LEINER LAURA - KÉSTÉL ÉS HULLÓCSILLAG, AZAZ BEXI SOROZAT 1-2. (BEXI #1-2.)

Pár napja újraolvastam Leiner Laura Késtél című könyvtél, amely a Bexi sorozat 1. része. Mindezt azért, hogy teljesen képben legyek, amikor olvasom a folytatást, a Hullócsillagot, amely március 31-én jelent meg.

Bexi #1. Késtél

Budai Rebeka, aki tizenhat évesen egy gimnáziumi együttesben játszott, egy átlagos napon zenés videót posztolt az egyik közösségi oldalra. A dal pillanatok alatt hihetetlenül népszerű lett, és Rebekát felkarolta Körte, a tetoválóművészből lett zenei menedzser. Azóta az egész ország Bexiként ismeri a tinisztárt. Bexit most egy zenei tehetségkutató műsor elődöntőjére hívják, hogy duettet énekeljen Nagy Márkkal, az egyik versenyzővel. Menedzsere tanácsára a lány eleget tesz a felkérésnek, mert kell a reklám a hamarosan megjelenő második lemezének. És ezzel kezdetét veszi egy nagyon zűrös hét. A Késtél a Bexi-sorozat első kötete.

Tehát Késtél. Csalódtam Laurában. Teljesen. Annyira, de annyira fájt nekem ez a könyv, hogy még leírni is nehéz. De azért megpróbálkozom vele. 

Kezdem azzal, hogy a történet teljesen egy X-faktorra/Megasztárra alapul. Van Bexi, a sikeres tini énekesnő, akit meghívnak a POP/ROCKSZTÁR LESZEK! c. tehetségkutató műsorba, hogy énekeljen el egy duettet a közönség kedvenccel, Nagy Márkkal. Aki egy beképzelt tapló! Engem annyira irritált Márk, hogy legszívesebben bemutattam volna őt egy péklapátnak, de jó közelről! Voltak jó pillanataik Bexivel, de nem sikerült elérnie azt, hogy megkedveljem. Ekkor még hivatalos #AntiMárker voltam. Nem is értettem, hogy egyik barátnőm mit eszik Márkon. 

Bexi pedig tök semleges volt számomra, bár néha őt is nagyon megütöttem volna. Nem tudom mit eszik a Késtél gyereken. Geri is egy beképzelt kis ******. Körülbelül 2 szereplőt bírtam ebben a kötetben, plusz Aszádékat. Ez a két szereplő pedig Körte (ő egész jó arc, bár a nevével nem vagyok kibékülve) és Norbi, a hangszerboltos srác. Norbi tök átlagos, mégis közelebb került hozzám, mint maga Bexi. Azért ez elmond valamit...

Ami még az előbb említetteknél is jobban irritált, az a sok idétlen, értelmetlen becenév. Körte, Bogyó, Puding, Anti és még mit tudom én már kicsoda. Az agyamra ment velük Laura. Aztán még ott volt a márkcsintás, a márkerek, az erőltetett, humorosnak szánt jelenetek tömkelege. Sajnos nálam nem hatott. Szerintem a leírásból is túl sokat kaptunk. Ahogy mondják: a kevesebb néha több.

Volt azért pár pozitívuma is a könyvnek, ami miatt már-már azt mondom, hogy megérte elolvasnom. Ezek közül egyik az, hogy szerintem jól bemutatja, hogy mennyire nem leányálom a pop/rock szakma. Meg kell érte dolgozni, nem csak az ölünkbe hullik. 

A próbás jelenetek, illetve amik a műsorhoz kapcsolódtak is tetszettek, úgy éreztem, mintha én is ott lettem volna Bexivel és Márkkal. A függővég is egészen érdekesre sikeredett, de annyira nem, hogy álmatlan éjszakáim legyenek tőle.

Most pedig jöjjön a Hullócsillag, ami meglepő módon tetszett. Azt hittem beteg vagyok, vagy csak azért tetszett, mert az olvasási válságomból ez a könyv rángatott ki, de nem. Egész sok pozitívum eszembe jut, ha visszagondolok a könyvre, a szereplőkre.

Bexi #2. Hullócsillag

Bexi, akinek mostanra megjelent, és zajos sikert aratott a második nagylemeze, az Offline, továbbra is sikeres énekesnő, Nagy Márkot viszont teljesen elfelejtették, mert végül nem ő nyerte a tehetségkutató műsort. Körte mindent megtesz, hogy ismét sikeressé tegye Márkot, de ez nem egyszerű, nagyon mélyről kell felhozni a srácot. És hát ott vannak neki Aszádék is, még mindig a garázsában. Ezért aztán Körte megragadja a romlott majonéz miatt adódó lehetőséget, és belegyezik abba, hogy menedzseltjeivel Londonba repüljön egy utazási műsor forgatására.

Hullócsillag. Már maga a könyv címe is találó, és imááádom a dalt. Annyira cuki volt Bexi, hogy miután senki nem foglalkozott Márkkal, azért kiállt mellette. Jó kellett neki egy kis löket, meg idő, de segített neki. Most, hogy így kifakadtam, és leírtam az első gondolatot, ami eszembe jutott, talán sikerül sorba vennem minden pozitívumát a könyvnek. Több van, mint a Késtélben, ezt már most elárulhatom.

Kezdem rögtön Nagy Márkkal, aki szerintem egy hatalmas karakterfejlődésen ment keresztül. Pont arra volt szüksége, hogy picit magába szálljon, és rájöjjön, hogy nem körülötte forog a világ. Még mindig elég egoista, sőt még mindig azt gondolja, hogy ő valaki, de már sokkal szerethetőbb karakter, mint volt az első részben. A kedvencem a Big Benes, applikációs jelenet volt, na azzzzzzz irtó cukira sikeredett :)

London. Imádom Angliát. Számomra már az rengeteget dobott a könyvön, hogy Londonba utaztak Bexiék. Ezt nem tudom jobban leírni, és igazából nem is akarom, mert csak az érti ezt meg, aki annyira mániákusan imádja London, mint én. *fangirling vége*

Humor. Azt éreztem a Hullócsillag olvasása közben, hogy Laura kezd visszatalálni a tőle már megszokott humorhoz. Sokkal többet vigyorogtam, meg nevettem fel hangosan, mint az első rész alatt. Sőt, szinte végig mosolyogtam olvasás közben. Márknak és Bexinek is voltak jó poénjai. Egyik kedvencem a Plexis rész volt, na ott hangosan röhögtem a buszon. Biztos nem néztek hülyének, már megint.

Balogh Úr és a média szerepe. Már a Késtélnél is jól ábrázolta Laura a média, és a sztárság minden árnyoldalát. Mégis a Hullócsillagban sikerült még ezerszer jobban leírnia, hogy mennyire gyorsan ki lehet esni a népszerűségi körből, hogy milyen hamar el lehet tűnni a süllyesztőbe, főleg akkor, ha nincs melletted, olyan aki híres, és aki tud neked segíteni. Mint például Márknak Bexi.

Ha már Plexi, akkor rátérek Lexi/Evelin karakterére is. Amikor elkezdtem olvasni a Hullócsillagot, teljesen abban a hitben voltam, hogy én Lexit utálni fogom. Aztán még sem. Pozitív csalódás a köbön. Tényleg úgy gondoltam, hogy egy SZJG Viki karaktert kapok, akit csak utálni lehet, de nem. Annak pedig kifejezetten örültem, hogy Aszádékkal milyen jól kijött, és hogy talááán, végre nekik is összejön az az első album.

Volt persze olyan is, ami nem tetszett. Például Késtél Geri. Azt a srácot én úgy, de úúúúúgy megütném. Meg amikor vele van Bexit is. Nem igaz, hogy nem veszi észre, hogy csak kihasználja őt az a nyomorék gyerek! Mindenki utálja Gerit Beki környezetében, neki mégis az kell, aki kb. sz*rik a fejére, és akit csak a hírnév érdekel. Legyen már egy kis eszed anyukám! -.-" Elnézést a kirohanásért, de ezt muszáj volt leírnom. IRRITÁL az a gyerek. Erre persze, hogy köze van a függővéghez. NEM KÉREK SZERELMI HÁROMSZÖGET! NEM!!!!

Anti.

Persze, hogy neki is át kell alakulnia egy Arnolddá. Akadj ki nyugodtan, neked van igazad! Hát nem! Legalábbis nem teljesen. Megértem én, hogy számított arra, hogy Márk meg Bexi majd ott lesznek, de fogja már fel, hogy nem tudott elmenni. Nem rajta múlott. Ilyen ez a popszakma, hozzászokhatott volna. Nem értem minek jelent meg Bekinél anno, megkérdezni, hogy hogy van, ha egy ilyen egyszerű dolgot nem tud éretten kezelni?!

Ó, még mielőtt elfelejteném: már említettem korábban is, hogy szerintem túl sok volt a leírás a Késtélben. Na itt meg túl sok volt az ismétlés, és a leírás. Kedves Laura olvastam az első kötetet, és még egész élénken emlékeztem arra, hogy Beki, hogy lett Bexi, hogy kukázta őt Körte. Arra is emlékeztem, hogy kinek írta a Késtél című számát, nem kell ezerszer felemlegetni! Köszönöm. Egy kis háttérinfó: kb. 15 percig gondolkoztam, hogy mit is akartam a kettőspont után írni, mert sikeresen elfelejtettem, hogy ezt nagyooon le akarom írni. Én és a memóriám. Szeretjük egymást :)

Összességében azt mondhatom, hogy a Hullócsillag ezerszer jobbra sikerült, mint a Késtél, és hogy már várom a folytatást. Ha tehetném már most olvasnám, mert utálom a függővégeket, és mert Gerit legszívesebben megcsapnám. Remélem Beki nem segít neki. Nem érdemli meg.

Zsebi ;)

- Keep calm and read a lot -