Fülszöveg:
Amy Soleil élete nem egyszerű.
Nem elég a kamaszkor nehézségeivel vívott, nyomasztó állóháború, az is megkeseríti életét, hogy szinte évente új városba költöznek, új iskolákban kell bizonyítania.
Viszont azzal, hogy nem elég talpraesett, senki sem vádolhatja: amikor valami titokkal vagy rejtéllyel találkozik, azonnal fejest veti magát a megfejtésébe.
Moonshadow viszont, ahol idén kikötöttek, igazán különleges hely: az iskola ódon kastélyra emlékeztet, szinte mindig fenyegető köd gomolyog csipkés tornyai között, a portás kardot visel, az igazgató leginkább egy hatalmas, fekete pókra emlékeztet, eltűnik egy közkedvelt tanár… Sőt, még Amy szülei és nővére is máshogy emlékszik a múltra, mint ahogy az megtörtént, furcsa, sosem volt eseményekről és ismeretlen helyekről beszélnek. De legnagyobb örömére a lány hamar egy zenekar dobfelszerelése mögött találja magát, és végre bandájával a vágyott hírnév közelébe jut.
Amikor ijesztő, kék köpenybe burkolózó emberek kezdenek ólálkodni az iskola körül, akiknek valahogyan minden titokhoz közük van, Amy pedig rálel saját magára egy közösségi oldalon, újdonsült barátaival kockázatos nyomozásba kezd, hogy megtalálja az egyre sokasodó rejtélyek kulcsát… amíg még lehet.
Bizony, Amy Soleil élete egyáltalán nem egyszerű.
A Holdárnyék-sorozat első részével kezdetét veszi az izgalmas, az egész világon és történelmen átívelő kaland.
Most, hogy sikerült túltennem magam az olvasási válságomon, semmi nem állhatott a utamba, be tudtam fejezni a Cleadurt, amit már elég régen elkezdtem. Elég vegyes érzéseim vannak a könyvvel kapcsolatban, de ez inkább jó, mint rossz dolog.
Kezdeném rögtön egy pozitívummal: a könyv olvastatta magát. Nem igazán értettem az elején, hogy miről van szó, de mégis gyorsan haladtam vele, és érdekelt. Tele van misztikummal, rejtéllyel, sőt néha még féltem is (elég félős vagyok, ezért engem ez meg sem lepett).
Piros pont jár, és nagy pacsi a borítóért, ami szerintem gyönyörű lett! Teljesen jól visszaadja a történet lényegét. Ködös, misztikus, és még egy lámpás is van rajta, hogy vezessen minket a sötétségben, ha más már nem teszi. A hátlaptól meg szabályosan megijedtem tegnap este, miután befejeztem a könyvet, mert azt hittem csak beképzelem, hogy van rajta egy emberi fej, ami elég "ködös", de nem. Tényleg ott van. Mondanom se kell, ezek után picit nehezen aludtam el. Féltem, hogy engem is megkörnyékez éjjel a köd, az engem amúgy is utáló macskám személyében :'D
Szintén pozitívumnak számít, hogy végre egy olyan könyvet olvashattam, ahol a szülők normálisak fogjuk rá, legalább szeretik a gyerekeiket :D, és egész gyakran jelen is vannak a könyvben. Nem hagyják, hogy a gyerekeik azt csináljanak, amit akarnak, hanem jelen vannak az életükben. Szerintem igenis szükség van a szülőkre a YA könyvekben! Itt pedig benne vannak. Ez nagyon tetszett a könyvben, és az is, hogy mennyire közel álltak egymáshoz a testvérek. Tudom Gary és Amy ikrek, de Ashley is jól kijött velük, segítette őket, nem volt semmi probléma köztük.
Szándékosan a végére hagytam azt a motívumot, ami nekem a legjobban tetszett. Ez pedig a dalszövegek, és a könyv címe. Valami hihetetlenül illik a könyvhöz. Jó, tudom ennek nem kéne meglepnie, de manapság egy csomó könyv címének szinte semmi köze a mondanivalóhoz, ezért mindig örülök neki, ha tényleg passzol a könyvhöz a címe. Főleg, amikor utólag visszagondolok rá, és eszembe jut, hogy mennyire jól leírja magát a sztorit. A könyv címadó dala pedig szerintem fantasztikus lett.
Sajnos számomra volt pár negatívum is, amit mindenképp meg szeretnék említeni.
Legnagyobb problémám azzal volt, hogy hiába olvastatta magát a könyv, úgy éreztem, mintha nem történne semmi. Vártam a folyamatos információkat, és elég sokszor nem kaptam meg ezeket az infókat
Másik problémám az volt, hogy nem sikerült közel kerülnöm a szereplőkhöz. Általában a főszereplőket megkedvelem, és izgulok értük/velük együtt. Szerethetőek voltak a szereplők, nekem még sem sikerült szinte senkit megkedvelnem. Ashley volt a kivétel, de ő meg nem szerepelt annyit, mint szerettem volna. Szívesen olvastam volna pár fejezetet az ő szemszögéből is. Doug bácsi karakteréből is kaphattunk volna egy kicsit többet, vagy legalább kiderülhetett volna, hogy mit tartalmaz az a rejtett, lekódolt mappa. Remélem erre választ kapok a 2. kötetben.
Aztán ott van még az alkohol. Lehet, hogy én vagyok maradi sőt tuti, pedig nem mondanám öregnek magam az eddigi 22 életévemmel., de a 15 éves gyerekeket ne itassa már egy felnőtt ember, aki ráadásul apa! Ez nem fért a fejembe. 15 évesen turnézni mennek, egy bárban játsszanak, ahol bátorításként lehúzat velük a bár tulaja egy-egy felest! Nem. Ezt nem sikerült még mindig feldolgoznom.
Összességében azt kell mondjam, hogy egész jó kis könyvecske a Cleadur. Szépen bevezet minket egy új, misztikus, köddel teli világba, ahol szinte biztos, hogy nem fogunk a következő kötetek során sem unatkozni. Már várom, hogy olvashassam a folytatást, és fény derüljön a titkokra! :)
Csillagban: 4/5*
A könyvet nagyon szépen köszönöm az írónak, és a Főnix Könyvműhelynek!
A folytatás: Acorenu - Kiválasztva (Holdárnyék-sorozat #2.)
Amy világa szilánkokra tört.
Azok árulták el, akikben feltétel nélkül megbízott: saját szülei és barátai gázoltak a lelkébe. Egyes bűnökre nincs bocsánat.
Amy Soleil – vagy ahogy egyesek ismerik, Amaranth – azonban erős lány, aki nem fogadja el a vereséget. Tudja, hogy ennyi hazugság és árulás közt csak magára számíthat.
Miután beköltözik a Moonshadow kollégiumába, Leával veszélyes nyomozásba kezd: bármi áron meg akarja tudni, ki állhat a karácsonyi bálon bekövetkezett tragédia mögött, hogy bosszút állhasson rajta. Kutatása során azonban olyan ősi próféciák szövegére bukkan, amelyek szerint a Köd-démon születése mindössze egy apró előjele annak a mindent elsöprő pusztulásnak, amely az egész világot fenyegeti. És csak egyvalaki állhat a sötét áradat útjába. Az, akit a jóslatok így neveznek: Acorenu. Kiválasztott.
Azonban nem csak Amy és társai igyekeznek megtalálni a megjövendölt hőst. A nyomában járnak a fény és az éjszaka gyermekei, a Modeus Carva, és egy titokzatos szekta, a Fagy harcosai is.
És miközben Amy barátaival a Kiválasztottat keresi, óriási seregek sorakoznak fel egymással szemben, hogy megvívják öldöklő háborújukat, amely végleg eldönti: a fény vagy a sötétség népe örökli-e meg a végidők előtt álló világot.
Zsebi ;)
- Keep calm and read a lot -
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése