetetlen, izgalmakkal teli és elgondolkodtató könyv, egy igazi remekmű. Legszívesebben mindenki kezébe belenyomnám, hogy itt van olvasd, és igazából már el is kezdtem megtenni, már egyik csoporttársamnál van, olvasásra várva. Örülök, hogy olvashattam a könyvet, köszönöm a Könyvmolyképző Kiadónak a lehetőséget!
Mára ennyi voltam.
üdv,
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése