Hello Molycik!
Az este második értékelése szintén Tarryn Fisher nevéhez köthető, hiszen végre eljutottam odáig, hogy pontot tehettem a Szeress, ha hazudok is trilógia végére.
 |
| Kiadó: Könyvmolyképző Kiadás éve: 2018 Oldalszám: 296 Megrendelem A könyvet köszönöm szépen a Könyvmolyképző Kiadónak! |
Fülszöveg:
Emlékeztetőül magamnak:
A szerelem türelmes. A szerelem kedves.
A szerelem nem dicsekszik, nem henceg.
A szerelemben nincs arrogancia.
Sohasem durva, nyers vagy illetlen – nem öncélú.
A szerelmet nem könnyű felforgatni.
A szerelem nem kövezi meg a rosszat.
A szerelem bízik, remél és mindent kibír.
A szerelem sohasem évül el.
Küzdeni fogok érte.
A tolvaj
!!! AZ ELŐZŐ RÉSZEKRE NÉZVE SPOILEREKET TARTALMAZHAT!!!
2014-ben ismerkedtem meg Olivia Kaspen és Caleb Drake igen elcseszett szerelmi sztorijával, majd 2016-ban egy kicsit jobban beleláthattam a vörös démon, Leah Smith fejébe. Most pedig legnagyobb sajnálatomra már csak újraolvasások alkalmával lesz szerencsém ehhez a három szívemhez közel álló szereplőhöz.
El sem tudom mondani, hogy mennyire megszeretettem őket az évek során, főként azért mert nem a megszokott rózsaszín felhős, mézes-mázos szerelem ez. Tarryn tömeg karambolhoz hasonlóra írta meg Oliviáék történetét, ami kifejezetten jól esett a mai romantikus nyálak mellett. Annak pedig kifejezetten örültem, hogy végre Caleb szemszögéből is megismerhettem a történetet és beleláthattam a srác gondolataiba, mert mindig is tudni akartam, hogy egy-egy jelenetnél ugyan mi játszódhatott le a fejében, és valljuk be, a lányok szemszöge után pontosan ez kellett a teljesség érzethez.
"Szeretném azt hinni, hogy tanultam a hibáimból. Azt is szeretném hinni, hogy végre eljutottunk arra a pontra, amikor készen állunk egymásra."
Olivia az évek múlásával sem változott olyan nagyon sokat, továbbra is ugyanaz a fékezhetetlen, vadóc, akit az első kötetben megismertünk, csak az évek múlásával egy kicsit komolyodott, takaréklángra kapcsolt. De még mindig ugyan az a lány, aki anno totálisan belezúgott Caleb Drakebe és ezt imádtam benne. Nem próbált megváltozni a szerelem kedvéért, nem lett jobb és a szerelmük is ugyanolyan elcseszett, mint a kezdetek kezdetén. Caleb is megmaradt olyannak, amilyen volt, de nála azért látni, hogy Oliviával ellentétben rengeteget komolyodott, felnőtt az apa szerephez, és ha már itt tartunk: nekem nagyobb bejött a huzavona, amit Leah-val játszottak Estelláért.
Caleb szemszöge és ezáltal az egész könyv pedig olyan, mint egy jó fogtömés. Kellett ahhoz, hogy működni tudjon a történetük, hogy végre lezárást kapjanak és ne tátongjon ott kitöltetlenül az űr, amit a Dirty Redben maguk után hagytak a szereplők. Kellett Caleb nézőpontja, hogy a múlt és a jelen eggyé váljon és a jövő, ha nehézkesen is, de kialakuljon.
"Arra a következtetésre jutottam, hogy nincsenek kőbe vésett szabályok az életben. Az ember azt csinálja, amit a túléléshez kell. Ha el kell menekülni életed szerelmétől a túléléshez,megteszed. Ha össze kell törnöd valakinek a szívét, hogy a tiéd ne törjön össze, megteszed. Az élet túlságosan bonyolult az egyetemes igazságokhoz. Mindannyian sérültek vagyunk valahol. Fogj meg valakit, és kezdd el rázogatni. Hallani fogod, ahogy csörömpölnek belül az apró összetört darabkái. Ott van bennünk az apánk, az anyánk, a barátaink, a szerelmeink és az idegenek fájdalma is."
Fisher stílusát még mindig imádom, ahogyan azt az előzményeknél is tettem. Egyszerre lesz az írása egyedi és elgondolkodtató, zseniális a nő. Korábban úgy fogalmaztam, hogy Tarrynnél "nem létezik happy end, csak szenvedés, kétségek és gyötrelem", ehhez még mindig tartom magam. Hiába kapott Olivia és Caleb lezárást, azért egy végső rúgást meg el kellett szenvedniük, hogy kerek legyen a történet.
A Thief - Tolvaj tele van kavarással, feszültséggel és drámával, de pont olyan mennyiségben, hogy még szerethető lesz tőle a könyv és nem akarod minden egyes hajszálad kitépni tőle, és ahogyan a szereplők is megtanulják egymást elfogadni, minden hibájuk ellenére, úgy te is elkezded egyre jobban megszeretni a történetet. Tökéletes lezárása egy tökéletlen trió történetének.
"– Félek. – Mitől félsz? – csókolom meg a szája másik sarkát. – Attól, hogy milyen sebezhetővé teszel. – Azért teszlek sebezhetővé, mert szeretsz. Ezt az árat kell megfizetned a szerelemért, kicsi lány."
A külsőről csak annyit mondanék, hogy szerintem borzalmas lett. Az eredeti sem sokkal jobb, de azért mégis jobban megy az előzőekhez. A Kihasznált alkalom pont nem az a trilógia, amelyhez illene ez az erotikus borító, de hát ízlések és pofonok. Nekem, mint említettem nem tetszik.
Ajánlom a könyvet Tarryn Fisher rajongóinak és azoknak, akik szeretik a szívfacsaró történeteket egészen elcseszett szereplőkkel. Azoknak, akik szeretik ha nem lepi el egy romantikus könyv lapjait a rózsaszín köd és azoknak, akik egy igazán jó new adult történetet szeretnének olvasni egy második, sokadik esélyről.
Üdv,
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése