Hello Molycik!
A mai alanyom egy gyönyörű
külsővel rendelkező, szuper stílusban megírt történet, ami kevésbé eseménydús,
mint vártam, mégis magával varázsolt.
|
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadás éve: 2016 Oldalszám: 486 Megrendelem A recenziós példányt köszönöm szépen a kiadónak! :) |
Fülszöveg:
Vigyázat! Cselekményleírást
tartalmaz.
A bizakodásról és túlélésről szóló, időtlen szerelmi történet. Éld át a reményt!
Az Icarus fedélzetén ez az éjszaka is olyan, mint a többi. De
hirtelen katasztrófa történik: valami kirántja a hiperűrből a hatalmas
luxusűrhajót, és az a legközelebbi bolygóra zuhan. Csak Lilac LaRoux és Tarver
Merendsen éli túl a katasztrófát, és úgy tűnik, hogy rajtuk kívül senki más
nincs a bolygón.
Lilac az univerzum leggazdagabb emberének lánya, Tarver viszont
a nincstelenségből indult. Fiatal kora ellenére már kitüntetett háborús hős,
aki régen megtanulta, hogy a Lilac-féle lányok csak bajt hoznak ez ember
fejére. De mivel csak egymásra számíthatnak, muszáj együttműködniük, hogy
átjussanak a kísérteties vidéken, melyen túl talán segítséget remélhetnek.
És egyszer csak a körülmények dacára Lilac és Tarver ráébred,
hogy furcsamód mégis volt valami haszna annak a tragédiának, ami egymáshoz
sodorta őket. Mivel a hétköznapi életükben nem lehet közös jövőjük, azon
kezdenek el töprengeni, hogy vajon nem lenne-e jobb örökre a bolygón
maradni?
Minden megváltozik, amikor rájönnek, hogy mi a titka a lépteiket kísérő,
hátborzongató suttogásnak. Lilac és Tarver talán elhagyhatja ezt a bolygót, de
azt biztos, hogy már nem lesznek ugyanazok, akik korábban voltak.
„Egyszerűen csodálatos! Erre a sci-fire vártam!” – Beth Revis, a Túl a
végtelenen bestsellerszerzője
„Fantasztikus! Akció, romantika, fordulatok – ebben a könyvben
minden megvan.” – Beth,
goodreads
A történet a kezdetekben a jövőbe repít minket, az Icarus luxusűrhajón
játszódik. Itt találkoznak főszereplőink Lilac és Tarver és mint arra számítani
lehet már a legelső találkozásuk, sőt egymásra pillantásuk alkalmával ott a
szikra közöttük. Rögtön ki is akadtam, hogy ne csinálják már ezt
velem, hogy kapásból egy instaloveval indít a sztori, mi lesz akkor ezek után? Annyit elárulhatok, hogy nagy történések nem voltak. Lezuhant az elpusztíthatatlan űrhajó, a Titanic 2.0, hőseink pedig küzdöttek az életükért, a túlélésre hajtottak, miközben egy kicsit jobban megismerték egymást. Kék lagúna történet sci-fi elemekkel megfűszerezve.
"Ha befogom a számat, talán agyonvágja az áram."
Azt már párszor említettem itt a blogon, hogy nem nagyon szeretem, ha egy könyvben szinte semmi nem történik, csak mennek-mendegélnek a szereplők és láss csodát, most saját magamnak fogok ellentmondani, mert a Lehullot csillagokat igenis szerettem. A szereplők érdekesek voltak és az írónők stílusa teljesen magával ragadott már az első pár mondattól kezdve. Méghozzá annyira, hogy ha egy lapra írtak volna random szavakat vagy, ha egy általam utált étel receptjét hányták volna a lapokra könyv címszóval, akkor is élvezettel olvastam volna.
A két főszereplő, mint tűz és víz. Lilac gazdag család egyetlen leány gyermeke, édesapja kincse. Számomra a története elején az elkényeztetett kislány látszatát keltette, akiért mindenki oda meg vissza van, majd szép lassan átalakult a szememben. Méghozzá egy erős, kitartó, találékony, talpraesett lánnyá, aki remekül megállta a helyét olyan helyzetekben is, ahol se a neve, se a pénze nem számított. Soha nem adta fel és kitartott az elvei mellett. Igazi survivor a csaj :D
"Semmi kétség, Lilac LaRoux megmentette az életünket. Ezt egy kicsit nehéz megemészteni."
|
A fordítás néhol érdekesre sikerült. |
Tarver pedig egy háborús hős, aki bátorságának mászott feljebb a ranglétrán, egyenesen az elitek szintjére az Icaruson. Úgy alaphangon pedig árad belőle, hogy jövőbeli bookboyfriend alapanyag. Nagyon szimpatikussá tette számomra, hogy család centrikus személyiség, és bármi baj történt egyből a szülei jutottak eszébe, hogy már csak miattuk is túl kell élnie mindent, hiszen már így is elvesztették egy fiúkat, az övébe bele is halnának, és ez hajtotta Tarvert előre. Szintén talpraesett, bátor és találékony, bár ez egy őrnagynál nem újdonság.
Ők ketten a kezdetektől fogva kedvelték egymást, - ezt értelmeztem instalovenak az elején - aztán szépen lassan, ahogy haladt előre a történet, úgy alakult ki egy szoros, és igazán romantikus kapcsolat közöttük, ami a könyv 90%-át tette ki.
Mellékszereplők voltak, bár nem sokan és már az első pár fejezet után kiíródtak az Icarus lezuhanásával, mégis folyamatosan jelen voltak a visszaemlékezések által, ezáltal kevésbé érződött, hogy ténylegesen két emberről szólt csak a történet.
A folytatás számomra nagyon várós, kíváncsi vagyok, hogyan alakul Lilac és Traver love storyja és már várom a PTSD tüneteit, amik biztosan jelentkezni fognak Lilacnél. Plusz, mint már korábban említettem az írónők varázslatos stílusa teljesen magával ragadott, bizakodó vagyok, hogy ez a jövőben sem fog változni.
A borítóról és a fordításról még nem esett szó. Előbbivel nagyon meg vagyok elégedve, teljes egészében gyönyörű, utóbbinál voltak fura dolgok. Még életemben nem hallottam olyan, hogy valakinek összeszorultak a belei a rémülettől, illetve olyanról sem, hogy engem is a frász tört ki. A fordítás egészét tekintve véleményem szerint jó lett, élvezhető maradt a történet és átjött a Kaufman-Spooner páros fantasztikus stílusa is.
A könyvet azoknak ajánlom, akik szerették a Kék lagúna filmet és a sci-fit sem vetik meg. Azonban a gazdag leányzó beleszeret a szegény srácba típusú történetek rajongói is kedvüket lelhetik a Lehullott csillagokban. Az írónők stílusa engem kilóra megvett és a coverwhorek szeme sem marad szárazon. A szereplők nem idegőrlőek, ami kapásból egy jó pont, a nagy titok pedig egy kis misztikumot biztosít a hosszú útra, amit bejárunk a szereplőkkel együtt. A fejezetek elején lévő részletek a kihallgatásról fantasztikusak voltak, már csak azokért is megérte elolvasnom a könyvet.
"– Nincsen kedve megválaszolni a kérdéseinket, Őrnagy?
– Dehogyisnem. Örülök, hogy segíthetek önöknek. Látom, hogy csak úgy isszák a szavaimat.
– Nem tűnik túl együttműködőnek, Őrnagy. Maga olyan katona, akit már számtalanszor kitüntettek. De a mostani viselkedése egyáltalán nem felel meg az aktájában lévő jelentéseknek.
– Gondolom, a látszat néha csal."
Értékelés: 4/5
Kedvenc
szereplő: -
Kedvenc
jelenet: -
Ki várja velem együtt a második kötet megjelenését? :)
Üdv,