KELLY SUE DECONNICK – WARREN ELLIS: MARVEL KAPITÁNY: MAGASABBRA, TÁVOLABBRA, GYORSABBAN

Hello Molycik!

Mostanában egészen sok képregényre sort kerítek, ami főként a Fumaxnak köszönhető, hiszen sorra hozzák ki az érdekesebbnél-érdekesebb történeteket. Azt mondom, tartsák meg jó szokásukat! Ma a Marvel kapitány a soros, de még a közeljövőben érkezem Thanosszal és az Orgyilkos osztállyal is (nézzééééétek azt a sorozatot, brutálisan jó!)

A bejegyzés a Prológus Szuperhősös projekthetének keretein belül született meg, ha még többet szeretnétek tudni, látogassatok el a FB oldalunkra és a blogra! :)

Kiadó: Fumax
Kiadás éve: 2019
Oldalszám: 296
Megrendelem
A recenziós példányért
köszönet a kiadónak! :) 

Fülszöveg:

Bemutatkozik a legnagyobb földi hős, Marvel Kapitány! Carol Danvers úgy érzi, megfeneklett az élete. Válaszút elé kerül, és váratlan döntése drámai változásokat indít el az univerzumban. Egy galaktikus lázadás közepébe csöppen, ahol minden diplomáciai érzékét és ravaszságát be kell vetnie. Cicáját, Csubit is hiba volt magával hoznia, mert Mordály, a Galaxis Őrzőinek tagja – Carol átmeneti útitársa –, mindenáron le akarja mészárolni. Ha mindez nem lenne elég, egy rock'n'roll bolygón házassági bonyodalmakat kell elsimítania, miközben a Haffensye Konzorcium hajtóvadászatot indít Carol barátai ellen… 

A magyar nyelven elsőként megjelenő Marvel Kapitány-kötetet úgy időzítettük, hogy a hős egyszerre debütálhasson hazánkban a filmvásznon és képregényben egyaránt.

---

Legutoljára a Loki képregényről írtam és meg kell vallanom, hogy továbbra sem vagyok a műfaj szakértője, szimplán élvezetből olvasom őket, szóval nézzétek el nekem, ha szerintetek bármiféle bakit vétek, esetleg kihagytam valami szuper fontosat! :)

Azt viszont nem tudom, hogy tudtátok-e, de nagy Marvel rajongó vagyok. Szerintem életemben nem vártam még úgy semmit, mint április végén az Endgame megnézését. Amiben végül csalódtam, de közben meg úgy szerettem. Ki érti ezt? A Marvel kapitány filmet is láttam még premierkor, sőt, azóta anyumékkal is megnéztem, de annyira nem voltam tőle elájulva, szóval bíztam benne, hogy a képregényes verzió jobban elnyeri majd a tetszésemet. És, hogy így történt-e? Igen. 

Forrás

Őszintén meglepődtem olvasás közben azon, hogy Carol Denvers kapott személyiséget, míg a filmben nem mondanám (Brie Larson is csak hátráltató tényező volt, úgy nagyon őszintén), hogy jelen lett volna akár csak egy morzsája is. Bár, még mindig kicsit karót nyeltnek vélem és továbbra sem a kedvencem, de igen is haladás történt a kapcsolatunkban, már nem húzogatom a számat, ha Marvel kapitány kerül szóba egy beszélgetésben. 

"– Ha ez működni fog, Tony Stark, akkor az összes átkot, amit rád mondtam, visszavonom…"

A történetben Carol nagyon keres valamit, ami élete célja lehet, így csöppen bele egy kvázi lázadásba, ahol sikeresen helyt is áll. Persze akad segítsége is, többek között Csubi cica és a Galaxis őrzői teljes csapata. És ha már itt tartunk, imádtam, hogy a Marvel univerzum más hősei is felbukkantak helyenként, bár számomra kicsit furi volt, hogy itt nem az MCU-s Bosszúállók nevet kapta a csapat, hanem a Bosszú Angyalait. De egész hamar túl lendültem a tényen és élveztem tovább a történetet. Az pedig kifejezetten meglepett, hogy egy kis szerelmi szál is csurrant-cseppent. Nem várt fordulat volt, ugyanakkor tetszett ez a szál is.

"– Mit választanál: sokáig élsz, de az életed teljesen jelentéktelen, vagy megváltoztatod a világot, de sose látod az eredményt, mert meghalsz fiatalon? 

– Ez elég depis kérdés. 

– Mély! Én mélynek szántam."

A rajzok látványosak és az én laikus szememnek szépen kidolgozottak. Élmény volt lapozgatni a kötetet, élénk színeivel egy kis vidámságot és napsütést csempészett a szürke hétvégébe, ami az olvasás állapotában nagyon is fennállt (bár jelenleg is esik és szürkeség van, nyarat nekem, azonnal!). Flerken cica és Mordály egyébként halál cukira sikeredtek, rajzok tekintetében és a sztorit nézve is ők voltak a kedvenceim.

"MJAÚÚÚÚÚÚÚÚÚRRRRRRR 

– Mordály, jól hallom, hogy a fedélzeti számítógépem nyávog? 

– Igen. És erre van egy teljesen logikus magyarázat."

Az írói stílusra is jellemző a humor, nagyon élveztem olvasni, egészen az utolsó két részig, ami számomra laposabb volt és kevésbé élvezhető. Olyan meh lett a végére, de még így is azt mondom, hogy megérte elolvasnom, és bátran ajánlom minden MCU rajongónak. Mellettük pedig azoknak is, akik csalódtak esetleg a filmben, mert kicsit mélyebb tartalom mutatkozik meg a képregényes verzióban, ráadásul Carol is elviselhető, sőt néhol még vicces és egészen emberszerű is. A kivitelezés pedig a jól megszokott, szeretett Fumax minőség. Egy szavunk sem lehet rá! :)

"– Egy flerken van a hajón! 

– Az a cicám! 

– Ez nem „cica”! Ez egy flerken! 

– Mondja a mosómedve! 

– Nem vagyok mosómedve!"

---

Értékelés: 4/5*

Kedvenc rész: Csubi és Mordály közös jelenetei

Kedvenc karakter(ek): Mordály, Csubi.

Üdv,

ROB RODI: LOKI

Kiadó: FUMAX
Kiadás éve: 2018
Oldalszám: 104
Megrendelem
A példányért köszönet a Fumaxnak! 

Fülszöveg:

Minden érmének két oldala van. Thor történetét már jól ismerjük – itt az idő, hogy meghallgassuk Lokit is! Odin legbecstelenebb fia saját szemszögéből írja újra az asgardi mítoszt ebben a forradalmian újszerű kötetben. Új oldaláról ismerhetjük meg Loki csillapíthatatlan hatalomvágyát, Sif iránti, zavaros érzelmeit, Balderrel szembeni gyűlöletét, valamint bátyja, Thor, és érzéketlen apja, Odin szeretetére irányuló, mélyen gyökerező és sértettséggel keveredő vágyódását.

Rob Rodi formabontó fantasy történetét Esad Ribic lélegzetelállító festményei teszik még emlékezetesebbé.

Tartalmazza a teljes Loki 1-4 minisorozatot.

---

Szerintem nem tudjátok rólam, de hatalmas Marvel rajongó vagyok, az univerzumon belül pedig Thor és Loki párosa a kedvencem, így külön öröm számomra, hogy még a megjelenés előtt volt szerencsém ehhez a képregényhez és, hogy Thor szemszöge után végre egy kicsit Loki fejébe is beleláthattam.

Thor és Loki világ életükben egymás ellen harcoltak és ezeknek a csatáknak a kimenetele mindig ugyanúgy végződött: a mennydörgés istene győzedelmeskedett. Azonban jelen esetben úgy történik, hogy cselszövések és mesterkedés árán Loki börtönbe taszítja Thort és mindenki azt várja el tőle, vagy legalábbis arra számít, hogy kivégezteti fivérét. Látogatója érkezik Hela személyében, aki szintén Thor halhatatlan lelkére feni a fogát.

Visszaemlékezések segítettek egy kicsit jobban megismerni a múltat. Ezeknek köszönhetően a cselszövések istene is ráébred, hogy minden gond okozója Odin, aki azért rabolta el őt, hogy Thor legyen kettejük közül a jó isten. Az is realizálódik benne, hogy igazából a fivére az egyetlen olyan személy az életében, aki legalább egy kicsit is törődött vele. Hisz mit ér Loki Thor nélkül és Thor Loki nélkül? Olyan ez, mint a jing és jang. Lényeg a lényeg, Loki ráébred, hogy igazából nem akarja kivégezni a testvérét, és Helát elküldve a francba elindul kiszabadítani Thort. Amire végül nem kerül sor, mert Thornak nincs szüksége segítségre, maximum "a segítségre", már széttörte láncait és jól odacsap Lokinak, konkrétan a földbe döngöli. 

Forrás

Tetszett, hogy egy kis bepillantást nyerhettem Loki fejébe a visszaemlékezések alkalmával, jó volt az ő szemszögéből is megismerni a történteket, viszont számomra kicsit úgy jött át a dolog, mintha az lett volna az író célja, hogy megkedvelje az olvasó Lokit, amivel semmi baj nincs, viszont esetemben pont azt érte el, hogy kicsit szántam őt és nyomorultnak éreztem a karakterét. A rajzok pedig csak hozzásegítettek ehhez, koboldszerűként tekintettem rá (lehet, hogy közrejátszott az is, hogy közvetlenül ez előtt Katherine Andersontól olvastam A koboldcsászárt), nem pedig mint a cselszövések isteneként. Mondjuk az elején azt is szoknom kellett, hogy nem egy Tom Hiddlestone-nal van dolgom, már túlságosan is ő él a fejemben, ha Lokiról van szó. 

A rajzok szépek és érdekesek, de mint azt említettem, picit szoknom kellett, hogy nem a már fejemben élő Lokit kaptam, hanem egy sokkal sötétebb és árnyaltabb verzióját, aki egy kicsit koboldszerű. Fókuszban a belső folyamatok vannak. Az út pedig, amit Loki bejár fenséges és érdekfeszítő. Thor sem egy Chris Hemsworth, így aki arra várna az sajnos csalódni fog. Szerintem inkább egy kigyúrt, felnőtt Asterix hasonmás a rajzok alapján. Mindenesetre Rob Rodi műve nagyon könnyen és gyorsan olvasható, még azok számára is élvezetes lehet, akik soha nem olvastak még képregényt vagy nem érdeklődnek irántuk.  Esad Ribic festményei pedig teljesen egyedivé és esztétikussá teszik. Ahol kell ott élénk, ahol szükséges ott pedig kellően sötét hangulatot áraszt. 

Kinek ajánlom? Mindenkinek, aki rajong az igényes, szépen kidolgozott képregényekért, a Marvel Univerzum fanjainak és annak, aki szeretné Loki és Thor történetét egy kicsit jobban, a cselszövő szemszögéből is megismerni.

Értékelés: 4,5/5*
Kedvenc idézet: -
Kedvenc rész: amikor Loki rájön, hogy igazából nem akarja kivégezni Thort.

Üdv,

MATTHEW J. KIRBY: A ​NEW YORK-I FELKELÉS (ASSASSIN'S CREED: LAST DESCENDANTS #1.)

Hello Molycik!

A Renegátok hét keretén belül most egy értékeléssel készültem számotokra. 

Kiadó: Fumax
Kiadás éve: 2016
Oldalszám: 312
Megrendelem
A recenziós példányt köszönöm
szépen a kiadónak! :)

Fülszöveg:

Owen ​élete fenekestül felfordul, amikor apja, akit a fiú meggyőződése szerint ártatlanul ítéltek el, meghal a börtönben. Monroe, a fiú iskolájának informatikusa felajánlja neki, hogy egy Animus használatával lehetővé teszi Owen számára, hogy tisztázza apja nevét. Az eszköz segítségével ugyanis feltárhatja a saját DNS-ében rejlő genetikus emlékeket.

Ám Owen nagyobb fába vágta a fejszéjét, mint hitte. A szimuláció alatt ugyanis felfedez egy ősi és nagy hatalmú, rég elveszettnek hitt relikviát – az Édenszigonyt. Két rivális titkos szervezet, az Orgyilkos Testvériség és a Templomos Rend semmitől sem riad vissza, hogy megszerezze ezt az ereklyét. Owen számára hamarosan nyilvánvalóvá válik, hogy csak úgy menekülhet meg, ha ő találja meg először a Szigonyt.

Monroe irányítása alatt Owen és néhány másik fiatal egy olyan szimulációba lépnek be, amely a DNS-eikben lévő közös emlékeken alapul: az 1863-as New York-i felkelés idejébe térnek vissza. Owen és társai súlyos kihívásokkal kerülnek szembe a forrongó város utcáin, ott megélt tapasztalatiknak pedig hosszú távú következményei lesznek a jelenben.

A többszörösen díjnyertes Matthew J. Kirby trilógiájában egy az Assassin’s Creed világában játszódó teljesen új történetet ismerhetünk meg, amely szorosan illeszkedik a kánonba, számtalan utalással a játékokra és a decemberben mozikba kerülő filmre.

---

Forrás

Ha tudnátok, hogy nekem milyen régóta csücsül ez a könyv a polcomon. Konkrétan mióta megjelent. Valamiért nem vitt rá a lélek, hogy olvassam, ezért pont kapóra jött a Fumaxos renegátok hetünk a Prológuson, volt egy kis motivációm ennek köszönhetően. Sose játszottam az Assassin's Creeddel, egyikkel sem. Annyit tudok róla összesen, hogy grafikában nagyon ütős és talán öcsém végig is tolta, de igazából ebben sem vagyok biztos, és szerettem a filmet. Bár egyesek szerint ez pont azért van, mert nem ismerem magát a PC játékot. Mindenesetre bizakodva álltam neki és egy nagyon izgalmas történetet vártam.

A történet főszereplője pár fiatal, köztük Owen, akinek fő célja, hogy bebizonyítsa a nagyszüleinek és a világnak, hogy az apja ártatlan volt, amikor börtönbe került és ehhez Monroe segítségét kéri, akitől azt várja, hogy az Animuson keresztül majd feltárja az igazságot, ám ez nem teljesen lehetséges. Viszont Javiert és Owent is hajtja a kíváncsiság az ősei története iránt, így belevágnak az utazásba és újraélik a történelmet az Animus segítségével. Ekkor kezdődnek a problémák, ugyanis kiderül, hogy Owen, Javier és négy másik fiatal sorsa és útja anno keresztezte egymást, és a fiatalok is együtt utazva próbálják megtalálni a nagy hatalommal bíró Édenszigony darabkáit. 

Nos, engem nem nyűgöztek le a szereplők. Olyan semlegesek voltak számomra és igazából ez magára a történetre is igaz. Ha egy szóval kellene jellemeznem, tuti a védjegyemmel, a meh szócskával válaszolnék. Nem tudom, hogy pontosan hol vesztettem el az érdeklődésemet, de elég hamar megtörtént. Az elején még tök büszke voltam magamra, hogy Aguilar neve ismerős és, hogy talán lesz fogalmam arról, hogy mi is zajlik itt Gyöngyösön. De ez az érzés elég hamar elmúlt. Ráadásul a történet végéért haragszom, mert olyan hirtelen félbeszakadt mintha én is épp deszinkronizálódtam volna az Animusban. 

"Készen állunk, mondta Monroe. Háromra elindítom a szimulációt. Készüljetek fel. A New York-i felkelés maga volt a pokol."

Forrás

A szereplők közül talán Natalya és Owen volt a legszimpatikusabb. Owennél tetszett, hogy küzd azért, hogy bebizonyítsa az apja ártatlan volt, amikor bebörtönözték és, hogy végig azon van, hogy kiderítse az igazságot. Az Animusos szál is elég érdekes volt az ő oldalán, illetve a barátsága Javierrel is. Adott egy kis extra löketet a kettejük újból szoros kapcsolata, hogy igen is olvassam tovább és ne hagyjam abba útközben. Natalya pedig egy erős lány, aki elég titokzatos még és szinte semmit nem tudunk róla, ami gondolom a következő kötetekre marad. 

Mindig meg szoktam említeni a külsőt is, ezúttal ezt a végére hagytam. Szerintem szuper lett mind az első, mind a második kötet borítója, a harmadiké nekem túl színes, de hát egye fene. 

"Átviteli szimuláció. Gondolj úgy rá, mint az Animus várótermére. Egy teljes értékű szimuláció túlterhelheti az érzékeket, sőt, akár károsíthatja is az alanyt, mind pszichikailag, mind fizikailag. Fokozatosan kell bevezetnem benneteket az Animusba. Ha már hozzászoktatok a folyosóhoz, betöltöm a teljes szimulációt. Készen álltok? Ez elég fura lesz. 

– Kész vagyok – mondta Javier. 

– Kész vagyok – jelentette Owen is. "

Összességében nem igazán tudom, hogy az volt-e a probléma, hogy a filmes élményeimen kívül nulla tudásom az AC-ről vagy máskor kellett volna olvasnom, esetleg más útra tértem, mint kellett volna, de ez számomra ez most olyan meh volt. Mellé pedig túlságosan bevezető kötet érzete volt, ami lehet, hogy előny lesz a folytatásnál, de egyelőre nem érzem annak. Az Assassin's Creed fanok biztos közelebb éreznék magukhoz a világot és a történetet, na meg a stílust, így nekik ajánlanám a könyvet, de kérlek ne kövezzetek meg, ha véletlenül mégsem nyerte el a tetszésetek, hiszen mint mondtam, semmit nem tudok az AC világáról. 

---

Értékelés: 3/5
Kedvenc szereplő: Natalya, Owen
Kedvenc rész: - 

Kíváncsi vagyok, hogy a nagy AC fanok szerint megéri-e elolvasni a nem YA korosztálynak szánt köteteket vagy sem. Írjátok meg, szívesen fogadom az ajánlásokat is. 

Üdv,

FUMAXOS VÁRÓLISTÁM (TBR #10.)

Hello Molycik!

A Gabos várólistám után ezúttal a Fumaxos könyvek közül szemezgettem és néztem meg, hogy melyeket tervezem olvasni a közeljövőben. 

Először megint az ajánlásokkal kezdem, mert abból van több. Azt tudnotok kell, hogy nálunk, Prológusok belül mindennapos, hogy ajánlgatjuk egymásnak a könyvet. Konkrétan az van, hogy ha van egy kedvenc könyvünk, addig nyaggatjuk a másikat, amíg az el nem olvassa azt. Az már más tészta, hogy mi van, ha nem tetszik az ajánlott könyv, de ProCsatát meg szeretünk írni, úgyhogy ebből sincs olyan hű, de nagy probléma. Egyébként is, ízlések és pofonok. 

RavenS a mai napig azzal zaklat, hogy olvassak végre Részlegeseket, amit mi csak Részegeseknek hívunk, mert szenillaságom mellett néha az olvasás sem megy. Ígérem, hogy előbb vagy utóbb elolvasom, de először még egy időnyerőt be kellene szereznem, mert anélkül még pár hónapot várat magára a dolog.

Kiadás éve: 2014
Oldalszám: 456
Kategória: disztópia, sci-fi
Megrendelem

Fülszöveg: 

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Az ​emberi faj a teljes megsemmisülés szélén áll, miután a Részlegesekkel – az emberekhez megtévesztésig hasonlító, ám mesterségesen előállított szerves lényekkel – folytatott háború megtizedelte a népességet. Az ott bevetett RM nevű vírus néhány tízezerre redukálta a túlélők számát, akik Long Islanden rendezkedtek be, míg a Részlegesek rejtélyes módon visszavonultak. Bármikor lecsaphatnak újra, de ennél is sürgetőbb probléma, hogy egy évtizede nem született az RM-re immunis csecsemő.

Kira, egy tizenhat éves orvostanhallgató a saját bőrén tapasztalja meg, ahogy az RM miatt az emberiség maradéka lassan kipusztul, miközben a kötelező terhességi törvény a polgárháború szélére sodorja őket. Kira nem hajlandó tétlenül nézni az eseményeket, mindent elkövet, hogy megtalálja a vírus gyógymódját. Erőfeszítései közben döbben rá: mind az emberiség, mind a Részlegesek túlélése azon múlik, sikerül-e felfednie a két faj közötti kapcsolatot – amelyet az emberiség vagy elfelejtett, vagy soha nem is tudott róla.

Dan Wells, a Nem vagyok sorozatgyilkos méltán elismert szerzője izgalmas utazásra invitálja az olvasót egy olyan világba, amelyben maga az emberi lét fogalma kérdőjeleződik meg – ahol emberi mivoltunk egyben a legnagyobb hátrányunk és egyetlen reményünk a túlélésre.

---

Szintén RavenS ajánlására a Marsival is meg fogok próbálkozni. Azért csak próbálkozni, mert a sci-fi nem az én műfajom, de néha kell egy ki kell mozdulni a komfortzónámból, meg egyébként RavenS általában jókat ajánl nekem, úgyhogy egye fene, Marsit fogok olvasni! 

Kiadás éve: 2014
Oldalszám: 358
Kategória: sci-fi, filmadaptáció
Megrendelem

Fülszöveg:

AZ ​UTÓBBI ÉVEK LEGNAGYOBB SCI-FI SZENZÁCIÓJA, AMELYBŐL RIDLEY SCOTT FORGAT FILMET HAMAROSAN. A GRAVITÁCIÓ CÍMŰ FILMHEZ HASONLÓAN EZ A KÖNYV IS MEGHÓDÍTOTTA A SZÉLESEBB KÖZÖNSÉGET.

Hat nappal ezelőtt Mark Watney az elsők között érkezett a Marsra. Most úgy fest, hogy ő lesz az első ember, aki ott is hal meg.

Miután csaknem végez vele egy porvihar, ami evakuációra kényszeríti az őt halottnak gondoló társait, Mark teljesen egyedül a Marson ragad. Még arra is képtelen, hogy üzenetet küldjön a Földre, és tudassa a világgal, hogy életben van – de még ha üzenhetne is, a készletei elfogynának, mielőtt egy mentőakció a segítségére siethetne.

Bár valószínűleg úgysem lesz ideje éhen halni. Sokkal valószínűbb, hogy még azelőtt vesztét okozzák a sérült berendezések, a könyörtelen környezet vagy egyszerűen csak a jó öreg „emberi tényező”.

De Mark nem hajlandó feladni. Találékonyságát, mérnöki képességeit, és az élethez való hajthatatlan, makacs ragaszkodását latba vetve, rendíthetetlenül állja a sarat a látszólag leküzdhetetlen akadályok sorozatával szemben. Vajon elegendőnek bizonyul-e leleményessége a lehetetlen véghezviteléhez?

---

Egészen eddig összesen egy darab könyvet olvastam Dan Wellstől, most olvasom a másodikat (Szörnyeteg úr) viszont imádom magát az embert, úgyhogy mindenképp el szeretném olvasni az összes könyvét. Poppy pedig csak előremozdítja ezt a törekvésem, ugyanis folyton a John Cleaver sorozatot ajánlgatja, most meg már bekapcsolódott a sorba a Szellemváros is, amit legutóbb olvasott. 

Kiadás éve: 2014
Oldalszám: 310
Kategória: thriller, young adult
Megrendelem

Fülszöveg: 

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Ha ​még egyszer így nevezel – nevetett fel -,akkor olyan gyorsan keresek másik kísérőt az évnyitó bálra, hogy csak pislogsz. Öt srácot dobtam miattad. Emlékezz erre! Ötöt!

– Ötöt – ismételtem. De miért pont azt választottad, aki arról álmodozik, hogy megöl?

Dan Wells hátborzongató regényeiből már jól ismert John Wayne Cleaver élete legkomolyabb kihívásával néz szembe.

A Nem vagyok sorozatgyilkosban szárnyait bontogató szociopataként követhettük nyomon, aki megszegte az összes saját maga által felállított szabályt, hogy megmenthesse szülővárosát a gonosztól. A Szörnyeteg úrban lélegzetvisszafojtva figyeltük, ahogy őrült küzdelmet folytat önmagával. John időközben tökélyre fejlesztette beteges képességeit, és felvállalta a gyilkosok gyilkosának szerepét ­ ám rá kell döbbennie, hogy egy természetfeletti képességekkel rendelkező lénnyel folytatott macska-egér játékban mindig az ember kényszerül az egér szerepébe.

A Nem akarlak megölni cselekménye gyanakvással, ámokfutással, és holttestekkel telve száguld a mellbevágó végkifejlet felé.

Kiadás éve: 2017
Oldalszám: 334
Kategória: pszicho-thriller
Megrendelem

Fülszöveg: 

Dan Wells hazánkban is óriási sikert aratott a később hatkötetesre bővült Nem vagyok sorozatgyilkos-trilógiával, mely John Wayne Cleaver, egy potenciálisan sorozatgyilkos tini rendkívül egyedi hangulatú története.

A szerző újabb, felnőtteknek szóló thrillere is merőben más és újszerű hangon szólal meg.

Michael Shipman paranoid skizofréniában szenved. Különböző tévképzetek és hallucinációk kínozzák, elméje hol borzalmas kínzásoknak veti alá, hol őrült üldözésekbe taszítja. Ha ez még nem lenne elég, egy kegyetlen sorozatgyilkos szedi áldozatait, és az első számú gyanúsított maga Michael.

Mit tennél, ha az általad látott szörnyetegekről egyszerre kiderül: néhányuk nagyon is valóságos? Kiben bízhatsz, ha a saját elméd sem elég megbízható, és úgy érzed az egész világ ellened fordult?

---

Természetesen nem hagyhatom ki a szép borítós részleget sem, mert azzal saját magam hazudtolnám meg. 

Kiadás éve: 2015
Oldalszám: 214
Kategória: thriller
Megrendelem

Fülszöveg:

“Még a szörnyeknek is szükségük van a békére. Még a szörnyeknek is szükségük van valakire, aki valóban meg akarja hallgatni – és hallani – őket, hogy egy napon megtaláljuk a szavakat, amelyek többek üres dobozoknál. Talán akkor megakadályozhatjuk, hogy a hozzám hasonlók létrejöjjenek.”

A szigorúan őrzött börtön halálsorán raboskodó fogoly egyedüli menedéke a megálmodott szavakban rejlik, a nyelv hatalmán keresztül megteremtett világban. Nincsen neve, nem tudjuk a bűnét sem. De figyel, megérzi azt is, amire mások képtelenek. Látomásai, melyekben aranyszőrű paripák vágtáznak a börtön alatt, és olvadt fémként csurran hátukról a hőség, a börtönélet pusztító erőszakosságával ötvöződnek.

Két kívülálló lép világába: egy bukott Pap és a Hölgy, egy nyomozó, aki eltemetett morzsákat kutat a rabok múltjában, amelyek megmenthetik a kivégzésre várókat. Egy York nevű gyilkos múltjába ásva fájdalmas titkokra bukkan, amelyek felülírják a megszokott elképzeléseket áldozatról és bűnözőről, ártatlanságról és bűnösségről, míg végül a Hölgy saját megdöbbentő múltjára is fény derül.

És a rab várakozik, várja, hogy az ő történetét is meghallgassa valaki.

Mert még a szörnyeknek is van történetük.

Ez a fájdalommal teli, ugyanakkor költői regény emlékeztet a mindannyiunkat összekötő emberségre, és arra, hogy még a legszörnyűbb, rémálomba illő valóságban is létezhet szépség és szeretet.

A kötetet a neves műfordító és írónő, Kleinheincz Csilla ültette át magyar nyelvre.

Kiadás éve: 2018
Oldalszám: 160
Kategória: fantasy, kisregény
Megrendelem

Fülszöveg:

A 2017-es évben Nebula-, Hugo-, Locus-, John W. Campbell és Shirley Jackson-díjra jelölt, World Fantasy Díjat nyert történet

Kij Johnson elbűvölő és félelmetes könyve egyszerre eleveníti meg és helyezi más megvilágításba H. P. Lovecraft klasszikus dark fantasy történeteit, ezúttal egy női főhős szemszögéből.

Vellitt Boe a híres-nevezetes Ulthar Lánykollégium tanára. Amikor legtehetségesebb diákja megszökik egy álmodóval, aki az éber világból érkezett, nem tehet mást: veszélyes utazásra indul, hogy megtalálja, hiszen az egész egyetem sorsa múlhat ezen. Fiatalkori vándorlásait megidézve átvág egy őrült, álomszerű logika által uralt világon, amelyet szeszélyes és kegyetlen istenek uralnak, és fantasztikus, lidércnyomásos teremtmények népesítenek be.

Azonban küldetése nem csupán az álmok riasztó vidékére viszi el őt, hanem saját rejtélyes múltjának mélységeibe is, ahol az árnyak között titkok lapulnak – olyan titkok, amelyeknek nem lenne szabad valósággá válnia.

Ez lenne az én Fumaxos várólistám. Ha van kedvetek ajánljatok még könyveket, hadd bővüljön a végeláthatatlan listám! :)  Ha van kedvetek, akkor pedig böngésszétek a Pro oldalát is, ugyanis Renegátok hetet tartunk. 

Üdv,

TBR CSÖKKENTÉS Á LA PROLÓGUS 1. FORDULÓ: DAN WELLS - NEM VAGYOK SOROZATGYILKOS

Hello Molycik!

Talán már hallottatok arról, hogy a Probloggerekkel nagy várólista csökkentő kihívásba kezdtünk. A kihívás lényege, hogy minden bloggernek van egy minimum 10 könyvet tartalmazó listája, amiről a hozzá rendelt személy választ neki egy könyvet, illetve kiszab mellé egy feladatot is, ha az olvasás, az értékelés, és a feladat teljesítése elmarad, akkor az adott blogger büntire számíthat. 

Az első forduló során John, a Hello Stories lelkes írója választott számomra egy könyvet, méghozzá nagy kedvencét, Dan Wells Nem vagyok sorozatgyilkos című könyvét. Mondanám, hogy meglepett a választása, de nem. Amikor megtudtam, hogy John választ nekem, egyből tudtam, hogy Wells valamelyik könyvét fogja olvastatni velem, inkább az extra feladattól féltem, szerencsére alaptalanul. John volt olyan kedves és tekintettel volt arra, hogy egész augusztusban fesztiválokon dolgoztam, dolgozom, így a feladat is ehhez kötődött: "Olvasni buli", készíts szelfit a könyvvel az egyik fesztiválon, amelyikre mész. Készítettem is a konténerben, amelyikben dolgoztam, szóval semmi extrát ne várjatok a képtől, de a lényeg, hogy megúszom a büntit. A bejegyzés végén nézhetitek majd meg a nagyon 'profi' fotót a könyvről :) 

A kihívásról bővebb információt itt találtok. 

Író: Dan Wells
Eredeti cím: I am not a serial killer
Kiadó: Fumax
Kiadás éve: 2012
Oldalszám: 240

John Wayne Cleavernek hívnak. 15 éves vagyok, és a hullák a hobbim. A terapeutám szerint szociopata vagyok. De nem vagyok sorozatgyilkos.John veszélyes, és ezt ő is tudja magáról. Megszállottan érdeklődik a sorozatgyilkosok iránt, de nem szeretne hozzájuk hasonlóvá válni. Pedig óriási a kísértés…Mivel gyerekkora óta a családja által üzemeltetett halottasházban segédkezik, hozzászokott a holttestek látványához és meg is kedvelte őket. Azok legalább az élőktől eltérően nem kérnek számon rajta minduntalan emberi érzéseket. Amikor egy brutális sorozatgyilkos elkezdi áldozatait szedni a kisvárosban, kénytelen felülírni a maga számára alkotott szabályokat, amelyekkel eddig kordában tartotta a benne lakozó sötétséget. Nyomozni kezd a tettes után, akiről egyre inkább az a benyomása: emberfeletti képességekkel bír.“A Dexter könyvek és a belőlük készült tv-sorozat rajongói imádni fogják Dan Wells kirobbanó sikerű debütáló regényét.” – Publishers Weekly.

Nagy elvárásaim voltak a könyvvel kapcsolatban, mert lakótársamtól kezdve a ProBloggerekig mindenki dicsérte, hogy mennyire egyedi és különleges, cselekménnyel teli, meg  misztikus. Ez mind igaz és szép, mégis volt egy kis hiányérzetem, amit az olvasási válságomra fogok, de ha úgy igazán belegondolok, akkor nem ez az oka. Úgy érzem, hogy ha teljesen át tudtam volna adni magam a könyvnek, akkor is ugyan ezen a véleményen lennék, nekem hiányzott belőle valami. Talán egy kicsivel több pörgés. 

A misztikusság részéről csak annyit, hogy annyira nem lepődtem meg a dolgon, hogy kinek, minek a keze van a gyilkosságok esetében. A végső megoldáson sem, amit John eszközölt, számomra teljesen kézen fekvő volt, elég hamar rájöttem a dolgokra, és pont ezért egy icipicit csalódtam is Wellsben, mert RavenS mindig azzal jön nekem, hogy ha meg akarok lepődni olvassak Részlegeseket Dan Wellstől, na azon tuti meg fogok lepődni, leesik az állam, meg minden, ami ezzel jár. Bíztam benne, hogy már a Nem vagyok sorozatgyilkos olvasása közben is sorban érnek majd a meglepetések, de nem ért el semmi az unalmon kívül, mert bizony elég sokszor azon kaptam magam, hogy unatkozom olvasás közben.

John egy igen érdekes karakter, - nem a Hello stories bloggere, bár ő se semmi - szerintem hozzá hasonlóval még nem találkoztam, pont miatta folytattam az olvasást, és fogom is a jövőben. Olvasás közben néha azon kaptam magam, hogy azért elég sok mindenben hasonlítok Johnhoz. Nem mondanám magam szociopatának, - bár, egyik vizsgám előtt csoporttársaimmal várakoztam, amikor a tanárunk szociopata szociológuspalántának hívott minket, lehet, hogy tudott valamit, amit mi nem? - antiszociálisnak sokkal inkább, és ez még érdekesebbé és rejtélyesebbé, különlegesebbé tette őt számomra. Kíváncsian várom, hogy Szörnyeteg úr mennyire uralkodik el rajta a következő kötetekben, és hogy alakul, milyen szinten formálódik John személyisége, főleg úgy, hogy nem lesz ott neki Neblin, hogy támogassa, terelgesse a jó út felé. 

Egyébként Neblin volt a másik karakter, akit nagyon szerettem. Nyílt titok, hogy körülbelül 6-8 éve kriminálpszichológusnak készülök, - csak  egyelőre nem akar összejönni, de nem adom fel - mindig is érdekelt a pszichológia, és minden erről a területről, ennek köszönhetőn keveredtem szociológia szakra is, mert azt mondták hasonlít hozzá, pedig nem.  Szóval Neblint sikerült nagyon megkedvelnem, örülök, hogy ott volt Johnnak, annak már kevésbé, hogy a megmentésére sietett, de ha nem tette volna az elég karakteridegen lett volna, és még ennyi meglepetés sem ért volna, mint amennyi. 

Kicsit csalódtam, többre számítottam, de azért tetszett. Egyedi történetet olvashattam, megfűszerezve egy kis misztikummal és mindezt még az érdekes, különleges szereplők is színesítették. Örülök, hogy Könyvhéten beszeretem a könyvet, annak meg még jobban, hogy feltettem  a tbr csökkentős listámra, úgy gondolom jó kezdés volt ez, adott egy kis löketet, amire nagy szükségem van, mert RavenS választott nekem könyvet a második fordulóra és az extra feladattal sem kímélt. Remélem tudom majd teljesíteni. RavenS azt szeretné, ha rajzolnék, szerintem meg a világ megérett a pusztulásra, mert az igaz, hogy a Photoshop a barátom, a ceruzával nem bánok valami jól. Sőt, egyenesen rosszban vagyunk, nem tudok rajzolni, kellett nekem megemlítenem a csoportban... Mindegy is, ez a jövő meséje, majd meglátjuk mi sül ki ebből az egészből. 

Első forduló extra feladata

A bejegyzés elején már említettem, hogy az extra feladatom szelfi készítés volt egy fesztiválon. Sziget feszten készítettem képet a 18-as konténerből, mert épp halálra untam magam, korán reggel senki nem jött felénk, és bőven volt időm szenvedni, meg olvasni. Eredetileg a Sia koncert előtt akartam egy képet lőni, de nem jött össze. Próbálkoztam a Sziget felirat előtt is, de az se sikerült, így maradt a törzshelyem, a konténer, mint helyszín. Ez lett a végeredmény:

Nagyon művészi lett a kép, hajnal négykor ennyire futotta :D

A következő fordulóban Victoria Schwabtól fogom elolvasni az Archívumot, az extra feladat pedig rajzolás lesz. Szerintem nem akarjátok látni, hogy milyen az, amikor rajzolok, még egy tisztességes pálcikaembert sem tudok megkreálni... Jah, jó lesz :D
Üdv,