A következő címkéjű bejegyzések mutatása: MAGYAR ÍRÓ. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: MAGYAR ÍRÓ. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. január 8., szerda

5 MAGYAR KÖNYV, AMIRE 2020-BAN SORT KERÍTEK (5 KÖNYV, AMIT...#13.)

Hello Molycik!
A Prológus csapatával a közönség kedvencnek számító magyar írók hetét hoztuk el újra. Ha nem csal az emlékezetem, akkor már ötödik alkalommal. Ilyenkor általában az újdonságokra fókuszálunk, de azért akadnak korábbi megjelenések is. Tőlem még egy Vágymágusok értékelésre számíthattok, ezt ígérni tudom. Már csak az értékelést kellene megírnom róla...

Szóval a magyar írók projekt keretén belül ma egy újabb tervezgetős bejegyzéssel készültem számotokra. Korábban írtam a 2020-as terveimről, azaz arról, hogy 100 könyvet szeretnék összességében elolvasni és arról is, hogy szeretnék minél több magyar író könyvével megismerkedni. Gondoltam összevonom ezt a két célomat és kiválasztok öt olyan könyvet, amelyek a korábbi listámon nincsenek rajta. Bár hozzátenném, hogy a 100-as tbr listámon pontosan 5 ilyen könyv szerepel. 

Amire mindenképpen illene már sort kerítenem az Moskát Anita bármelyik könyve. Otthon csücsül a polcon a Horgonyhely és az Irha és bőr is, de valahogy még nem sikerült elég lelki erőt gyűjtenem hozzá. Viszont megbízom Szonjában, Uszámában és Sárában, akik mind ajánlották számomra Anita történeteit. 

Fülszöveg:
Alig ​két évtizede állatok milliói bábozódtak be világszerte, hogy aztán félig emberré alakulva bújjanak elő. Az emberiségnek hozzá kellett szoknia, hogy többé nem a Homo sapiens az egyetlen értelmes faj, és hogy a teremtés újabb hullámai megállíthatatlanok. A fajzatok élethez való joga azóta is heves viták tárgya, és amikor Magyarországon népszavazásra kerül a kérdés, hogy az itt élő, gettókba zárt és bérmunkásként dolgoztatott fajzatokat törvényileg embereknek tekintsék-e, a fal mindkét oldalán kiélesedik a helyzet.
August, a Nemzetközi Fajzatügyi Szervezet kampánymenedzsere minden eszközt megragad, hogy a közvéleményt a fajzatok oldalára állítsa, de hamarosan ő kerül kínos vizsgálódások kereszttüzébe. Pilar, a világtól elzártan, televízió előtt felnőtt borz minden állatnak segítene, ám barátait és feladatát is rosszul választja meg. Kirill, az őzfajzat blogger a fajzatok történeteit írja meg, hogy hangot adjon az elnyomottaknak, a gettó mélyén pedig mindent elsöprő sztorira bukkan.
Moskát Anita, a Horgonyhely szerzője harmadik regényében brutálisan eredeti és kíméletlen világot tár elénk, amelyben szervesen összeolvad az állat és az ember. Ez a történet garantáltan sokáig velünk marad: bekúszik a bőrünk – vagy irhánk – alá.


Aztán, komfortzónából kilépés címszóval tervezem lapozgatni Veres Attilától az Éjféli iskolákat, ami egy novelláskötet 15 történettel. Nem szoktam horrort olvasni, szóval biztos egy élmény lesz - remélem pozitív - és a novelláskötetek sem tartoznak a mindennapi olvasmányaim közé. A sokszáz oldalas történeteket egyelőre jobban preferálom.

Fülszöveg:
Magyarország, ahogy még sosem láttuk.

Egy város felfalja lakóit. Egy pornóforgatás, ahol a szereplők nem egészen emberek. Egy borkóstolás, ahol az italba idegen életeket zártak. Egy falu, ahol embereket termesztenek a földeken. Egy növény, amely a túlvilágra nyit átjárót. Egy szeméttelep, amely a világ legértékesebb anyagát őrzi. Egy wellness, amely szó szerint maga a pokol.

15 történet, amelyek elolvasása után a világ sokkal furcsább hely lesz. Történetek iszonyattal végződő szerelmekről, rettenetes vágyakról, nyaralásokról, ahol a szerencsések halnak meg először. Történetek átalakulásokról, kísértésekről, zenekarokról, amelyek őrületbe csábítanak. Történetek halálról és életről, és az állapotokról, amikor a kettő között nincs különbség.

Veres Attila az Odakint sötétebb című bestseller után most egy novelláskötettel jelentkezik, amelyben ismét bizonyítja, hogy miért ő a magyar weird irodalom legfontosabb szerzője.


Gyermeki énem örömére még vagy egy olvasatlan, más listán nem szereplő On Sai, azaz Varga Bea könyvem is, a Segítség, ​támadnak a betűk!. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy az egyik kedvenc hazai írónőm milyen kalandokba keveri főszereplőit, akik ezúttal nem kardokkal játszadoznak, hanem a szavakkal. 

Fülszöveg:
Aki szépen énekel, az zeneiskolába megy, aki pedig gyerekként varázserővel rendelkezik és kisüti a mobilt, az mágusnak tanulhat.

Ám az Alfabéta Mágustanodában tilos írni az alsósoknak, mert a rosszul leírt szavak életre kelnek, és megkergetnek.

Kófic és Lilla mégis ír, így egyik kalamajka jön a másik után.

Mit tegyenek, ha Lilla lila lesz, és sehogy sem sikerül visszafesteni? Ráadásul világgá akar menni! Ezt mégsem hagyhatja Kófic.

Egy titokzatos háromlábú papagáj is az iskolában kóborol. Vajon segít, vagy nevet rajtuk, miközben nyelvtani versekkel csúfolódik?

A nyelvtant népszerűsítő, humorban gazdag történetet minden olyan alsósnak ajánljuk, aki utál írni, és még sosem harapta fenéken az irodalom leckéje.

Varga Bea író, szerkesztő, viselkedéselemző tollából On Sai néven számos népszerű regény született. A Segítség, támadnak a betűk! a tizedik megjelenő írása.


Ugyan nem mostanában esedékes, de a 2020-as karácsonyi hangolódáshoz tuti Leiner Laura könyvét fogom választani. Laura történetei számomra a guilty pleasure kategóriába tartoznak. Általában szeretem őket, jókat mosolygok rajtuk, mégis leginkább a hullámvasúthoz tudnám hasonlítani a kapcsolatomat a könyveivel. Főleg a sorozatainál van ez. Majd olvasás után kiderül, hogy a Mindig karácsony fent vagy lent áll meg a végén. 

Fülszöveg:
Karácsony. Káprázatos fények az utcákon, készülődés az ünnepekre, tolongó emberek a plázákban.
A bevásárlóközpont forgatagában, december 23-án három lány egymás mögé kerül a mozgólépcsőn, éppen akkor, amikor egy prank videónak köszönhetően 14:59 perckor hirtelen leáll a szerkezet.

A Mindig karácsony Anna, Luca és Bogi történetét meséli el, akiknek látszólag semmi közük egymáshoz, sorsukat mégis ezernyi láthatatlan szál köti össze karácsonykor.


Utolsó kiválasztottam pedig Vivien Holloway könyvére esett. Legszívesebben a Winie utolsó részét írnám ide, de nem tudom, hogy pontosan mikor jelenik meg, molyos adatlapja sincs még, szóval végül a Moira mellett döntöttem. Tavaly sikerült a Könyvfeszten kemény 800 Ft-ért beszereznem, azóta is a polcom olvasatlan lakója. Fülszöveg alapján érdekesnek tűnik, jókat is olvastam róla, Wee pedig szuperül ír, úgyhogy bízom benne, hogy nem fogok csalódni. Egyébként, ha már Wee... nagyon érik már egy Végtelen horizont újraolvasás. 

Fülszöveg:
„Nem ​változott semmi – talán ezzel volt a legnehezebb szembesülni. Tegnap éjjel még láttam (láttam!) a gyilkost, aki visszanézett rám, ott bujkált bennem, az én álarcomban, az én testemet viselve. Ma nem. Ma ugyanaz a nő voltam, aki előző reggel munkába indult. Moira voltam, csak így egyszerűen. Azt kívántam, bár változott volna valami – nem tudom, de valaminek nyomot kellett volna hagynia rajtam. Aki embert öl, az többé nem lehet ugyanolyan.”

Moira élete abban a pillanatban véget ér, mikor egyik este odalép hozzá egy idegen férfi, és ismeretlen, ősi szavakat suttog a fülébe. Mire magához tér, egy sikátorban áll, holttest hever a lábánál, csurom vér, és fogalma sincs, mi történt vele, vagy hogyan került oda egyáltalán.
Elindul egy lavina, melyet nem képes megállítani, kiszállnia pedig lehetetlen. Belecsöppen két ősi kelta nép évezredek óta tartó háborújába, elveszítve a választás lehetőségét. Az élete többé nem az övé.
Ő lesz a leghatalmasabb játékos, a legnagyobb aduász.
Ő lesz a Morrighan…
És a szörnyeteg életre kel.

>> Megrendelem (Figyelem! A Főnix Könyvműhely oldalán most mindössze 590 Ft-ba kerül a Moira. Szerintem nem érdemes kihagyni egy ilyen király akciót :D)

Ajánlásokat most is szívesen fogadok! Írjátok meg, hogy szerintetek melyek a legjobb magyar könyvek, amiket mindenkinek feltétlenül olvasnia kell.

Üdv,

2019. november 3., vasárnap

VIVIEN HOLLOWAY: FORGANDÓ SZERENCSE (WINIE LANGTON TÖRTÉNETEK #6.)

Hello Molycik!
Fut a halloweeni hetünk a Prológus oldalán, amiből én sem maradhattam ki. Négy éve az első projektünk is ebben a témában volt, ezért igen közel áll a szívemhez ez a pár nap az évben. Sosem gondoltam volna, hogy 4 év után ennyi baráttal gazdagodom. Azt meg pláne nem, hogy még mindig a blog előtt fogok ülni és pötyögni. Már csak egy kérdés maradt, mielőtt belevágnék az értékelésbe: Hogy jön a Halloweenhez Wee könyve? A hangulata és a steampunk miatt, pontosan azért! <3 


Kiadó: Főnix Könyvműhely
Kiadás éve: 2018
Oldalszám: 182
Megrendelem
A könyvet köszönöm a
Főnix Könyvműhelynek!
Fülszöveg:
„- ​Öt perc. Csak öt percig lett volna egy kis nyugalmam.
Elmosolyodtam.
– Én már évek óta nem is álmodozom ilyesmiről.”

Winie mindent megtesz, hogy elkerülje a bajt, de nagyon úgy fest, hogy hiába próbálkozik. A baj ugyanis mindig megtalálja őt.

Lassan egy hónapja annak, hogy Harry Roghannel megszerezték a gépfarkashoz szükséges alkatrészeket, és működésbe hozták a szerkezetet. Azóta Winie törött karja már majdnem teljesen rendbejött. Ahogy a Will-lel való barátsága is.
Harry viszont eltűnt, már hetek óta nem hallottak felőle, valaki azonban a fiú szerencsehozó amulettjére vadászik. Winie próbálja előkerítni, hogy figyelmeztesse, de közben akadnak egyéb problémái is.
Ezalatt Willnek is meggyűlik a baja a saját üzleti ügyeivel, ezeket azonban magának kell megoldani, hiszen nem támaszkodhat mindig Winie segítségére.
Harry épp időben tér vissza, hogy alaposan felkavarja az amúgy sem túl nyugodt állóvizet, és Ezra Cassidy utáni bosszújával, valamint a rendre felbukkanó rosszakaróival cseppet sem könnyíti meg Winie dolgát, akinek viszont feltett szándéka, hogy életben tartsa őt.

„- Te meg mi a fenét műveltél?
– Megkértem néhány fickót, hogy verjenek meg – némileg orrhangon beszélt, de bíztató volt a tény, hogy van ereje ironizálni. – Kicsit elszaladt velük a ló.
– Vicces. – Az egyik székhez támogattam, és leültettem rá. – Blackwood vagy Cassidy?
– Nem mutatkoztak be. – Egy törülközőt nyomtam a kezébe, ő pedig az orrához szorította, és hátrahajtotta a fejét. – De nem voltak túl kifinomultak, szóval inkább Blackwoodra gyanakszom.”


Még év elején valami könnyedre, ugyanakkor szórakoztatóra vágytam. Ezen fellángolásból történt meg az, hogy újra lekaptam a polcról a Végtelen horizontot és fél nap alatt befaltam. Megint. Szerintem harmadszor olvasom újra, de nem tudom megunni, annyira szórakoztató és sziporkázó. Majd pedig szenvedtem, hogy ugyan mit olvassak, hiszen végre szabad volt. Végeztem a vizsgáimmal, de csak nem tudtam eldönteni, hogy ha már lehet büntetlenül és bűntudat nélkül olvasnom, akkor mit vegyek a kezembe. Még jó, hogy anno Dóritól ajándékba kaptam a Mesterkulcsot, a Winie Langton történetek első, igencsak rövid kis történetét. Két nappal később ott tartottam, hogy megint nincs mit olvasnom és mikor jön már a folytatás. Aztán az írónő felvilágosított, hogy egyébként a Forgandó szerencse már megjelent, csak az utolsó kötetre kell várni. Mondanom sem kell, azonnal rohantam a könyvesboltba, ahol nem lehetett kapni pont azt az egy kötetet, ami nekem kellett. Egészen a Könyvhétig kellett így hát várnom, hogy Winie és Will kalandjait tovább folytathassam, és megint ott találjam magam, hogy folyamatosan azt kérdezgetem, mikor jön már a folytatás?!
"Sosem voltam szadista. Ha valaki belém köt, lelövöm, és kész. De nem döfködök tűket a bőre alá."
Szóval így indult az én kalandom Vivien Holloway zseniális sorozatával. Őszintén, nem terveztem, hogy értékelem egyenként a köteteket, mert annyira rövidek, hogy igazából mindig csak azt tudtam volna ismételni, hogy fantasztikus és könnyesre röhögtem magam. De azért így a vége felé, hátha sikerül még valakinek felkeltenem a figyelmét, azáltal, hogy elmondom mit szeretem a Forgandó szerencsében. 
"A bal kezem sajgott, de azért felhúztam magam. Mondhatnám, hogy sikkesen átlendültem a korláton, de leginkább csak átvergődtem, mint egy beteg lajhár, és rálapultam a lépcsőfokokra."
Először is, magát a történetvezetést és a karaktereket. Egyszerre érdekes és jól kidolgozott minden karakter. Úgy bizony, mindenki. Nem csak Winie, a főszereplőnk kapott saját személyiséget, hanem ténylegesen a kötetek minden résztvevője érdekes személyiséggel rendelkezik. Ha nem is egy kötet alatt, de a végére rendeződnek a szálak és a szívedhez nőnek még azok is, akiket a kezdetben nem szerettél. Khm, Harry, khm... Valamiért nem tudom utálni, de közben nem is szeretem őt. Winie igazán sziporkázó és belevaló lány. Kicsit forrófejű, de pont ettől lesz életrevaló. Harry és Will pedig még egy kicsit hozzátesznek a személyisége alakulásához, részről-részre. Hát, még Tony, aki talán az egyetlen olyan karakter, akit ténylegesen kezdek megutálni. Winie-nek a családját is csak imádni lehet. 
"– Ezért Winie le fog lőni – csóválta a fejét Arnie. – Már hogy téged. Engem, mondjuk, ötheti házimunkára ítél.
– Akkor részedről minimális a kockázat.
– Takarítottál te már Winie-nél? – még a gondolatra is megborzongott. – Lőne le inkább."
A világfelépítés és a steampunk légkör is nagy kedvencem. Pláne ebben a kötetben, ami kicsit lassabb és számomra melankólikusabb lett, de pont ez benne a jó. Érződik, hogy a java még csak most jön, hogy ez úgymond a vihar előtti csend. Csavaros kis történet ez és ez egyike azon elemeknek, amit nagyon szeretek benne. 

Ajánlom minden olyan könyvmolynak, aki szeretne egy kicsit kis időre kiszakadni a valóságból. Egy nap bőven elég az eddig megjelent kötetekre, utána pedig jöhet a rongyosra olvasásuk újra és újra. A Cinikus, szarkasztikus, humoros, de közben igazán badass főhősnőket kedvelők, a steampunk légkörért és világért rajongók és Wee olvasói számára tökéletes lehet a Winie Langton történetek. 

Értékelés: 4,5/5
Kedvenc szereplő(k): Will, Winie
Kedvenc rész: az egész 

Üdv,

2018. március 31., szombat

RÁCZ-STEFÁN TIBOR: MIKROFONPRÓBA (SZÁLLJ A DALLAL! #1.)

Hello Molycik!
Robog tovább a romantikus projekthét, ma egy értékeléssel jelentkezem. Méghozzá egy olyan történetről, amit nem először olvasok, hanem sokadszor, mert volt szerencsém bétázni a szöveget még anno Tibinek. Akinek ezúttal is köszönöm a lehetőséget, egy élmény volt! :) 

Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás éve: 2017
Oldalszám: 382
Megrendelem
A könyvet köszönöm szépen
a kiadónak!
Fülszöveg:
Hanna, ​a magányos könyvmoly tragédiaként éli meg, amikor a tanár bátyjával egy vidéki kollégiumba költöznek. Ám ott két fiú is megdobogtatja a szívét.
Lehet-e választani álmaid pasija és életed legnagyobb meglepetése között?
Mátét a zene éltette, de egy szörnyű eset miatt vége mindennek. A fiú keserűségében másokat sebez, de amikor megismeri Hannát, a szócsatáik közben elfeledett érzések ragadják magukkal.
Bunkó srácból is lehet álompasi?
Dávid és Áron túléltek egy iskolai lövöldözést, és már két éve együtt vannak. A problémáik viszont egyre égetőbben törnek a felszínre, miközben elkeseredetten próbálják a kapcsolatukat egyben tartani.
Az első szerelem tényleg az utolsó marad?
A kínai származású Xiara egyetlen menedéke a tánc, ahol mindig békére lel a szülei vagy éppen a társai meggondolatlan szavai elől.
De vajon képes lesz valaha elfogadni önmagát?
Az öt barát összefogva, egymást támogatva küzd a démonaival, és összefognak, amikor szeretett kollégiumukat a bezárás fenyegeti.
Van egy pont, amikor a zene lehet az egyetlen megoldás…

Ahogy azt fentebb is említettem, egy kicsit korábban találkoztam a Mikrofonpróbával, mint a többség és azt kell mondjam egyáltalán nem bánom. De először ejtenék pár szót a külsőről. A borító szerintem tökéletesen illik a tartalomhoz, Veronika szuper munkát végzett. Ha nem ismerném Tibi nevét és nem tudnék semmit a történetről, akkor is esélyesnek látom, hogy elcsábultam volna, hála coverwhore énemnek. 

A történet középpontjában öt fiatal mindennapjai állnak. Kezdetek kezdetén Hanna, a könyvmoly leányzó életébe nyerhetünk bepillantást, aki épp költözés előtt áll bátyjával, aki Balassagyarmaton kapott új állást. Kollégium, ismeretlen arcok, új iskola és közeg, innen már kezdhetitek sejteni, hogy miről szólhat a történet. Ugyan a könyv egy Fogadj el! spin-off kötet, mégsem tendál a krimis oldal felé és kevésbé akciódús, viszont a  régi szereplők közül Áron és Dávid visszaköszön, ezáltal pedig megtudhatjuk hogy mégis hogyan vészelték át az előző gimijükben történteket. A kis csapathoz még Xiara és Máté csatlakozik. A lány táncol, Máté meg véleményem szerint szimplán egy bunkó. Legalábbis én nem tudom elfogadni a megnyilvánulásait annak ellenére sem, hogy olvasás közben kiderült, hogy miért fordult így a világ és embertársai ellen. Attól még, hogy az emberrel rossz dolgok történnek, nem kell taplónak lenni. 

Amikor a kéziratot befejeztem ez nem igazán tűnt fel, de ahogy teltek a hónapok rájöttem, hogy egyik karakter sem került közel hozzám és a párbeszédek sem voltak elég gördülékenyek. A párbeszédes részt szépen kijavította Tibi, könnyedebb és befogadhatóbb lett, a szereplők részéről megint azt érzem, hogy okééééé, vannak és léteznek, de nem gondolkozom el azon, hogy ugyan egyes szituációkban mit reagálhatnának Hannáék. Már pedig lehet, hogy én vagyok egy fura lény, de jó pár olvasmányom után megtörténik az, hogy eszembe jutnak a könyv szereplői és, ha valami olyan történik velem vagy épp mással a környezetemben, akkor elgondolkozom rajta, hogy vajon XY mit tenne a helyemben. De ehhez tényleg az kell, hogy szeressem az adott karaktert és, hogy maradandó élményt okozzon a könyv.  Na, de rátérve a szereplőkre. 

Hanna az a tipikus könyvmoly lány, akivel könnyen lehet azonosulni és lehet szeretni, még annak ellenére is, hogy voltak elég buta húzásai. Könyörgöm, egy szinte vadidegen pasinak a kocsijába nem szállunk be még 2-3 találkozás után sem, pláne, ha annyira ismered a srácot, mint Hanna. NEM és NEM! Meg se fordult a leányzó fejében, hogy mi van, ha egy szociopatával vagy egy emberkereskedővel van dolga. Ráadásul nem is csak a helyi közértbe ugrottak le, hanem már nem emlékszem pontosan hová, miután a srác lestalkingolta a neten! Említettem már, hogy épeszű ember ilyet nem csinál? Nem igazán értem, hogy a francba nem rabolta el őt senki budapesti évei alatt. Ja, ez picit kiverte a biztosítékot nálam.

Dávid és Áron hozták azt a formát, amit már megszokhattunk tőlük a Fogadj el! során, csak itt már picit jobban összerázódtak és inkább a kapcsolatukra ment rá a dolog. Na meg arra, hogy Dávid a Petrával történtek óta nem hajlandó csak Áronnal beszélni és enni sem nagyon eszik, szegénynek problémái vannak. Engem ez nem zavart, neki legalább volt oka szenvedni, míg a többieknek nem igazán. Jó, ez nem teljesen igaz, mert értem, hogy mindenkinek milyen szar a helyzete, de kicsit soknak találtam, hogy szinte minden szereplő a könyvben lelkileg sérült és van valami folt a múltjában, ami annyira tragikus, hogy hiába mossa Ágnes asszony a leplét, egyszerűen nem tűnik el sosem. 

Mátéról már említettem, hogy szerintem bunkó. Tényleg nem tudom elnézni a viselkedését, tök mindegy milyen nagyon megszakadt a szíve, amikor az anyja tönkretette az életét. Elhiszem, hogy tragikus és nehéz feldolgozni, de még él. Megvan minden végtagja és bármikor találhat más olyan dolgot, amiben jó és, amit élvez. Csak próbálkozni kéne. Egyetlen jó dolog vele kapcsolatban szerintem Xiara. A lányt bírtam, mert céltudatos, megy előre, nem adja fel, tök mindegy mi történik. Néha kicsit szenved, de nem olyan látványosan, mint a többiek. 
"Annyira igazságtalan, hogy egyetlen pillanat alatt romba dőlhet az ember egész élete."
Rengeteg tragikus múlt, ami szerintem kicsit sok volt, és bőven elfért volna 1-2 lelki sebek nélkül éldegélő karakter is a könyvben, de ennek ellenére egy igazi mai történet, ahol a romantikának is szerepe van. Mondjuk én kicsit hiányoltam a végéről azt az izgalmi fokot, ami a Fogadj el!-ben volt, de ugyebár ez egy teljesen más történet. Kaptunk helyette egy cliffhangert, amit nézhetünk úgy is, hogy van miért izgulnunk, várhatjuk a Kapcsolatpróbát izgatottan. 

Azon kívül, hogy hétköznapi, bárkivel előforduló problémákkal is foglalkozik a könyv, fontos szerepe van a blogolásnak, a könyveknek és azok szeretetének is. Mellé pedig telis-tele van könyves utalásokkal és KMK reklámmal. Előbbivel elvoltam, bár egy kicsit még mindig sokallom őket, viszont akármennyire is szeretem a Könyvmolyképző kiadót, szerintem nincs helye egy történetben hasonló kaliberű mondatoknak: 
"-Látom, megint vörös pöttyösben nyomod.- Mert tudom, hogy mi a jó nekem."
Oh, és most, hogy idézeteket keresgéltem eszembe jutott még valami Hanna kapcsán! Nézzétek csak: 
– Hű, A skarlát betű! Először olvasol, vagy újrázol? 
Nem felel, mert naná hogy a bátyjának kölcsönözte ki. Helló, már vagy száz éve írták, vörös pötty sincs rajta, miért is akarná elolvasni? A kötelezők egy életre megutáltatták vele a klasszikusokat.
Annyi, de annyi jó klasszikus van, amit szívesen ajánlok bárkinek, pedig én se voltam iskolában rajongója szinte egyik kötelezőnek sem. Nagyon remélem, hogy a könyv olvasói nem tántorodnak el ez alapján, mert kár lenne. Higgyetek nekem, igenis létezik minőségi klasszikus szépirodalom. Tudom ajánlani például Orwelltől az Állatfarmot vagy az 1984-et, Huxley-tól a Szép új világot. Márqueztől bármit! Nem csak Vörös pöttyös YA és egyéb NA könyvekből áll a világ.

Összegezzünk egy kicsit, mert kezd olyan érzésem lenni, hogy egy picit negatív hangot ütöttem meg, pedig nem ez volt a szándékom, és igazból kedveltem is a történetet. Mégis a fentebb említetteket fontosnak tartottam megjegyezni, mert néhol elég bosszantóak voltak. Olvastam Tibi mindhárom könyvét és bátran merem állítani, hogy rengeteget fejlődött és maga a Mikrofonpróba is rengeteg fejlődésen ment keresztül, mindezt a pozitív irányba. Sokkal befogadhatóbb, gördülékenyebb és fiatalosabb lett a szöveg, mint az a béta verzióban vagy az előző két könyvében volt. Tetszett, hogy a hétköznapi pillanatok mellett volt egy kicsit komolyabb mondanivalója is a történetnek és, hogy nagy hangsúly helyeződött az olvasás és a könyvek szeretetére, illetve a barátság fontosságára. 

Számomra volt egy kis Glee vibe-ja a sztorinak, így akik szerették a sorozatot, mindenképp vágjanak bele. Itt is megtalálhatóak a táncoló és éneklő fiatalok, akik próbálják túlélni a gimit. A Vörös pöttyös könyvek rajongói, a YA korosztály is nyugodtan próbálkozhat Hannáék történetével, hiszen a könyv tökéletesen beleillik a Könyvmolyképző előbb említett kategóriájába. 

Tibinek még egyszer köszönöm szépen a lehetőséget, hogy olvashattam!
Ha van kedvetek osszátok meg velem a véleményeteket. 
Üdv,

2018. március 25., vasárnap

VIVIEN HOLLOWAY: VÉRVÖRÖS HORIZONT

Hello Molycik!
A héten a Főnix Könyvműhely könyvei kerültek terítékre a Prológus oldalán, így nem meglepő módon a kiadó kínálatából választottam az eheti értékelésemet. 


Kiadó: Főnix Könyvműhely
Kiadás éve: 2016
Oldalszám: 96
Megrendelem
Fülszöveg:
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Ez a füzet egy kis meglepetés azok számára, akik szerették a Végtelen horizontot, és két novellát tartalmaz a regény világából.
Az első a Végtelen horizont előzménytörténetét leíró Táguló horizont, melyben kiderül, hogyan találkozott Becky először Nick Mattockkal, és hogy mi is történt azon a bizonyos szerencsétlen kártyapartin. Ezzel a történettel a szemfüles olvasók már találkozhattak a Pokoli teremtmények, ördögi szerkezetek című antológiában.
A második egy teljesen új novella, és időben a Végtelen horizont után játszódik. 

A Vérvörös horizont a könyv egyik igencsak megosztó mellékszereplőjét, Junipert hozza előtérbe, akinek sikerült életben maradnia, miután Duke és Nick kiszabadították Becky-t a Tartaroszról.

„– Azokat a gyáva férgeket, akik nem jelentkeznek három percen belül a vezérlőteremben, megkeresem, és személyesen lövöm agyon – szóltam bele rekedten a mikrofonba, különösebb ceremónia nélkül. – A hajó új kapitánya beszélt.”

Miután tavaly szeptemberben végre valahára elolvastam a Végtelen Horizontot azonnal kezemben szerettem volna tudni a folytatást. Ami nincs még. Nagyon remélem, hogy a jövőben újabb kalandokba keverednek Beckyék, mert azonnal a szívembe zártam a két lököttet, meg szinte az összes szereplőjét a történetnek. Szóval örültem, hogy azért nem maradtam teljesen a világ és a karakterek nélkül, hiszen itt ez a kis 96 oldalas szösszenet, ami tulajdonképpen csak arra volt elég, hogy még jobban érezzem a késztetést a Végtelen Horizont újraolvasására. 

Szerettem volna minél előbb sort keríteni a Vérvörös Horizontra, viszont nálam ez sose szokott összejönni, jelen esetben csak januárig várattam magamat, amikor is a Büntetés-végrehajtás vizsgám után úgy döntöttem elegem van, valami jót akarok olvasni és ezzel a lendülettel leemeltem a lakótársam polcáról a kötetet.  Majd pedig ráébredtem, hogy nekem már rég el kellett volna indulnom a buszomhoz, így még kicsit várnom kell az olvasással, inkább csak megcsodáltam a gyönyörűséges borítót, táskába tettem és elindultam a buszomhoz. Felszállás után pedig neki is vágtam az olvasásnak és még milyen jól tettem!

Azt tudni kell, hogy két novellát tartalmaz a könyvecske. Az első - Táguló Horizont - Becky és Nick első találkozását tárja fel előttünk, kicsit részletesebben, mint ahogyan azt megismerhettük a Végtelen Horizontban. Már az értékelésemben is leírtam anno, de én imádom ezt a két szerencsétlent. Az egyik kedvenc párosommá váltak azonnal és annyira jó volt megint egy kis részletet kapni belőlük és felidézni ez által a kemény 49 oldal által a Horizont elején történteket, hogy ahw. Sok újdonságot azért nem adott, de mindenképp megérte elolvasnom.
"– A hősiesség és a hülyeség semmiben sem különbözik egymástól, ezt jobb, ha az eszedbe vésed. A hősök ugyanúgy meghalnak, mint hülyék, csak általában sokkal hamarabb."
A második, címadó novella Juniper köré épült és a Végtelen Horizont történései után játszódik és az utána történteket ismerhetjük meg. Azt, hogy hogyan veszi át a hajó kapitányságát és a vezetést a legénység felett. Be kell valljam, én nem szeretem Junipert. Valamiért nem tudtam őt megkedvelni és ezen a helyzeten a novella sem változtatott. Viszont azt belátom, hogy egy igazán erős személyiség, kitartó és sosem adja fel. Aki szerette a karakterét eddig, az nyilván ezek után még jobban fogja, főleg így, hogy kicsit több szerepet kap a novellában és kicsit jobban megismerhetjük őt. 

Mindenképp ajánlom a novelláskötetet a Végtelen Horizont rajongóinak, az biztos, hogy nem fognak csalódni. A stílus a megszokott, a karakterek szintén, mégis kicsit tágul a horizont haha, és egyúttal vissza is repít a szeretett karakterek világába, egyenesen a léghajók közé. 

Értékelés: 4,5/5
Kedvenc szereplő(k): Becky és Nick
Kedvenc rész: Nickék novellája

Ha már olvastad a két Horizont kötetet és visszavágysz a világba, akkor mindenképp olvasd el a karakterinterjút, amit Vivien Holloway közreműködésével készítettünk, főszerepben Beckyvel és Nickkel. 

Üdv,




2018. január 20., szombat

BÖSZÖRMÉNYI GYULA: MINDÖRÖKKÉ VÁRNI

Hello Molycik!
Lassan végéhez közeledik az újabb magyar írós hetünk a Prológus oldalán, de azért még tartogatunk pár bejegyzést és értékelést számotokra. 

Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás éve: 2017
Oldalszám: 304
Megrendelem
A recenziós példányért
köszönet a kiadónak!


Fülszöveg:


Ha azt hiszed, hogy nem a tiéd, akkor is… 


„A magány, amit érzett, szavakkal leírhatatlan volt. Szerencsére nem is kívánta tőle senki, hogy megfogalmazza a kínt, ami egészen apróra préselte a lényét. Ült az ezüstös csillogású, fagyba dermedt metánhullám peremén és a fekete eget bámulta.” 
Böszörményi Gyuláról, a mára klasszikussá vált Gergő és az álomfogók, valamint a kirobbanóan sikeres Ambrózy báró esetei és sok más népszerű regény szerzőjéről kevesen tudják, hogy a science fiction nagy kedvelője és művelője. A szerző 2016-ban az Isȧ, por ës homou című novellájáért megkapta a hazai SF-irodalom legrangosabb kitüntetését, a Zsoldos Péter-díjat. Kiadónk ezen alkalomból jelenteti meg Böszörményi Gyula első science fiction novellagyűjteményét. 
Bölcsesség, szellem, mély érzések. 
Olvassa mindenki, még ha azt hiszi is, hogy nem szereti a sci-fit. Te is, kedves Olvasó! Meg fogsz lepődni.


Elég sok könyvet olvasok ajánlásra, főleg RavenS és Lorelei, akik nagyban befolyásolják, hogy milyen könyvet veszek következőnek a kezembe és tőlük hallottam először Böszörményi Gyula zsenialitásáról. Mindketten imádták a Leányrablás Budapesten című könyvet, viszont amikor a magyar hetes projektünkre készültünk nem éreztem azt, hogy kedvem lenne hozzá, gondoltam megpróbálkozom az akkor még friss megjelenésnek számító Mindörökké várni novellás kötettel. Az már csak hab volt a tortán, hogy mennyire imádom a borítóját, aminél első ránézésre megállapítható, hogy László Maya a tervezője, aki anno On Sai Esővágy novelláskötetének a borítóját is tervezte. Gyönyörű egymás mellett a két kötet.

A Mindörökké várni pontosan 12 rövid történetet tartalmaz, amelyek közül csak párat emelnék most ki.  

A dogma c. novella kezdésnek szerintem egész jó volt és érdekes, viszont nagyon rövid. Összesen 8 oldalas kis szösszenetről van szó és ilyen 'egy gondolat megfordult a fejemben, írjuk le' módon hatott számomra, de annak tényleg érdekes volt, szívesen olvastam volna még pár oldalt belőle.

Szépségesek
A Xonsi körzet elolvasása után kicsit szünetet kellett tartanom, nem igazán nyerte el a tetszésemet. Hiányoltam a végéről a csattanót, az értelmet, amit nem igazán kaptam meg és egyébként egy kis spoiler az értékelésem végkifejletére: az egész kötetből a csattanót hiányoltam. Számomra ez volt a leggyengébb novella az egész kötetben.

A sorban következő történet a Tű és Pajzs volt, ami egészen tetszett. Érdekes volt, ugyanakkor nem igazán értettem a lényegét, hiszen előtte a történetben nem volt szó arról, hogy a múlt megváltoztatható lenne. Oké, hogy ezáltal Jix bácsi megszabadult a titkától, ami nyomta a lelkét, de nekem ez nem volt elég, mint magyarázat. 

A kutya c. történet volt az egyik kedvencem. Miután megjelent Bolygó, a kutya és a gazdája vártam a tragikus végkifejletet, ami sose következett be, ez pedig megmelengette kicsiny szívem. Az író stílusa is itt jött át számomra leginkább. 

Miután a kötet körülbelül 130 oldalán már túl voltam és az érzéseim inkább a negatív oldal felé tendáltak, gondoltam megkérdezem Loreleit és Mancsot, akik szerették a kötetet, hogy melyik volt a kedvencük és azokkal a történetekkel folytatom. Mancs A kutyát említette, amin akkor már túl voltam, Lorelei pedig a Mindörökké várni és a Nemzedék kettősét, így ezekkel folytattam a sort.

Mindörökké várni. A címadó novella, ami A kutya mellett legjobban megragadtan a figyelmem. Az egész történelmet belevonta Böszörményi a novellába, méghozzá úgy, hogy közben tanulságos, elgondolkodtató és zseniális volt. Vadászó, gyűjtögető ősemberektől egészen az űrig repített.

Egy picit csalódtam, sokkal többet vártam a kötettől. Valahogy végig az volt az érzésem, mintha kimaradnék egy belsős poénból és ezért nem érteném, hogy miről van szó. Nem volt a történetek végén a csattanó sem, amit én például hiányoltam. Ugyanakkor elgondolkodtatóak a történetek és megbújik a háttérben pár tanulság is. Az antológiát főként a rövid történetekért és a sci-fiért rajongóknak tudnám ajánlani. 


Értékelés: 3/5
Kedvenc novella: A kutya, Mindörökké várni

Üdv,

2018. január 16., kedd

FEKETE JUDIT - AZ ŐRÜLET HATÁRÁN (KÁLMÁN LILI MUNKANÉLKÜLI NAPLÓJA)

Hello Molycik!
Megint magyar írós hetet tartunk a Prológuson. Ennek keretében érkezik tőlem értékelés egy igazán szórakoztató és mai könyvről. Ismerjétek meg ti is Kálmán Lilit! :)
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás éve: 2017
Oldalszám: 192
Megrendelem

A könyvet köszönöm szépen a
Könyvmolyképző Kiadónak!
Fülszöveg
Lili egy menő multinál dolgozik, és talpraesett marketingesként megszokta, hogy minden problémát gyorsan megold. Csakhogy egy nap behívják a tárgyalóba, és bizony, AZT a hírt közlik vele.
Munkanélküli lett.
Nincs mese, ideje új állás után nézni.
Fergeteges rodeó indul a magyar valóságban.
Elgondolkozik, legyen-e belőle aloe vera mlm ügynök, vagy elfuserált cukrász. Sofőr. Virágáruslány. Hallgasson-e a volt kollégára, aki felhívja a Nagy Ötlettel?
Várjon az igazira vagy vállaljon átmeneti munkát? Adja fel az álmait? És az elveit?
Miközben naplót ír, vagy épp lelkesen blogol, mellékesen várja a nagy Őt is, de főleg kicsiket talál.
Ám az Élet gyakran meglepőbb, mint gondolnánk…
A hol szomorkás, hol kacagtató történet üdítő színfoltja nemcsak a hazai könyvpiacnak, hanem lelket feltöltő olvasmány mindazoknak, akik épp hasonló cipőben járnak.

Fekete Judit könyvére a Könyvmolyképzős borítóleleplezésnek köszönhetően figyeltem fel, amikor a bejegyzést készítettem belőle ide és a Prológus oldalára is. Kivételesen azonban nem a külcsíny volt az első benyomás számomra, mint úgy általában történni szokott, hanem a fülszöveg, amit meg egyébként nem szoktam elolvasni.  Ezúttal megtettem és utána alig vártam, hogy a kezemben tarthassam a könyvet és elolvashassam. Persze a borító se semmi, véleményem szerint tökéletesen illik a könyvhöz. Egyszerű, mégis nagyszerű. 

A történet azzal kezdődik hogy Kálmán Lilit kirúgták a munkahelyéről, így válik menő marketingesből álláskeresővé pillanatok alatt. Talpraesett személyiségének köszönhetően főhősnőnk nem esik teljesen kétségbe először gondolatban elküldi előző munkáltatóját melegebb tájakra és megállapítja, hogy jobb lesz neki egy új helyen, majd rálép az álláskeresők rögös útjára. 
Az írónő stílusa kifejezetten szórakoztató, az általa megalkotott történet és karakteret pedig teljesen valóságszagúak. Pont ezt szerettem benne annyira. Lili a kirúgásától kezdve, egészen a végkifejletig menetel felfelé a karakterfejlődés lépcsőfokain. Jót szórakoztam a naplóbejegyzésein és a borzalmasabbnál borzalmasabb állásinterjúin, mellette pedig teljesen át tudtam élni azt a szenvedést, amit akkor él át az ember, amikor már a hatszázhetvenedik verzióját írja az önéletrajzának, de még mindig nem érzi jónak, elfogadhatónak. Pedig én még csak nem is voltam munkanélküli, lévén, hogy még tanulok, mégis teljesen együtt tudtam érezni Lilivel. Egyébként, remélem nem csak szerintem viselte veszett jól a munkanélküliséget. Az a kis önirónia kellett a történetbe, de még mennyire!


A formátuma blogregény, amit én egyszerűen imádtam. Már anno a Neveletlen hercegnő naplójára is rá voltam kattanva, majd kicsit később Bridget Jones naplójára, most pedig úgy látszik, hogy Az őrület határán állt be a sorba következőnek. Egyetlen problémám a rövidségével volt,  nagyon szívesen olvastam volna még pár hónapnyi bejegyzést Lilitől.
Ja, egyébként apám reggel hétkor képes volt felhívni. Dühösen mesélte, hogy a „francos újságírója” előző nap este kilenc óra huszonhatkor hívta őt fel, hogy megkérdezze, vállal-e egy beszélgetést rólam. Apán dühösen lecsapta, mondván este nyolc után még a feleségével sem vállal beszélgetést, nemhogy a „firkászokkal”
Az őrület határán mindenképp egy hiánypótló könyv, amit legszívesebben minden álláskeresés előtt álló személynek a kezébe nyomnék, hogy  tessék olvasd el és ne add fel már rögtön a legelején, hiszen van remény! Bárkiből lehet munkanélküli, sajnos ez egy elkerülhetetlen társadalmi probléma, nem mellesleg legtöbbször egy kínkeserves és hosszú folyamat, de ha nem hagyjuk, hogy a reményhal feldobja a nemlétező talpát, akkor egy kis kitartással az őrület hátáráról simán be lehet költözni a munkásnegyedbe.
Aztán beszélgettünk egy kicsit, kifaggattam, hogy mi újság nála. Minden frankó, munka oké, pasi oké, szex oké, elkezdett sportolni, és soha jobban. Lehajtottam még egy fütyülőst. Egy óra múlva már én fütyültem. Mindenre.
Voltál már munkanélküli vagy épp az vagy? Akkor ez a könyv neked íródott. Nem voltál még és nem is szeretnél? Akkor is olvasd el Kálmán Lili naplóját, mert bármikor kerülhetsz olyan helyzetbe, amikor ha visszagondolsz a történetre rájöhetsz, hogy hiába vagy épp az őrület határán, van kiút, nem szabad feladni. Korosztálytól függetlenül is bárkinek teljes szívemből ajánlom Kálmán Lili történetét! 

Nálam a tavalyi év egyik nagy kedvence lett a könyv :)


Értékelés: 5/5*
Kedvenc szereplő: Wörk, Lili
Kedvenc rész: az egész könyv :3
Ha érdekel, hogy az írónő melyik könyvet tenné egy időkapszulába vagy, hogy hogyan látja a helyzetét, mint magyar író, akkor az alábbi két bejegyzés a kedvedre lehet! :)

>> Körkérdés magyar írókkal
>> Interjú Fekete Judit írónővel

Üdv,






2017. november 29., szerda

BAKTI VIKTOR: INTEGRÁLVA (COVER REVEAL #28.)

Hello Molycik!
Folytatódik a borítóleleplezés rovat, egy újabb magyar megjelenéssel. A mai áldozat: Bakti VIktro Integrálva c. könyve, amely hamarosan megjelenik a Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából.

Fülszöveg
Lépj a jövő útjára!
2066 – Philadelphia.
Themisz, a titokzatos szuperszámítógép mindent lát, még a jövőt is. Kiszámítja, hogyan boldogulhat legjobban az emberiség.
Digitális jósok súgják meg a jövőt, ám az egyikük meghal, miközben Jarrednek, a zsoldosnak egy döbbenetes üzenetet mutat.
Vajon rendszerhiba, vagy valóban a jövőt fedi fel?
Az események láncreakcióként követik egymást.
Rejtélyes szervezet lendül mozgásba, hogy a virtuális térbe börtönözött, testetlen hacker segítségével megfejtse a Themisz titkait. A meghasonlott zsoldos döntésre kényszerül véres állandóság és küzdelmes változás között. Yolanda, a reflektorokhoz szokott riporternő szembesül a kíméletlen valósággal. Vajon él a csábító ajánlattal? Engedi hogy maga a jövő költözzön be saját húsába és csontjába? Victor, a cég vezérigazgatója is nyomozásba kezd, hogy olyan sötét titkot fedjen fel, amitől még őt is óvják.
Mi valójában a rejtélyes Themisz?
Harc kezdődik a valóságban és a kibertérben egyaránt.
Már nem csak a Themisz a tét, hanem a szabadság.

Vajon test vagy az elme szabadsága fontosabb?
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Kategória: Hard selection
Oldalszám: 448
Megrendelem
Kívánság/Várólistára teszem
A szerzőről

1985-ben született, Budapesten él és dolgozik. A fantasztikum és az alkotás szeretetét már gyerekkora óta magáénak mondhatja, de komolyan csak 2010 környékén kezdett foglalkozni a történetírással. Eleinte novellapályázatokon vett részt és online publikált. Az első regénye az V. Aranymosás Irodalmi Válogató nyertese.
>> Blog



Nektek, hogy tetszik a végleges borító? :)
Üdv,

designed by Charming Templates