Hello Molycik!
Elég sok idő eltelt, mióta utoljára jelentkeztem a blogon. Pedig élek ám és olvasok is, csak jönnek a szokásos kifogások, hogy miért nem írtam ide. Prológuson aktívabb voltam, Erin Morgenstern hetünk volt nem olyan régen, amihez kapcsolódóan az első bookstagram tour is elindult, büszke résztvevője voltam. A könyvet imádtam, a Csillagtalan tenger volt az év eddigi legjobb olvasmányélménye számomra. Nem mellesleg az első könyv, amit márciusban befejeztem.
Nézzük csak meg, hogy mely könyvekre kerítettem sort ebben az igazán depresszív és ugyanakkor eseménydús hónapban.
Márciusi olvasmányaim:
- Erin Morgenstern: Csillagtalan Tenger
- Rácz-Stefán Tibor: Élni akarok!
- Papp-Váry Árpád: JPÉ Marketing
- Colleen Hoover: Too Late – Túl késő
- Takács Viktória: Busó mese
- Nádasdy Ádám: Jól láthatóan lógok itt
- Stephen Chbosky: The Perks of Being a Wallflower
- Gail Carriger: Soulless – Lélektelen
- Rainbow Rowell: Landline
A Csillagtalan tengerről már szót ejtettem, egy varázslatos történet, egy igazi szerelmes levél Erin Morgensterntől a könyvekért rajongó olvasóknak. Párhuzamosan olvastam vele Rácz-Stefán Tibor Élni akarok! c. romantikus regényét. Egyszeri olvasásnak jó volt, de számomra nem lett szerelem, a tiktak szótól szabályosan rosszul voltam a végére.
Még januárban kezdtem el a szakdolgozatomhoz kapcsolódó irodalmakat olvasni, de csak márciusban jutottam el Papp-Váry Árpád könyvéhez, ami szerintem alap mű a marketing iránt érdeklődők számára. Egyáltalán nem volt szakirodalom érzete, pedig már harmadszor olvasom, mióta kommunikáció mesterszakon vagyok. Zseniális! Szintén év elején vettem kézbe egyik kedvenc írónőm, Colleen Hoover Túl késő c. könyvét. Azt hittem imádni fogom, de számomra túl szappanoperás volt. Nem volt rossz, de semmi maradandó, újraolvasni sem tervezem, ami CoHo könyveinél nálam nagyon is ritkaságnak számít.
 |
| Instagramon is megtaláltok! |
25-én kiderült, hogy kik az idei Libri irodalmi díj döntősök, bővebben itt tudtok róla tájékozódni és szavazni a kedvencetekre! Öt vagy hat kötet az én polcomon is ott csücsül és gondoltam akkor elkezdem megismerni őket, amúgy is szerettem volna számomra új, magyar írókkal megismerkedni 2020-ban. Így került kezembe a Nádasdy kötet, ami kezdésnek szerintem jó volt. Nem állítom, hogy ezentúl mindig őt fogom olvasgatni, de kezdő lépésnek szuper volt, némelyik vers igazán meghatott, míg mások kevésbé. A kortárs verses kötetekkel mindig az a legnagyobb problémám, hogy túlságosan megfoghatatlanok számomra. Ezt Nádasdy esetében egyáltalán nem tapasztaltam, míg Simon Mártonnál nagyon is.
Régóta terveztem, hogy újraolvasom az egyik örök kedvenc könyvem, az Egy különc srác feljegyzéseit. Elég megosztó könyv, sokan nem szeretik, de hát ahányan vagyunk, annyiféle élményt nyújt egy-egy könyv. Charlie karakterfejlődése a regény során hihetetlenül sok érzést vált ki belőlem a mai napig, most már csak a filmet kell újra megnéznem. Tudom ajánlani mindenkinek, nagyon király a szereplőgárda (Emma Watson, Ezra Miller, Logan Lerman és Paul Rudd)!
Prológuson belül sokan olvasták már Carriger sorozatát és mindenki az egekig magasztalta, szóval gondoltam nekivágok. Egyszer már próbálkoztam vele, akkor épp olvasási válság közepette voltam és nem haladtam vele sehová. Most kiolvastam és remekül szórakoztam Alexia kalandjain. Biztos vagyok benne, hogy hamarosan a Changeless is sorra kerül.
Utolsó könyvem a hónapban pedig igazén különleges, több okból is. Kezdjük azzal, hogy Rowell az egyik kedvenc contemporary íróm, akitől még mindig az Eleanor és Park a legesleg. Most a Landline-t olvastam tőle, amit 5 éve vásároltam és 2015 óta vár arra, hogy lekerüljön a várólistámról. Ráadásul nem egyedül olvastam, hanem RavenS társaságában, aki épp Londonban él. Belekezdtünk egy social distancing buddy readbe, aminek a lényege, hogy habár a távolságnak köszönhetően nem tudunk találkozni, mégis közösen olvasunk könyveket. Van egy listánk, amiről mindig kisorsolunk egy történetet és azt olvassuk egy időben, egyszerre, aminek következtében csomószor hátráltatjuk saját magunkat, mert megbeszéljük, hogy nem értünk semmit (Rowell esetében ez volt a könyv feléig). Kedvencem ugyan nem lett a Landline, azonban első közös olvasmánynak, szerintem nem volt rossz. Rainbow nagyon jól ír, ami hozzátett az élményhez, még akkor is, ha nem mindig értettük, mi a franc történik a lapokon.
Most, hogy karantén van és koronavírus olvassatok Ti is otthon, ha időtök és energiátok engedi! Ha pedig lenne kedvetek megbeszélni a közös olvasmányainkat írjatok! :)
Olvastátok már az említett könyvek bármelyikét?
Most, hogy karantén van és koronavírus olvassatok Ti is otthon, ha időtök és energiátok engedi! Ha pedig lenne kedvetek megbeszélni a közös olvasmányainkat írjatok! :)
Olvastátok már az említett könyvek bármelyikét?
Üdv,
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése