A következő címkéjű bejegyzések mutatása: RUBIN PÖTTYÖS. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: RUBIN PÖTTYÖS. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. február 23., szombat

COLLEEN HOOVER: CONFESS - VALLOMÁS

Hello Molycik!
Ugyan tartaléklángon, de még fut a Prológuson a Pusztuló világok - Romantikus könyvek projekthetünk. Ennek keretében olvastam el végre valahára egyik kedvenc írónőm könyvét. Már a címből is kitalálható, hogy ez nem más, mint Colleen Hoovertől a Vallomás. Láttam anno a sorozatot, majdnem végig (talán 2 részt nem néztem meg belőle) és nagyon megtetszett, tudtam, hogy idővel el fogom olvasni a könyvet is, hogy ténylegesen megismerjem Auburn és Owen történetét. 2018 végén már tettem vele egy próbálkozást, de valahogy nem csúszott, így inkább abbahagytam, nem erőltettem, nehogy befolyásolja a végén az összképet. Milyen jól tettem!

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Kiadás éve: 2017
Oldalszám: 344
Megrendelem
A könyvet köszönöm szépen a kiadónak!
Fülszöveg:
Mi ​mindent érdemes kockára tenni a szerelemért? 
Auburn Reed huszonegy éves korára már mindent elveszített, ami valaha fontos volt neki. A lány azért küzd, hogy újra felépítse romba dőlt életét, így csakis kitűzött céljaira összpontosít, és nem engedheti meg magának a hibákat. De amikor munkát keresve belép egy dallasi műterembe, váratlanul éri az erős vonzalom, ami elfogja az ott dolgozó titokzatos művész, Owen Gentry iránt. 
Most az egyszer Auburn mer kockáztatni, és a szívére hallgat, ám hamarosan felfedezi, hogy Owen súlyos titkot rejteget. Múltjának árnya tönkretehet mindent, ami fontos Auburn számára, és a lány egyedül úgy teheti sínre az életét, ha kizárja belőle a fiút. 
Ahhoz, hogy megmentse a kapcsolatukat, Owennek nincs más dolga, csak vallomást tenni. Ám ebben az esetben a vallomás sokkal ártalmasabb lehet, mint maga a bűn. 
A csodálatos és kivételes stílusú Colleen Hoover egy újabb mélyen megható történetet mesél arról, hogy az igaz szerelem és a család olyan köteléket jelent, amit semmi sem szakíthat el.

Figyelem! Az értékelés apróbb spoilereket tartalmazhat!

Azt már biztos tudjátok, hogy CoHo az egyik kedvenc íróm, sőt, ha romantikus könyvekről van szó, akkor tuti, hogy nála keresek valamit legelőször, és csak akkor fordulok más felé, ha már minden könyvét olvastam. Bár ez elég ritkán fordul elő, ugyanis kisebb lemaradásban vagyok, még van mit bepótolnom, de nem is ez a lényeg, hanem, hogy végre eljutottam a Confess elolvasásáig és spoiler alert: nagyon szerettem.

Külsőségeket tekintve, szerintem mind az eredeti, mind pedig a sorozatos borító nagyon szép, úgyhogy biztosra mentem és be is szereztem mindkettőt. A történetet jobban az eredeti tükrözi, de ezt főként azért mondom, mert nem szeretem, amikor más dönti el helyettem, hogy hogyan is néz ki egy szereplő, azáltal pedig, hogy a sorozatos borítóval olvastam és láttam is pár részt belőle, előre el volt döntve, hogy akkor Auburn és Owen így néz ki. 
"– Nem én választottam a festészetet. Azt hiszem, inkább a festészet választott engem."
A történet két fiatal szerelméről és az életről szól. Auburn már fiatalon megtapasztalta, hogy nem minden fenékig tejföl, amikor első szerelmét elvesztette és hirtelen fel kellett nőnie. Munkából hazafele menet, egy galéria ablakán meglát egy álláshirdetést, és mivel nagy szüksége van minden fillérre, ezért beáll segédnek Owen Gentry mellé. Innen pedig már kitalálhatjátok, hogy elkezd bimbózni köztük a szerelem bazsarózsája és próbál kiteljesedni, egészen addig, amíg egy harmadik és negyedik fő be nem avatkozik, na meg amíg az élet közbe nem szól. 
"Azt hiszem, ahhoz is kell némi őszinteség, hogy az ember bevallja, hibázott, még akkor is, ha nem igazán hajlandó elárulni, miért. Ez is valami."
Imádom Colleen stílusát, ahogy megalkotja a mondatokat és beleviszi a sajátos stílusát. Nem a nyáltól csöpögő sablon sztorikat írja meg, hanem belevisz minden egyes történetbe valami egyedit, valami kiszámíthatatlan fordulatot, valami váratlant. A Vallomás esetében az egyediséget Owen és a munkája adta meg számomra. Az apró vallomások és a festmények teljesen más szintre emelték a történetet, ettől nem vált sablonná. Habár volt benne pár klisés húzás, mégis minden mondatát át tudtam élni. 
"Ha előre tudom, hogy egy nap besétálsz majd az életembe, mindent másként csináltam volna.
Mindent."
Nem igazán tudok sokat írni Colleen könyveiről, mert nála csak ritkán fordul elő, hogy valami miatt nagyon feldühítene, vagy kiakasztana. Ebben a könyvben egyedül Trey és az anyja volt kiakasztó tényező, de igazából az anyát még meg is tudtam érteni, hiányolta szeretett fiát. Trey meg szimplán egy idióta barom volt, aki azt hitte kihasználhatja Auburn-t. 

Auburn és Owen szerelme egyszerre volt fájdalmas, igazi és sorsszerű, mindenképp ajánlom olvasásra és nem csak egyszerire! Ha pedig már olvastad a történetet, csekkold a sorozatot is, nekem tetszett! :) 

Értékelés: 4,5 / 5*
Kedvenc szereplő(k): Owen
Kedvenc rész: a vallomások és a hozzájuk készült összes festmény 
Üdv,

2018. szeptember 23., vasárnap

TARRYN FISHER: THIEF - TOLVAJ (SZERESS, HA HAZUDOK IS #3.)

Hello Molycik!
Az este második értékelése szintén Tarryn Fisher nevéhez köthető, hiszen végre eljutottam odáig, hogy pontot tehettem a Szeress, ha hazudok is trilógia végére.

Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás éve: 2018
Oldalszám: 296
Megrendelem

A könyvet köszönöm szépen
a Könyvmolyképző Kiadónak!

Fülszöveg:

Emlékeztetőül magamnak: 

A szerelem türelmes. A szerelem kedves. 

A szerelem nem dicsekszik, nem henceg. 
A szerelemben nincs arrogancia. 
Sohasem durva, nyers vagy illetlen – nem öncélú. 
A szerelmet nem könnyű felforgatni. 
A szerelem nem kövezi meg a rosszat. 
A szerelem bízik, remél és mindent kibír. 
A szerelem sohasem évül el. 
Küzdeni fogok érte. 
A tolvaj


!!! AZ ELŐZŐ RÉSZEKRE NÉZVE SPOILEREKET TARTALMAZHAT!!!

2014-ben ismerkedtem meg Olivia Kaspen és Caleb Drake igen elcseszett szerelmi sztorijával, majd 2016-ban egy kicsit jobban beleláthattam a vörös démon, Leah Smith fejébe. Most pedig legnagyobb sajnálatomra már csak újraolvasások alkalmával lesz szerencsém ehhez a három szívemhez közel álló szereplőhöz. 

El sem tudom mondani, hogy mennyire megszeretettem őket az évek során, főként azért mert nem a megszokott rózsaszín felhős, mézes-mázos szerelem ez. Tarryn tömeg karambolhoz hasonlóra írta meg Oliviáék történetét, ami kifejezetten jól esett a mai romantikus nyálak mellett. Annak pedig kifejezetten örültem, hogy végre Caleb szemszögéből is megismerhettem a történetet és beleláthattam a srác gondolataiba, mert mindig is tudni akartam, hogy egy-egy jelenetnél ugyan mi játszódhatott le a fejében, és valljuk be, a lányok szemszöge után pontosan ez kellett a teljesség érzethez. 
"Szeretném azt hinni, hogy tanultam a hibáimból. Azt is szeretném hinni, hogy végre eljutottunk arra a pontra, amikor készen állunk egymásra."
Olivia az évek múlásával sem változott olyan nagyon sokat, továbbra is ugyanaz a fékezhetetlen, vadóc, akit az első kötetben megismertünk, csak az évek múlásával egy kicsit komolyodott, takaréklángra kapcsolt. De még mindig ugyan az a lány, aki anno totálisan belezúgott Caleb Drakebe és ezt imádtam benne. Nem próbált megváltozni a szerelem kedvéért, nem lett jobb és a szerelmük is ugyanolyan elcseszett, mint a kezdetek kezdetén. Caleb is megmaradt olyannak, amilyen volt, de nála azért látni, hogy Oliviával ellentétben rengeteget komolyodott, felnőtt az apa szerephez, és ha már itt tartunk: nekem nagyobb bejött a huzavona, amit Leah-val játszottak Estelláért.

Caleb szemszöge és ezáltal az egész könyv pedig olyan, mint egy jó fogtömés. Kellett ahhoz, hogy működni tudjon a történetük, hogy végre lezárást kapjanak és ne tátongjon ott kitöltetlenül az űr, amit a Dirty Redben maguk után hagytak a szereplők. Kellett Caleb nézőpontja, hogy a múlt és a jelen eggyé váljon és a jövő, ha nehézkesen is, de kialakuljon. 
"Arra a következtetésre jutottam, hogy nincsenek kőbe vésett szabályok az életben. Az ember azt csinálja, amit a túléléshez kell. Ha el kell menekülni életed szerelmétől a túléléshez,megteszed. Ha össze kell törnöd valakinek a szívét, hogy a tiéd ne törjön össze, megteszed. Az élet túlságosan bonyolult az egyetemes igazságokhoz. Mindannyian sérültek vagyunk valahol. Fogj meg valakit, és kezdd el rázogatni. Hallani fogod, ahogy csörömpölnek belül az apró összetört darabkái. Ott van bennünk az apánk, az anyánk, a barátaink, a szerelmeink és az idegenek fájdalma is."
Fisher stílusát még mindig imádom, ahogyan azt az előzményeknél is tettem. Egyszerre lesz az írása egyedi és elgondolkodtató, zseniális a nő. Korábban úgy fogalmaztam, hogy Tarrynnél "nem létezik happy end, csak szenvedés, kétségek és gyötrelem", ehhez még mindig tartom magam. Hiába kapott Olivia és Caleb lezárást, azért egy végső rúgást meg el kellett szenvedniük, hogy kerek legyen a történet.

A Thief - Tolvaj tele van kavarással, feszültséggel és drámával, de pont olyan mennyiségben, hogy még szerethető lesz tőle a könyv és nem akarod minden egyes hajszálad kitépni tőle, és ahogyan a szereplők is megtanulják egymást elfogadni, minden hibájuk ellenére, úgy te is elkezded egyre jobban megszeretni a történetet. Tökéletes lezárása egy tökéletlen trió történetének. 
"– Félek. – Mitől félsz? – csókolom meg a szája másik sarkát. – Attól, hogy milyen sebezhetővé teszel. – Azért teszlek sebezhetővé, mert szeretsz. Ezt az árat kell megfizetned a szerelemért, kicsi lány."
A külsőről csak annyit mondanék, hogy szerintem borzalmas lett. Az eredeti sem sokkal jobb, de azért mégis jobban megy az előzőekhez. A Kihasznált alkalom pont nem az a trilógia, amelyhez illene ez az erotikus borító, de hát ízlések és pofonok. Nekem, mint említettem nem tetszik. 

Ajánlom a könyvet Tarryn Fisher rajongóinak és azoknak, akik szeretik a szívfacsaró történeteket egészen elcseszett szereplőkkel. Azoknak, akik szeretik ha nem lepi el egy romantikus könyv lapjait a rózsaszín köd és azoknak, akik egy igazán jó new adult történetet szeretnének olvasni egy második, sokadik esélyről. 

Üdv,

2018. május 11., péntek

TARRYN FISHER: THIEF - TOLVAJ (COVER REVEAL #30.)

Hello Molycik!
Folytatódik a borítóleleplezős sorozat, ma az egyik kedvenc New Adult trilógiám utolsó kötetéről hull le a lepel. Őszintén megmondom, hogy nekem nem tetszik. Majd látni fogjátok, hogy nem tartotta meg a kiadó az eredeti külsőt. Nem mondom, hogy az nagy kedvencem lenne, de ez... Mióta megláttam a processing folyamatban ragadtam és nagy nemek villognak a szemem előtt, ha meglátom. Minek az az "Érted bármit, Hercegnő!" idézet az elejére? Nem mintha ez lenne vele a legnagyobb probléma. Szerintem úgy ahogy van nem illik a trilógiához. 

Ettől függetlenül bátran ajánlom mindenkinek Tarryn Fisher könyveit!

Fülszöveg:
Emlékeztetőül magamnak: 
A szerelem türelmes. A szerelem kedves. 
A szerelem nem dicsekszik, nem henceg. 
A szerelemben nincs arrogancia. 
Sohasem durva, nyers vagy illetlen – nem öncélú. 
A szerelmet nem könnyű felforgatni. 
A szerelem nem kövezi meg a rosszat. 
A szerelem bízik, remél és mindent kibír. 
A szerelem sohasem évül el. 
Küzdeni fogok érte. 
A tolvaj

>> Várólistára/Kívánságlistára teszem
>> Előrendelem
A szerzőről:
Tarryn Fisher, New York Times és USA Today sikerkönyves szerző. Lehet, hogy vagányabb nálad, de ezt nem dörgöli az orrod alá. Az első diplomáját a Roxfort Varázsló és Boszorkányképző Szakiskolában szerezte. Az emberi természet nagy tisztelője, egy hús-vér gonosz, mégpedig a Mardekár házból. A szíve sötét, de az olvasóit azért kedveli. Jelenleg Washingtonban él fiával és lányával.

Tarrynről még azt is lehet tudni, hogy jóban van Colleen Hooverrel és imádják egymást Facebookon szívatni. Na, meg az olvasóikat a lélektipró csavarokkal.

Üdv,

2017. október 8., vasárnap

COLLEEN HOOVER: CONFESS - VALLOMÁS (COVER REVEAL #25.)



Hello Molycik!
Ma egy olyan könyv borítójáról hullik le a lepel, amit a Colleen Hoover magyar rajongói már biztosan nagyon vártak! Jó hír, hogy nem csak az It Ends With Us érkezik kis hazánkba a Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából. De nem ám! Betársul mellé a Confess is, méghozzá a szuper sorozatos borítóval!

Kezeket fel, ki várja már? :)

Fülszöveg:
Mi mindent érdemes kockára tenni a szerelemért?

Auburn Reed huszonegy éves korára már mindent elveszített, ami valaha fontos volt neki. A lány azért küzd, hogy újra felépítse romba dőlt életét, így csakis kitűzött céljaira összpontosít, és nem engedheti meg magának a hibákat. De amikor munkát keresve belép egy dallasi műterembe, váratlanul éri az erős vonzalom, ami elfogja az ott dolgozó titokzatos művész, Owen Gentry iránt.
Most az egyszer Auburn mer kockáztatni, és a szívére hallgat, ám hamarosan felfedezi, hogy Owen súlyos titkot rejteget. Múltjának árnya tönkretehet mindent, ami fontos Auburn számára, és a lány egyedül úgy teheti sínre az életét, ha kizárja belőle a fiút.
Ahhoz, hogy megmentse a kapcsolatukat, Owennek nincs más dolga, csak vallomást tenni. Ám ebben az esetben a vallomás sokkal ártalmasabb lehet, mint maga a bűn.

A csodálatos és kivételes stílusú Colleen Hoover egy újabb mélyen megható történetet mesél arról, hogy az igaz szerelem és a család olyan köteléket jelent, amit semmi sem szakíthat el.




Az írónőről:
A New York Times sikerlistáját meghódító Colleen Hoover többek között a Szívcsapás, a Visszavonuló, az Ez a lány, a Reménytelen, a Reményvesztett, a Helló, Hamupipőke!, az Egy nap talán, valamint a Soha, de soha szerzője. Texasban él a férjével és három fiukkal.


Hamarosan újra jelentkezem, addig is olvassatok sokat.
Üdv, 



2017. július 23., vasárnap

COLLEEN HOOVER: MAYBE SOMEDAY - EGY NAP TALÁN (MAYBE SOMEDAY #1.)

Hello Molycik!
Ma az egyik kedvenc Colleen Hoover könyvemről hoztam ma egy értékelést, ami nem más mint a Maybe Someday. 
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás éve: 2017
Oldalszám: 392
Megrendelem
A recenziós példányt köszönöm szépen
a Könyvmolyképző Kiadónak! :)
Fülszöveg:
„Egy ​mindent elsöprő szerelem csodás, mégis valószerű rajza. Csupa érzelem, csupa bonyodalom.” – Tracey Garvis Graves, New York Times bestsellerszerző
A huszonkét éves Sydney élete maga a tökély: egyetemre jár, jó állása van, stabil kapcsolatban él egy remek sráccal, Hunterrel, és a legjobb barátnőjével, Torival közösen bérel lakást. De minden megváltozik, amikor rájön, hogy Hunter megcsalja, és egyik pillanatról a másikra el kell döntenie, hogyan tovább. 

Sydney egyszer csak vonzódni kezd a titokzatos, jóképű szomszéd sráchoz, Ridge-hez. Nem tudja levenni róla a szemét, és valósággal megbabonázza a fiú szenvedélyes gitárjátéka esténként az erkélyen. Ridge sem közömbös iránta, és hamarosan ráébrednek, hogy több szempontból is szükségük van egymásra. 

Az Egy nap talán egy szenvedélyes történet barátságról, megcsalásról és szerelemről, ami az első oldaltól kezdve beszippantja az olvasót Sydney izgalmakkal teli világába.
„Csodálatos lelkek. Csodálatos dalok. Csodálatos történet.” – GwendolynGrace, LibraryThing
„Egyedi, más, mint a többi… ne habozz, olvasd el!” – Tamara Webber, New York Times bestsellerszerző, az Egyszeregy írója.

2014 nyarán olvastam először a Maybe Someday-t, akkor még angolul és szerelem volt első látásra olvasásra. Azóta eltelt három év és bevallom kicsit féltem, hogy mi van, ha azóta teljesen másképp fogok reagálni rá, hiszen mégis csak az egyik kedvenc könyvemről van szó. Na, meg ott volt az a tény is, hogy ezúttal magyarul vágtam neki az olvasásnak, ami valljuk be rázós dolog, ugyanis sok múlik a fordításon. Az első pár oldal fura volt magyarul, majd hozzászoktam a fordító stílusához, de sajnos azt kell mondjam, hogy maradok annál, hogy angolul olvasom CoHo könyveit, hiszen van az írónőnek egy stílusa, amit nagyon nehéz visszaadni és véleményem szerint nem is sikerült teljesen a fordítónak. Persze, ez csak az én személyes véleményem. 
"Csak most értem meg igazán, hogy a hallók mennyire természetesnek veszik ezt a képességüket."
Annyira szépséges ez a könyv kívül-belül, hogy
muszáj pár képet betennem róla :)
A történet ott kezdődik, hogy megismerjük a főszereplő lányt, Sydneyt. Legjobb barátnőjével Torival él közös albérletben, és boldog párkapcsolatban Hunterrel, mellette pedig az egyetemi könyvtárban dolgozik és dacol az apjával, akinek nem igazán tetszik, hogy a lánya nem a jogi kart választotta jövője építgetésekor. Esténként pedig a szemben lévő erkélyen zenélő, szexi srácot (Ridge) hallgatja, tanulás címszóval. Lényegében minden tökéletes, vagyis csak ebben a tudatban él, egészen a 22. születésnapjáig, amikor is Ridge robbantja a bombát és közli Sydneyvel a csúf igazságot: Tori és Hunter a háta mögött aktívan kedvelik egymást, általában az erkélyen. Sydneynek nem igazán van hová mennie és nyilván nem szeretne továbbra is az áruló barátjával és barátnőjével egy fedél alatt élni, ezért elindul a szakadó esőben, hogy megszálljon egy szállodában, viszont adódik egy kis problémája, amikor beszáll a taxiba: nincs nála a pénztárcája. Ridge kisegíti Sydneyt, megszállhat nála, és itt kezdődik el lényegében maga a történet. 
"Nem tudta megvédeni attól a felismeréstől, hogy nem mi döntjük el, kibe szeretünk bele. Csak azt tudjuk eldönteni, kivel maradunk együtt."
Szögezzük le az elején, hogy utálom a szerelmi háromszögeket. A Maybe Somedayben is van, mégis annyira szerethetőek voltak a szereplők és annyira jól megírta az egészet Colleen, hogy nem tudtam utálni se Sydneyt, se Ridget. Ott volt a kémia a két szereplő között, szinte izzottak a lapok, már a legelejétől kezdve, az pedig csak még különlegesebbé tette az egészet, hogy Ridge nem hall. Megnehezítette a kommunikációjukat, de a modern technika segítségével áthidalták ezt a nehézséget. Azt pedig különösen élveztem olvasni - tudom szemét vagyok -, hogy mennyire küzdöttek a saját érzéseikkel és azok ellen, hogy próbáltak nem beleszeretni a másikba, igaz reménytelenül, mert minden egyes dallal közelebb kerültek a végzetükhöz. 
"A legtöbb könyvtárban nem nézik jó szemmel, ha a diákmunkásaik a műszakjuk kellős közepén zokogásban törnek ki, és dobálózni kezdenek a könyvekkel. Mondjuk, nem én tehetek róla, hogy éppen a romantikus szektor polcait töltöttem fel, amikor megtudtam, hogy a pasim, akivel két éve járok, húzogatja a lakótársamat. A szerelmes regények nyálas borítói totál felhúztak."
A mellészereplőket is hamar megkedveltem. Bridgette és Sydney közös jelenetein nagyon jókat nevettem, egy élmény volt magam elé képzelni a jeleneteket, amikor Bridgette kiabálva beszélt, hogy hátha a - szerinte - siket Sydney meghallja/megérti, hogy mit akar mondani. A Warrennel való kapcsolata pedig már külön történet, amiről szerencsére egy novella is született Maybe not címmel. Amit még különösen bírtam az a Warren és Sydney között, a könyv végére kialakult barátság. Az, ahogy a kezdeti ellenszenvből egy működőképes, egymást segítő, támogató barátság formálódott. Maggie pedig egy tündéri lány, aki egy üde színfoltja volt a könyvnek és, aki nagyon jól lereagálta a dolgokat, amiket szándékosan nem fogok senkinek elspoilerezni :D 
Ugyan a posztban nem említettem, de nem csak magyarul
birtoklom a Maybe Somedayt, hanem angolul is,
 csupán ennyire szeretem ezt a könyvet #LifeofaCoverwhore.
A könyv különlegessége, hogy tele van dalszövegekkel, amiket Sydney és Ridge írt. Ezek nagyon sokat hozzáadtak a történethez, az pedig csak még különlegesebbé tette az olvasási élményt, hogy Griffin Peterson meg is zenésítette ezeket a dalokat, így olvasás közben hallgatni is lehetett a dalokat (ezen a linken te is meghallgathatod a dalokat). 
"Ha tudnád, hogy bármelyik pillanatban meghallhatsz, beérnéd egy fél élettel? Vagy inkább próbálnád kihasználni az időt, ami jut?"
Imádtam a könyvben, hogy egyszerre megnevettet és szomorít el, majd töri össze teljesen a szívem, de mégis reményt ad, hogy talán egy nap megtörténhet az, aminek már a könyv elején meg kellett volna történnie :) Szóval, ha egy igazán jó romantikus, new adult történetre vágytok, ami útközben rálép a szívedre, jól megnyomorgatja, de közben azért megnevettet, boldog, mosolygós és hangosan nevetős pillanatokat is okoz, mellé pedig szerethető karaktereket ismertet meg veled ráadásul még külön, a könyvhöz írt dalokat is meghallgathatod olvasás közben, akkor a Maybe Someday - Egy nap talán pontosan neked való!
Ennyi voltam mára. 
Üdv, 

2016. február 4., csütörtök

TARRYN FISHER : DIRTY RED - ZŰRÖS VÖRÖS (KIHASZNÁLT ALKALOM #2.)


Kiadás éve: 2015
Kiadó: Könyvmolyképző kiadó
Kategória: NA, romantikus, ifjúsági
Eredeti cím: Dirty red
Oldalszám: 294

Drága Olivia! 
Azt hitted, elveheted őt tőlem. Vesztettél. Most, hogy már az enyém, mindent meg fogok tenni, hogy velem maradjon. Kételkedsz bennem? Minden, amire te fented a fogadat, az enyém lett. Ja, és ha esetleg érdekel: már egyáltalán nem is gondol rád. Nem fogom elengedni őt… Soha. 
Leah 
Leah Smith végre mindent megszerzett, amit valaha is akart. Vagy mégsem? Házassága leginkább kölcsönbérletnek tűnik, mintsem élethosszig tartó elköteleződésnek, az általa felépített kép pedig a szeme láttára omlik össze. Új szerepében és a titkokkal teli múltjának terhével el kell döntenie, meddig hajlandó elmenni az ellopott kincsek megtartásáért.

Spoilert tartalmazhat azok számára, akik nem olvasták a trilógia első részét!

Körülbelül másfél éve várok ennek a könyvnek a megjelenésére. A trilógia első része a Kihasznált alkalom az egyik kedvenc könyvem, így már tűkön ülve vártam, hogy végre kiadja a második részt is a könyvért felelős kiadó. Nagy elvárásokkal indultam neki a könyvnek, de igazából teljesen felesleges volt bármiféle elvárást felállítanom, mert Tarryn Fisher mindet lerombolta, már az első mondatával. Valami hihetetlen módon ért a fordulatokhoz, és a feszültségfenntartáshoz az írónő, ezúttal sem csalódtam benne.

A Kihasznált alkalomban azt szerettem, hogy Olivia egy nagyon életrevaló karakter, akivel akár egy átlagos hétköznapon, az utcán sétálva is összefuthatunk. Hibázik, csetlik-botlik, éli az egyetemisták úgymond gondtalan életét (ez természetesen nem igaz, van olyan agybaj, mint a felnőtteké, tanúsíthatom). Leah Smith-re is pont ez jellemző, a különbség csak az, hogy ebben a könyvben a szereplőink már felnőttek, nem egyetemisták. Továbbá, míg Olivia egy viszonylag kedves személyiség, addig Leah, a „zűrös vörös” egy gonosz, számító pióca.

Az első részben már megismerhettük bájos természetét, most meg egyenesen a nyakunkba zúdul minden gondolata, érzése, vágya. Illetve ezzel együtt vágyainak középpontja, hiszen a lány minden gondolata egyetlen személy köré koncentrálódik, aki nem más, mint Caleb Drake. Leah foggal-körömmel ragaszkodik „szerelméhez”, és mindent megtesz annak érdekében, hogy elpusztítson bárkit és bármit, ami kettejük kapcsolatába bezavarhat. Fő célpontja természetesen Olivia, aki Caleb első igazi - és még ha egyelőre nem is vallja be magának -, de egyetlen szerelme.

Leah-nak tehát egyetlen célja van az életében, méghozzá az, hogy megtartsa magának Calebet. Ez persze azonban nem így működik. Az általa legcélszerűbbnek nyilvánított megoldás pedig az, hogy teherbe esik Calebtől. Ezzel is kezdődik a történetünk: megszületett Estella Drake. Mivel a vörös démon nem akarta a babát, csak az apát, ezért minden tőle telhetőt megtesz, hogy semmilyen módon ne kötődjön a lányához. Kezdetekben undorítónak találja, és megveti szerencsétlen gyereket.

Leah végig olyan borzalmas döntéseket hozott, hogy én csak végig fogtam a fejem: te jó ég, hová akar ezzel kilyukadni Tarryn? Az addig rendben van, hogy Leah egy negatív, könnyen megutálható karakter, de azért egy idő után kezdtem besokallni. Minden egyes fejezet előrehaladtával újra meg tudott lepni a hülyeségeivel, és a meggondolatlanságával.

Olyan szinten feszegeti a határokat az írónő a szereplőin keresztül, hogy az valami hihetetlen! Tarryn Fishernél nem létezik happy end, csak szenvedés, kétségek és gyötrelem. A könyv végéig nem tudtam eldönteni, hogy Leah vajon mániákus vagy tényleg szereti Calebet. Abban biztos voltam, hogy Olivia és Caleb szeretik egymást, és végig nekik szurkoltam, de Leah esetében nem tudtam dűlőre jutni. Nem normális a nőszemély az fix, de érdekes volt végigkövetni a múltját és jelenét, hogy mit hogyan élt meg a hazugságokkal teli életében.

Caleb és a felesége között folyamatos feszültség volt, és végig azt éreztette velünk Tarryn, hogy Leah csak egy pótlék Caleb számára. Bármit megtett volna a lányáért és a feleségéért, de a szíve máshoz húzott az első mondattól kezdve. Minden mozdulata, tette mögött ott volt a máshoz való vágyódás, a csalódottság, a szívfájdalom. Imádtam azt az egy fejezetet, amikor az ő gondolatait olvashattam, és úgymond betekintést kaphattam abba, hogy mi lett volna, ha.

Az előbb említettem, hogy megismerhettük Leah múltját és jelenét egyaránt. Szerintem fantasztikus húzás volt, hogy hol a múlt egy részletét, hol a jelenét tárta fel számunkra egy-egy fejezet erejéig Fisher. Jobban megismerhettünk minden szereplőt, könnyebben beleéltem magam a helyzetükbe. Volt olyan, hogy le kellett tennem a könyvet, és egy picit pihentetni az olvasást, mert annyira belemerültem Leah szerepébe, hogy megijedtem saját magamtól. Hátborzongató volt.

A múlthoz kötődő jeleneteknek köszönhetően rengeteg háttérinformációt kaptunk a Smith családról. Ezeken sem szépített az írónő, kegyetlen valójukban élhettük át a családi történéseket: azt hogy, hogyan használta ki egy apa a saját lányát, vagy hogy mennyire másként bántak Courtney-val, mint Leah-val a szülők.

A határok feszegetésén kívül a függővégekben is jeleskedik az írónő. Ez a kötet is hatalmas kérdőjellel zárult; már kíváncsian várom, hogy mit tartogat a jövő Olivia, Caleb és Leah számára. Abban biztos vagyok, hogy semmi jót, és hogy őszinte legyek Tarryn Fishertől még a boldog végre sem számítok.

Kedvenc idézeteim:

– Nem én választottam – fúl el a hangja. 
– A szerelemben nincs logika. Belezuhan az ember, mint egy gödörbe. Aztán csak benne ragad. Jobban belehal, mint amennyire életre kel tőle. 

– A szerelem egyszerű – mondta Caleb. 
– Minél több fakszni van az esküvővel, annál kevésbé őszinte. Én meg ezt a kijelentést utáltam. Az esküvőm a hátralévő életem cukormáza. Ha nem jó a máz, kinek kellene maga a sütemény? 

A szerelemben pont ez a legrosszabb: akármennyire is igyekszel, sohasem felejtheted el azt, aki befészkelte magát a szívedbe. 

Az őszinteség kényes dolog, és én utálom. Mindig olyan következményekkel jár, hogy elcseszi az ember életét. Istenem, olyan szívesen megkerülném az igazságot, hogy találjak helyette egy hazugságot, amivel együtt tudok élni! Én ezt hívom kompromisszumnak.

Értékelés: 5/5*
Hiába volt gyengébb, mint az előző rész, ugyanúgy tudtam élvezni a könyv minden sorát. Tudom ajánlani minden olyan olvasónak, aki szerette a Kihasznált alkalmat, illetve aki kedvét leli egy igazán valósághű, semmin nem szépítő, romantikus regény olvasásában. Tarryn Fisher nem kozmetikázza ki a képet, és nem nyújt békejobbot a szereplői számára: a boldog befejezés nála ismeretlen fogalom.


Szereplők: 5/5*
Leah egy borzalmas főszereplő, senkihez nem hasonlítható. Minden tettét, mozdulatát a saját, önös érdekei vezérlik. Nincs tekintettel senkire, és tényleg csak a saját jólétét veszi figyelembe. Na, meg persze Calebet akarja mindennél jobban. Még a saját gyermekével sem képes törődni, és megveti a kisbabát, mert az nem fiú lett. Igen, nem egy anya alapanyag a nőszemély. Mégis van benne valami szánni való, és valamilyen szinten egyedinek mondható. Caleb Drake pedig egy álompasi, akinek azonban megvannak a saját hibái; folyamatosan kísérti a múltja és máshoz húzza a szíve. Tökéletesen meg vannak írva a karakterek a könyvben, szerintem nagyon valósághűek, és kliséktől mentesek lettek, ezért jár az 5 csillag.

Borító: 3/5*
Nem mondom azt, hogy rossz, mert pontosan így képzeltem el Leah-t, de nem is tetszik. Elmegy. Lehet, hogy borító alapján nem vettem volna meg a könyvet.





2015. november 12., csütörtök

COVER REVEAL #4.: RÁCZ-STEFÁN TIBOR - TÚL SZÉP

Sziasztok!
Remélem még nem unjátok a borítóleleplezéseket, ugyanis ma egy újabbra kerül sor. Ma is magyar író könyvének a borítóját leplezzük le bloggertársaimmal közösen, mégpedig Rácz-Stefán Tiborét. 
Nekem nagyon tetszik a borító, bízom benne, hogy a Ti tetszéseteket is elnyeri majd, és hogy felkeltik a részletek a kíváncsiságotokat :)
Lássuk a borítót, és az extra részleteket.


Rácz-Stefán Tiborról már a Fogadj el! című regényével bebizonyosodott, hogy nem fél hozzányúlni a rizikósabb témákhoz. Ez a Túl szép esetében sincs másként, ám ezúttal egy románc kerül a középpontba! Vajon az ellentétek tényleg vonzzák egymást? Hogyan alakul a túlsúlyos Márk, és a volt profi sportoló Olivér kapcsolata?

Az első magyar Rubin pöttyös, az első Rubin pöttyös férfi szerző tollából és az első LMBT Rubin pöttyös! Kell ennél több bizonyíték, hogy különleges történet vár az olvasókra?


Fülszöveg:
A túlsúlyos Márk mindennél jobban vágyik rá, hogy végre igazán szeressék. Mégis, azt hiszi, hogy a súlya miatt nincs joga a szerelemre. Elkeseredésében finomságokba fojtja bánatát.
Vajon a csupaszív srácra rátalálhat a nagy Ő?
Képes lesz elfogadni önmagát?
Olivér profi úszó, ám doppingbotrányba keveredik, eltiltják a versenyzéstől, és darabjaira hullik az élete. Azt sem tudja, mit hoz a holnap, a szerelemre gondolni sem mer.
Újjáépíthetjük a nulláról az életünket?
Rátalálhatunk az igazira akkor is, ha nem keressük?
A két fiú közös munkahelyen kezd el dolgozni. Előbb megismerik egymást, aztán a titkaik is felszínre bukkannak. De kialakulhat köztük több, mint barátság? Vagy csak a külső számít?
Van egy pont, amikor az ész a szív útjába áll…

Kötéstípus: kartonált
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó Kft.
ISBN: 9789633994139
Várható megjelenés: 2015. ősz



A szerzőről:

Rácz-Stefán Tibor 1988-ban született, foglalkozása szerint marketing asszisztens. Első regénye "Fogadj el!" címmel 2014-ben látott napvilágot a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában. A könyv többek között az iskolai terror és a közösségi média veszélyeire kívánja felhívni a figyelmet. 2015-ben gazdagítja a Rubin Pöttyös könyveket második műve, a Túl szép, amiben két fiú szerelmének a történetét meséli el.

A szerző szabadidejében rengeteget olvas és szereti a sorozatokat is, amikről szívesen értekezik a blogján.


Elérhetőségek:

Most pedig egy kis extraként, képek formájában megosztok veletek pár idézetet, enjoy it! ;)





Várom a véleményeiteket, további szép estét! Üdv:


designed by Charming Templates